Két kardinálisa lesz Magyarországnak

A vasárnapi úrangyala misén II. János Pál pápa bejelentette, hogy 31 új bíborost jelölt a Vatikánvárosban október 21-én összeülő konzisztórium, vagyis a bíborosi kollégium új tagjaivá. A jelöltek között van Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek is, így hazánknak október végétől két bíborosa lesz.

Felbolydult a Vatikán – írták a hírügynökségek a pápai bejelentés kapcsán. Napokkal ezelőtt ugyanis még arról tudósítottak, hogy nagy aggodalmat váltottak ki II. János Pál pápa egészségügyi panaszai. Most pedig az okozott nagy meglepetést, hogy a katolikus egyházfő előre hozta az új bíborosok jelölését. Ez ugyanis csak 2004 elején lett volna esedékes.

A DPA német hírügynökség szerint mindez a tolószékhez kötött pápa egészségi állapotának hirtelen rosszabbodásával magyarázható, azaz ennek nyomán 2004 elejéig nem akartak várni a pápaválasztó testület kiegészítésével. Megfigyelőket idézve a hírügynökség ezt annak bizonyítékaként értékelte: a Vatikánban számolnak azzal, hogy II. János Pál halála bármikor bekövetkezhet. Mindezt megerősíti az is, hogy a szentatya a közelmúltban maga is megtört egy tabut, és nyíltan beszélt saját halálának lehetőségéről.

A Reuters hírügynökség a vasárnapi bíborosi jelölések nyomán a pápaválasztó testület összetételét vette górcső alá. Abból a tényből, hogy a II. János Pál által vasárnap jelölt 31 bíboros közül csak hat olasz egyházi méltóság volt, a brit hírügynökség arra következtetett: egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a katolikus egyház majdani új vezetője továbbra sem olasz származású lesz. A hírügynökség szerint egyáltalán nem kizárt, hogy az új pápa a fejlődő világból érkezik majd, amit az is valószínűsít, hogy II. János Pál vasárnap mexikói, ghánai, szudáni, brazil, továbbá indiai, vietnami és guatemalai bíborost is jelölt.

A 31 új bíboros közül azonban csak 26-an lehetnek a pápaválasztó testület tagjai. Ehhez ugyanis 80 évnél fiatalabbnak kell lenniük a főpapoknak. A korhatár elérését követően pedig automatikusan elvesztik szavazati jogukat. A pápaválasztó bíborosi testület létszáma az új kreálásokat követően 135-re fog emelkedni. A 26 új, szavazati joggal rendelkező főpásztor között bíborosi kalaphoz jut Jean-Louis Tauran érsek, a Vatikán külügyminisztere, Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek, továbbá svájci, belga és lengyel egyházi méltóságok.

A konzisztórium, vagyis a bíborosi kollégium közvetlenül azt követően ül össze, hogy október 16-án a Vatikánban megemlékeznek II. János Pál pápává választásának 25. évfordulójáról, s október 19-én boldoggá avatják az albán származású, Nobel-békedíjas kalkuttai Teréz anyát.

Lapunk úgy tudja, hogy a bíborosokat kreáló konzisztórium (a „kreál” terminus technicus, így nevezik azt az eljárást, amelynek keretében a pápa bíborosokat jelöl). ez után, II. János Pál pápa elnökletével ülésezik. A szentatya itt ünnepélyesen kihirdeti, hogy kiket kíván bíborossá kreálni. Ez a pápa saját jogai közé tartozik, azonban a szokások alapján mégis a konzisztórium tagjaival együtt teszi. Ebben, a bíborosokat kreáló testületben csak a Róma környékén élő főpásztorok vesznek részt.

A bíboros elnevezése, vagyis „kardinális”, a latin kardo (ajtósarok) szóból származik. Arra utal, hogy az ajtó nélkülözhetetlen eleme, hiszen az nélküle nem tud kinyílni. II. János Pál pápasága alatt szakított azzal, az elődeire jellemző gyakorlattal, hogy csak a Róma környéki bíborosokat hívta össze, és élő, valódi tanácsadó testületté változtatta a konzisztóriumot.

