Elemzők szerint a plafonhoz közelít az államadósság

Idén másodszor készül eurókötvény kibocsátására az ÁKK. Elemzők szerint az államadósság idén elérheti a GDP 59-60 százalékát, azaz az eurócsatlakozáshoz meghúzott felső határt.

Újabb 1 milliárd euró összegű, 7 éves futamidejű kötvény kibocsátására készül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. Ez az állam idei második devizakibocsátása lesz. Nyeste Orsolya, a Postabank Értékpapír Rt. vezető elemzője szerint nem lesznek rosszak a feltételek, noha a londoni Fitch hitelminősítő intézet Magyarországot július 15-én negatív kilátásokkal vette figyelőlistára, az államadósság/GDP mutató pedig az év végéig feltehetően növekszik a romló fiskális helyzet miatt. A hozamokra várhatóan nem gyakorolnak jelentősebb hatást e tényezők – mondta a Napi Gazdaságnak az elemző.

Ez azzal magyarázható, hogy visszatért a piac bizalma, a befektetők elhiszik a jövő évi irányszámokat a költségvetési deficitet illetően, és számítanak az euró 2008-as bevezetésére.

Az állam devizaadósságának aránya a bruttó adósságállományon belül 2003 júniusában 25,1 százalék volt – derül ki az ÁKK közleményéből. Ez a 2002. végi 24,6 százalékkal szemben néhány bázispontos növekedést jelent, ami azonban teljes mértékben a forint január óta végbement leértékelődéséből következő árfolyamveszteségnek tulajdonítható. A külföldi devizaadósság ugyanis gyakorlatilag 100 százalékban euróban denominált. A külföldi devizában denominált kötvények lejegyzése mellett a forinthitelpiacon is aktívak a külföldi befektetők. A teljes forint állampapír-állomány 28,3 százaléka külföldi befektetők kezében volt 2003 júliusában. A külföldi befektetők elsősorban a hosszú lejáratokon mutatkoznak aktívnak; befektetéseik 95 százaléka államkötvény, s 2002-ben a piaci forint államkötvények fele volt tulajdonukban.

A 2003-as költségvetés finanszírozási tervének elkészítésekor, 2002 decemberében 832 milliárd forint nettó költségvetési finanszírozási igénnyel és a forintalapú állampapír-állomány 891 milliárdos növekedésével számoltak. Ehhez képest 2003 első hét hónapjában a költségvetés nettó finanszírozási igénye elérte a 601,9 milliárdot, és a forint állampapírok nettó értékesítése is 949,2 milliárdra rúgott, amiből 120 milliárd forinthitel előtörlesztés volt. Összességében 820 milliárd forinttal nőtt a forint adósságállomány. Ez közel jár az éves 891 milliárdos előirányzathoz, ezért biztosan tovább növekszik 2003-ban az államadósság/GDP mutató. Az adósságráta 1995 és 2001 között folyamatosan csökkent 84,3 százalékról 52 százalékra, jóval az eurózónához való csatlakozáshoz Maastrichtban megengedett 60 százalékos felső határ alá kerülve.

Tavaly – megszakítva a csökkenő trendet – ismét növekedett a GDP-arányos mutató, mégpedig 54,3 százalékra, az idén pedig az 59-60 százalékos szintet is elérheti – véli Nyeste Orsolya. A költségvetés kamatkiadása 2002-ben 728 milliárd forint volt, a 2003-as költségvetési előirányzat 715 milliárddal, a költségvetési kiadások főösszegének 13 százalékával számol. Ezzel szemben 2003 első fél évében a kamatkiadások összege elérte a 410 milliárd forint.

Mindamellett pozitív folyamatok tapasztalhatók az államadósság szerkezetében. Növekszik az átlagos lejárati idő, a forintadósság esetében a 2002-es 3,21 éves szintről 2003 első fél évében 3,31 évre növekedett – derül ki az ÁKK jelentéséből. A külföldi devizában denominált adósságállomány átlagos lejárati ideje 3,82 év volt 2003 első fél évében.

A magyar államadósság GDP-hez mért aránya ugyan alacsonyabb a maastrichti szerződésben kikötött 60 százaléknál, de a csatlakozás előtt álló országokkal összevetve még így is magasnak tekinthető – derül ki a brüsszeli bizottság szeptemberi jelentéséből, amely a tagjelöltek áprilisban beküldött statisztikai adatait hasonlítja össze. A jelentés szerint a magyar államadósság a 2001-es 53,4 százalékról 56,8 százalékra nő idén, ennél a jövő májusban csatlakozó országok közül csak a két dél-európai szigetország, Ciprus és Málta mutatója magasabb. A tíz tagjelölt bruttó államadóssága átlagosan a GDP 40 százaléka volt 2002-ben, 2003-ban pedig a várakozások szerint 41,2 százalék lesz ez az arány. A legkevésbé Észtország van eladósodva, a tagjelöltek felénél pedig nem éri el a 30 százalékot az államadósság GDP-hez viszonyított aránya: e tekintetben Magyarországnál jobb helyzetben van Bulgária és Románia is.

Az államadósság növekedése egyenes következménye a jelentős költségvetési túlköltekezésnek. A jelentés szerint tavaly magasan a 9,2 százalékos magyar államháztartási hiány volt a rekorder a tagjelöltek között, és a várakozások szerint az idei kiigazítás után is csak Szlovákiában és Csehországban lesz nagyobb a bevételekkel nem fedezett kiadások összege, mint Magyarországon. A kamatkiadásokat nem tartalmazó elsődleges egyenleg szempontjából is hasonlóan lesújtó a kép: Magyarország tavalyi 5,3 százalékos hiányánál nem akadt nagyobb a tíz országban.

Napi Online