Tizennégy észak-magyarországi vár gazdái fogtak össze

A végvári vigasságok napjaiban ünnepélyes aktusra gyűltek össze a felső-magyarországi várak gazdái az egri erődítménybe. Az északi települések egyesületet hoztak létre, hogy közösen őrködjenek épített örökségünk fölött, s izgalmas várutakra hívják a kirándulókat.

Nemcsak polgármesterek és múzenumigazgatók, de egykori várurak utódai is fáradoznak azon, hogy tizennégy észak-magyarországi település – Füzér, Ónod, Kisnána, Sirok, Eger, Boldogkőváralja, Sárospatak, Hollókő, Salgótarján, Diósgyőr, Szerencs, Regéc, Somoskő és Cserépváralja – történelmi várai méltó állapotban fogadhassák a látogatókat. Az északi erődítmények egyesületének elnökéül Perényi Jánost, az Európa Tanács főtitkárának kulturális tanácsadóját kérték fel. A magas, tekintélyt parancsoló férfiú bizonyára otthonosan érezte magát az egri püspöki palotában, a középkorban ugyanis ez a vár is ősei birtokában volt, akárcsak Sárospatak, Diósgyőr, Füzér vagy éppen Fülek a mai határ szlovák oldalán. Az 1540-es években Perényi Péter koronaőr jóvoltából került az egri erősség a püspökségtől a király birtokába.
– Valószínűleg a családi hagyományok is ösztönöztek, amikor bekapcsolódtam a munkába – mondja Perényi János, aki fontosnak tartja, hogy az összefogás magában hordja a határon túli együttműködés csíráit. Azt pedig több európai uniós dokumentum is szorgalmazza, így támogatást remélhetnek az esetleges szlovák–magyar közös munkálkodáshoz. Perényi János bízik benne, hogy sikerül megnyerniük más arisztokrata családok – például a Károlyiak, Windischgrätzek, Nádasdyak – leszármazottainak támogatását, hogy kapcsolataik révén eredményesebben lobbizzanak egykori ősi birtokaik megóvásáért.
Az északi várak képviselői addig sem tétlenkednek, hiszen – az egri kistérségi társulással és a Kincstári Vagyonigazgatósággal összefogva – már májusban beadtak egy pályázatot az Európai Unió pályázati előkészítő alapjához. Horváth Jenőtől, Füzér polgármesterétől, az egyesület ügyvezető elnökétől megtudtuk, hatmilliárd forintos támogatásra számítanak ettől az alaptól. Ilyen jelentős összegből már elvégezhetnék a legsürgetőbb tennivalókat a méltatlan állapotban levő építményeken, befejezhetnék például a füzéri vár helyreállítását. Máshol jutna a pénzből a régészeti feltárások folytatására, a kiviteli tervek, valamint a turisztikai és marketingtanulmányok elkészítésére.
Sirokon – ahogy Lakatos István polgármester mondja – már sokat tettek azért, hogy a turistáknak legyen kedvük felkaptatni az öles falakhoz, melyek 1320-tól királyi várat öleltek körül. Az előző kormányzati ciklusban kapott központi támogatásból elkészült a műemlékhez vezető út, parkolókat alakítottak ki, s rendbe tették az alsó várat, ahol befejezték a feltárásokat. Most folytatódhatnak a munkák a régebbi résznél, azaz a felső várnál, mely alatt sziklába vágott, több helyen teremmé bővülő folyosók húzódnak. A most benyújtott pályázatból kiállító-helyiségeket, kézművesműhelyeket rendeznek majd be, hogy a látogatóknak elfoglaltságot nyújtsanak az ódon környezetben.
– A nagy erődítmények árnyékában talán megbecsülik a kis elővárakat is – bizakodik Dávid Zoltán, Cserépváralja polgármestere. Szeretné, ha a bükkaljai falucska hatszáz éve emelt, majd a XVIII. századtól pusztuló erősségét – melynek tövében napokig tanyáztak egykor az Eger ostromára induló törökök – olyan állapotba hoznák, hogy megcsodálhassák a kirándulók.
Programjaikat összehangolják, és közös honlapon, közös kiadványokban népszerűsítik ezentúl a három megye – Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád – erődítményeit. A borutak mintájára várutakat szerveznek, hogy egybefűzzék a régió történelmi látványosságait. A települések vendégváró szorgoskodását szakmailag a Magyar Turizmus Részvénytársaság segíti.
Egyedül nem megy – ezzel a gondolattal lépett be az egyesületbe Sárospatak is. Jóvainé Dankó Katalin, az évente százötvenezer látogatót számláló helyi vármúzeum igazgatója szerint még a Rákócziak egykori fészke körül is akadnak tennivalók. Idén ugyan jelentős szakasza befejeződik a milliárdos felújításnak, ám utána következhet a Bodrog-parti város történelmi kertjeinek újbóli beültetése. A várat nyolc és fél hektáros – a múzeum kezelésében álló – terület öleli körül. Az egykori dokumentumok és rajzok alapján életre kelthetik Lorántffy Zsuzsanna híres kertjét, a jezsuiták egykori parkját. A muzeológusok most arról álmodnak, hogy a várárokban felélesztik az angol nyelvű színházi előadások hagyományát. A pataki református kollégium diákjai itt a két világháború között eredeti nyelven adtak elő Shakespeare-drámákat, ilyen bemutatók nyaranta ma is számos külföldi turistát vonzanának a zempléni városba.
Hogyan telhetnek meg élettel az évszázados falak? – ezt is megtapasztalhatták a július végén Egerbe sereglő várbarát szakemberek. A végvári vigasságok másfél hete alatt száz produkció háromszáz résztvevője szórakoztatta a vendégeket. A keleti kultúrák napján a hastáncfesztivál, máskor meg a katonai hagyományőrző csoportok versengése, illetve a Rákóczi-napok alatt kuruc–labanc összecsapás ígért látványosságot. Petercsák Tivadar múzeumigazgató a hagyományos kiállítások helyett valódi élményekkel kívánja megtartani az évente az egri bástyákhoz sereglő, csaknem félmillió látogatót. A tárlatvezetőket korhű ruhákba öltöztetik, hétvégeken középkori módra őrségváltást tartanak, olykor még az ágyúk elsütésének is szerét ejtik, hogy odacsalogassák az „ostromra kész” kirándulókat.