időjárás 6°C Vilma 2022. december 5.
logo

Volna piac tízmillió sertésre

Bozsér Erzsébet
2003.07.10. 22:00

A Zalahús Rt. azon kevés élelmiszer-ipari vállalatoknak egyike, amely nem került külföldi tulajdonba, és a teljes vertikum kialakítására törekedett. A hízott sertések jó részét a cég érdekeltségébe tartozó társaságok nevelik föl, mégpedig saját termésű és feldolgozású abrakkal. A saját telepeken hetven-nyolcvanezer tenyész- és hízott állatot nevelnek, mintegy háromezer hektár termőföldet művelnek. Hogyan tud megküzdeni a cég az idei súlyos ágazati gondokkal? – kérdeztük Farkas Imre vezérigazgatótól.
– Épp hogy csak találkozunk a pénzünkkel – válaszolta. – A 230 forintos felvásárlási árral sincs nyereség. Végre rendezni kéne a sertéskérdést. Tudom, nem olyan egyszerű, mert az egész agrárágazat a rendszerváltozás óta még mindig nem kapta meg a megfelelő rangot. Pedig nagy erőssége lehetne hazánknak. A betelepült multik, melyek főként egyszerű tevékenységekre, például alkatrészek összeszerelésére alkalmazzák a magyar embereket, nem biztos, hogy tartósan munkát adnak. Az agrárgazdaságot kellene a homloktérbe állítani, mégpedig úgy, hogy az állattenyésztésre is odafigyeljünk. A mezőgazdaság szerkezete rosszabb, mint a nálunknál gyengébb államokban, az állatállomány nagyon visszaesett. Jobban járnánk, ha a terményeinket feldolgozva értékesítenénk. A világpiacon keresik a jó marhahúst, és nincs elég vágómarha.
– Disznóból pedig túltermelés van…
– Ma Magyarországon ötmillió sertést állítunk elő, a fele kerül exportra. Ez nagyon kevés. Tízmilliót kellene hizlalni, hogy hét-hét és fél milliót exportálhassunk, így komoly tényezők lennénk a piacon.
– Akkor még nagyobb lenne a feszültség, nemde?
– A Zalahússal, termékeink minőségével, elégedettek az európai partnereink. Régi, bejáratott kapcsolataink ma is változatlanul működnek. Túltermelés esetén a kisebb tételt szállítóktól szabadulnak meg először. Ha folyamatosan és bőségesen jó minőségű árut adunk, építenek ránk, és átvészeljük a viharokat. Recesszió van, de reméljük, javul a helyzet. Jó lenne, ha a magyar sertéshús hódítana a piacon.
– De a sertéshúst olcsón adják…
– Dániában például a miénknél jóval több a hízó. Huszonhárommillió sertés van, és tovább növelik az állományt… A magyar termelők nagy része versenyképesen termel, ha baj van, azért van baj, mert az állam nem nyújt kellő biztonságot nekik. Minden uniós állam valamilyen formában állhatatosan támogatja az ágazatot. Enélkül sehol sem tudnának megélni és dolgozni a termelők. Az államnak haszna van abból, ha a mezőgazdaságban élők munkához jutnak, jövedelmükből élnek, adóznak. És a biztonság egyúttal a minőségi árutermelés alapja, mert ha jövőt lát a termelő abban, amivel foglalkozik, akkor azzal törődik, finomítgatja, fejleszti. Ellenkező esetben pedig ímmel-ámmal dolgozik, abban viszont nincs köszönet.
– Zalában van-e gond a túlsúlyos sertések kínálatával?
– Naprakészen vásárolunk fel, nem marad ott a disznó a gazdáknál. Ötvenhárom éve dolgozom a szakmában, s a szülői házban is azt tanultam, hogy tisztességes munkával lehet boldogulni. El tudjuk adni a sertést. Egy kevés megy a Távol-Keletre, a többi az unió piacaira. A magyar portékát kedvelik.
– Jól tudom, mangalicát is vágnak?
– Tavaly kezdtük. Értékes tulajdonsága, hogy telítetlen zsírsavai vannak, és alacsony a koleszterinszintje. Nem oxidálódik, ezért kolbászba, szalámiba keverjük. Javítja a termékek minőségét.
– Júliusban lejár a kormánytámogatás, a 230 forintos felvásárlási ár ideje, mi lesz utána?
– Egyelőre nem tudjuk, lesz-e hosszabbítás. Ha nem, akkor visszaáll a piaci ár, és annak függvényében alakítjuk a felvásárlást.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.