Megugrottak a gabonaárak, a termelők mégsem dőlhetnek hátra

Annak ellenére, hogy a gabonaárak 2020-hoz képest látványosan emelkedtek, a magyar gazdák jövedelmi helyzete mégsem javult arányosan. A termelési költségek növekedése és a brüsszeli politika által erőltetett, minőségileg megkérdőjelezhető ukrán import kettős szorításában a profitabilitás fenntartása komoly kihívást jelent. A megoldást a gabonatermesztés hatékonyságának növelése, a precíziós technológiák alkalmazása és a hazai piacok megfelelő állami programok működtetése melletti, következetes védelme jelentheti.

Fotó: Szergej Ilnyickij Forrás: MTI/EPA

A legfrissebb piaci adatok szerint a búza és a kukorica felvásárlási ára 73-74 ezer forint körül mozog, a takarmányárpáért pedig 68-69 ezer forintot fizetnek átlagosan. Ez az árszint 2020-hoz viszonyítva mintegy 45 százalékos emelkedést jelent. Az örömre mégis kevés az ok, hiszen az elmúlt években a termelési önköltségek – a gépektől a munkaerőig – drasztikusan megugrottak, ami erodálta az gabonatermesztéssel elérhető bevételeket.

Az új, adatalapú mezőgazdaság lehet az egyik válasz a gabonatermesztés stabilizálására
(Fotó: Szakony Attila)

Problémák gabonaügyben

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magasabb terményárak ellenére a gazdák nettó jövedelme reálértéken nem növekedett jelentősen. Egy hektár búza vagy árpa után a termelők nagyjából ugyanazt a 40–60 ezer forintos nyereséget realizálják, mint öt évvel ezelőtt. A kukorica esetében a helyzet még súlyosabb: ott hektáronként akár 40–60 ezer forintos veszteséggel is számolniuk kell a gazdáknak.

A belső gazdasági kihívásokat tovább súlyosbítja az európai piacot fenyegető ukrán importdömping. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magosz közös állásfoglalása szerint az Európai Bizottság az ukrán szabadkereskedelmi megállapodással a földbe döngölné a közösség agrártermelését. Míg a hazai gazdáktól a legszigorúbb növényegészségügyi szabályokat követelik meg, az ukrán terményeket gyakran az EU-ban évtizedek óta betiltott, egészségre ártalmas szerekkel (mint az Atrazin vagy az Acatoklór) kezelik. Ezzel a dömpingárú, ellenőrizetlen áruval a magyar gazdák képtelenek versenyezni, ezért is kulcsfontosságú a kormány által fenntartott nemzeti importtilalom.

Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója egy sajtóeseményen rávilágított az ágazat előtt álló kihívásokra:

Nagyon megváltozott az agrárium helyzete az elmúlt években. Az ágazatot jellemző piaci kudarcokat, rövid távú összeomlásokat most mind megéljük. A 15 élelmiszer-gazdasági alágazat mindegyikének van olyan problémája, amivel foglalkozni kell!

A nehézségek ellenére a helyzet nem reménytelen. A szakértők szerint a strukturális változások és a hatékonyság növelése jelenti a kiutat. A közös agrárpolitika keretében elérhető 1500 milliárd forintos beruházási program kiváló lehetőséget kínál a fejlesztésekre. A precíziós technológiák, a forgatás nélküli talajművelés és az adatalapú döntéshozatal mind segíthetnek csökkenteni a költségeket és növelni a versenyképességet a torzított piaci viszonyok között is.

Héjja Csaba, az MBH Bank stratégiai elemzője szerint a szántóföldi növénytermesztésben a csapadékosabb tél javított a kilátásokon, de a piacok rendeződése még várat magára.

A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa csak az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el

– emelte ki az elemző.

A gazdálkodóknak most minden eddiginél jobban oda kell figyelniük a likviditásukra és a beruházásaik megtérülésére. A piaci rések megtalálása – például prémium termékek előállítása – és a kormányzati piacvédelmi intézkedések együttesen segíthetnek abban, hogy a nehéz környezetben is talpon maradjanak.