A trójai falótól az újkori bálványimádásig

Az új iskolaszerkezet kialakítását a szaktárca azzal indokolja, hogy kevés az idő az alsó tagozaton az alapkészségek megerősítésére, ezért kell azt a felső tagozatból elvett két évvel megnyújtani. A maradék két esztendő a középiskolával így egységes pedagógiai szakaszt alkotna, amelyből száműznék az ismétlődő elemet, tehát nem tanítanának kétszer semmit.
Elhibázott ez az elképzelés – véli a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője. Kétségkívül baj van az alapkészségek elsajátításával (amit kissé eltúlozva a tárca némi pánikkeltésre használ fel), de a gond inkább abból ered, hogy az alsó tagozatot sok olyan ismeret terhelte meg, amely nem oda való, ám az iskolák közti verseny miatt „leszivárgott”. A feladat tehát a tantárgyakat sorra véve a kisiskolás tananyag megtisztítása.
A fenti okoskodás másik hibája, hogy az ismétlés csak egyes tantárgyak (történelem, irodalom) anyagában jelenik meg, míg például a matematika és az idegen nyelvek tanítása lineárisan épül fel. Ránézésre talán ismétlésnek tűnik, hogy a kisdiák az antik görögöket a trójai faló és Ikarosz mítoszán át ismeri meg, míg néhány év múlva a demokrácia működését tanulmányozza ugyanazon történelmi időszakon. Mindez azonban a gyerekek érzelmi és intellektuális fejlődésén alapul, hozzá nem értést tükröz ezt felborítani.
Ezzel kényszerhelyzetbe kerülnek az önkormányzatok is. Magyarországon ugyanis a 3200 önkormányzatból 2400 tart fenn iskolát. Idővel a szegényebb kistelepülések már csak a hat elemivé zsugorodott, a jobbára csak az „olcsóbb” tanítókat igénylő általános iskolákat tartják majd meg, és a felső tagozatok kénytelen-kelletlen behúzódnak olyan településekre, ahol középiskola működik. Vagyis a települések tíz százalékára, mintegy 220-240 városba.
Drámai változás a hazai szórt településszerkezetben, ha a kis falvak elvesztik megtartó erejüket, a munkahelyeket és a családalapításkor fontos szempontú iskolákat. Nézőpontbeli különbség van a jelenlegi kormány és az ellenzék között – magyarázza az egykori oktatási miniszter. Vezetése alatt arra törekedtek, hogy a kis tanintézményeket mint értékeket megmentsék és fejlesszék, miközben támogattak (feladatmegosztásra létrejött) iskolatársulásokat is. A módosított törvényben tetten érhető, hogy a Medgyessy-kormány az oktatásban is a költséghatékonyságot és a közgazdasági racionalitást tekinti elsődlegesnek – ami a pedagógiai szempontok mellőzése miatt elhibázott gondolkodás.
A pedagógusbér-emeléssel kapcsolatosan a precíz megfogalmazás: rábírták az önkormányzatokat, s aztán nem adták oda a fedezetét. Ezt a mai napig nyögik a települések.
Az iskoláknak gyermekenként adott tankönyvtámogatásra a Fidesz-kormány évi 13,5 milliárdot különített el. A tankönyvek áfamentessége is némi könnyebbséget hozott négy évvel ezelőtt, ám ez most megszűnik. Az új kormány választási kampánybeli ingyentankönyv-ígérete csak szó maradt – bár a tavalyihoz képest bővült a kör, idén is csak a diákok egy része kapja meg térítésmentesen a könyveket.
A felsőoktatásról szólva Pokorni Zoltán elmondta: a tandíj nem ördögi fondorlat, lehet alkalmazni például, ha a hallgató túlzottan elnyújtja tanulmányait. Általános bevezetése azonban számottevő csoportokat szorítana ki a felsőfokú intézményekből. Ma a társadalom alsó és felső tizedében a vagyoni különbségek 1:8 arányúak, tehát egy vagyonilag ennyire szétszakított országban a felemelkedés lehetőségét vennénk el a tandíjjal a társadalom egyharmadától.
A Fidesz-kormány által bevezetett diákhitelrendszer ezt humánusabban oldja meg: nem a család mostani anyagi helyzetéből indul ki, hanem a diplomás majdani jövedelmét megelőlegezve adja meg mindenkinek a továbbtanulás esélyét. A mostanában sokat emlegetett diplomásadó sem kínál ennél jobb alternatívát, sőt egyfajta szűklátókörűség és kapzsiság motiválja.
Az ellenzék is örömmel üdvözli az ösztöndíj és a lakhatási támogatás emelését, amelyre már a 2003-as költségvetésben is javaslatot tettek – sikertelenül. Az Orbán-kormány számára a tandíj eltörlése és az ingyenes első diploma biztosítása jelentette az elsődleges célt, valamint az, hogy garantálja az intézmények működőképességét. Most az ellenzék nehezményezi, hogy a beruházási és a kollégiumfejlesztési programok nem folytatódnak, holott tízezer férőhely építéséről volt szó.
Az informatika nagyon fontos, de mégsem egy újkori totem, ami bálványimádót kell faragjon belőlünk – hangoztatja Pokorni Zoltán. Megvannak a számítógépnek is az idő- és életkorbeli korlátai, óvodás gyermeket például hiba a komputer elé ültetni. Mielőtt az apróság a virtuális valóságban elmélyedne, nem árt, ha megismeri a tényleges, kézzel fogható valóságot, a textíliát, a fát, az agyagot, a gyurmát és a festéket. Emellett számos furcsaság övezi a tárca Sulinet-expressz programját, ami visszatetszést kelt. Például mikor több mint egymillió forintot számláznak ki valakinek azért, mert egy vetítőgépet egy laptoppal összedugott…