A bíborosokat kreáló testület továbbra is a Vatikán környezetében élő főpapokból áll, és általában három évenként ül össze. A pápa ettől függetlenül, a világegyház összes bíborosát, vagyis a teljes konzisztóriumot is összehívta, hogy az tekintse át egyházat érintő legfontosabb kérdéseket. Eddig négy alkalommal ülésezett az egyház legmagasabb méltóságaiból álló testületet. Most ez a kettő gyakorlatilag egybe esik, hiszen a szentatya jubilleumára, vagyis a trónra lépésének negyedszázados évfordulójára a teljes konzisztórium összeül, az új bíborosok kreálására azonban csak a szűkebb, Róma környéki.

Értesüléseink szerint az októberi bíborosi kreálások két nap alatt zajlanak le. Az első napon a pápa átadja a biretumot, vagyis a bíborosi kalapot. Ez egy bíbor színú, négy szeletű főpapi föveg. A második napon pedig – valószínűleg a római Szent Péter Bazilikában megtartandó – ünnepélyes istentisztelet keretében adja át a bíborosi gyűrűket. A 31 új bíboros itt hűségesküt tesz, majd egyenként a pápai trónszéken ülő szentatya elé járul, letérdel előtte, és megcsókolja II. János Pál pápai gyűrűjét.

Emlékezetes: Erdő Pétert tavaly, december 7-én nevezte ki esztergom-budapesti érsekké II. János pál pápa, miután Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek betöltötte a 75. életévét, és ezért az egyházi törvényeknek megfelelően a szentatyától a nyugdíjazását kérte. Beiktatását idén, január 11-én Esztergomban, ünnepi szentmise keretében tartották. Az októberi bíborossá kreálása után Magyarországnak két kardinálisa lesz, hiszen Paskai László nyugalmazott esztergom-budapesti érsek a haláláig megtartja ezt a rangot.

A katolikus egyházfő részéről megmutatkozó, a magyar egyház és a magyar nemzet iránti különös figyelem jelének nevezte bíborosi kinevezését Erdő Péter prímás, esztergom-budapesti érsek. A főpap az MTI-nek elmondta: a tervek szerint mindenszentek napján tartja első bíborosi miséjét Esztergomban. Mint fogalmazott: „Nagyon kedves és elgondolkodtató volt, hogy a nevek felsorolása után a szentatya azt mondta, hogy az újonnan kinevezett bíborosokat a Boldogságos Szűzanya különleges oltalmába ajánlja. Ez az idei évben, a rózsafüzér évének a vége felé közeledve különösen is élményt jelentett a számomra”.

Erdő Péter szerint a bíborosi kinevezés neki és az Esztergom-Budapest Főegyházmegyének is nagy öröm és megtiszteltetés. Egyúttal az egyházmegyének megerősítés is, hiszen – tette hozzá -az esztergomi, majd esztergom-budapesti egyházmegye főpásztorát, a magyar prímási tisztség viselőjét a pápa mindig bíborossá is kinevezte. A főpap rámutatott arra, hogy a kinevezések megtörténtek, a jogok gyakorlása pedig a beiktatással kezdődik meg. Kijelentette: „az egyházi törvény egész pontosan azt mondja, hogy a bíborosok a pápai kinevező határozattal lesznek bíborosokká, attól kezdve gyakorolhatják jogaikat, illetve terhelik őket a kötelességek, amikor a konzisztóriumban a dekrétum felolvasást nyer”.

Közlése szerint az új bíborosok a beiktatás után válnak jogosulttá arra, hogy részt vegyenek egy esetleges pápaválasztáson. A beiktatást követően tehát – mint jelezte – az év elejével nyugállományba vonult, de a 80. életévét még be nem töltött Paskai Lászlóval együtt, mindkettőjüknek jogosultságuk lenne arra, hogy jelen legyenek a konklávén. Erdő Péter ugyanakkor hangsúlyozta: azért imádkozik, hogy a szentatya még sokáig erőben és egészségben vezethesse az Anyaszentegyházat.

Arra a kérdésre, hogy hazánknak két pápaválasztói joggal rendelkező bíborosa lesz, azt mondta: „ez a magyar egyház súlyának is egyfajta kifejezése”. Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke elmondta: számítani lehetett a kinevezésre, hiszen az esztergomi érseki szék történelmileg bíborosi hely. Bizakodását fejezte ki, hogy Erdő Péter „annak az örökségnek a továbbépítője lesz, amelyet a magyar esztergomi érsekek és bíborosok a legrégibb időktől kezdve az ezeréves keresztény élet érdekében tettek”.