Lakiteleken az értékek Európájáért emeltek szót

Második alkalommal tartott nemzetközi konferenciát a napokban Lakiteleken az Európai Keresztény Politikai Mozgalom. Az Észtországtól Spanyolországig, Angliától Örményországig több mint tíz országból érkezett csaknem húsz pártot, civil és ifjúsági szervezetet, mozgalmat képviselő százegynéhány politikus, tudós, értelmiségi idén Az értékek Európájáért címmel gondolkozott közösen földrészünk boldogulásáról. A résztvevők több ízben sürgették, hogy az unió alkotmányába kerüljenek be a keresztény értékek is mint a kontinens meghatározó szellemi, kulturális és erkölcsi öröksége.
Az összejövetel előzménye a 2002. decemberi hasonló tanácskozás volt, amikor a keresztény Európáért tenni vágyó politikusok és civil vezetők megalapították az Európai Keresztény Mozgalmat. Az idei konferencia megnyitóján Szászfalvi László országgyűlési képviselő (MDF), a mozgalom hazai tagszervezetének, a Keresztény Demokrata Fórumnak az elnöke és Gerard Geijtenbeek, a társszervező holland Keresztény Unió párt külügyi titkára számolt be az eltelt kilenc hónap történéseiről.
A mozgalom létrehozta nemzetközi honlapját, és több kiadványt jelentetett meg a keresztény politizálás alapelveiről és új esélyeiről az egyesülő Európában. Itthon a Keresztény Demokrata Fórum az ország különböző városaiban szervezett tanácskozásokat; a katolikus fiatalok közéleti képzésére megalapította a Mindszenty Kollégiumot, az érdeklődő protestáns ifjak számára pedig októberben indul a Bethlen Gábor Kollégium a Lakiteleki Népfőiskolán.
A konferencia második napján három neves szociológus is előadást tartott a társadalmakban végbemenő értékrend-változásokról Európa három nagy régiójában. Olaf Müller, a frankfurti egyetem tanára kifejtette: még Észak- és Nyugat-Európa iparosodott, úgynevezett posztindusztriális országaiban is a család a legfontosabb érték, és a munka után mindjárt a baráti, rokoni kapcsolatok ápolása áll. A térségben egyértelművé vált, hogy az értékrend az anyagi javakra épülő léttől egyre inkább a minőségi élet irányába tolódik el. Anthony Abela máltai professzor főként a dél-európai, mediterrán országokról szólt, ahol a keresztény hit és az ehhez kapcsolódó vallásgyakorlat erősebb, mint nyugaton és északon. Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia tanszékének vezetője rámutatott, hogy hazánkban – hasonlóan több más közép-európai országhoz – a vallás iránti elkötelezettség vagy legalábbis nyitottság főleg az idősekre és a fiatalabbakra jellemző, a közömbösség vagy az egyházak iránti elutasítás a szocializmus alatt felnőtt középkorosztályban a leginkább elterjedt.
Délután a résztvevők hét szekcióban beszélgettek a keresztény értékek mentén folytatott politizálás különböző területeiről, így a családpolitikáról, a civil társadalom fontosságáról, az újjáéledő keresztényszociális politikai gondolkodás múltjáról és jelenéről, az életvédelem lehetőségeiről (az abortusz, eutanázia elutasításáról). Egy-egy munkacsoport az Európai Unió mint erkölcsi unió esélyeit, valamint a keresztény értékek európai parlamenti képviseletének feladatait vitatta meg, és szó esett a párt- és szervezetépítés gyakorlati kérdéseiről is.
Este az ifjúsági fórumon a jelenlévő ifjúsági szervezetek mutatkoztak be egymásnak; az Ifjúsági Demokrata Fórum és a Fidelitas képviselői találkozhattak a holland Perspectief, valamint az erdélyi Philotea vezetőivel, vagy épp a tanácskozáson részt vevő örmény ifjakkal.
Péntek délelőtt a szekcióvezetők számoltak be a plénumnak a kiscsoportok előző délutáni munkájáról, majd Latorcai János a Kereszténydemokrata Néppárt, Rijk van Dam európai képviselő a holland Keresztény Unió, Szászfalvi László pedig a Keresztény Demokrata Fórum részéről fejtette ki gondolatait a keresztény gyökerek fontosságáról Európa jövőjének formálásában.
A konferencia két záró előadással és a zárónyilatkozat közzétételével ért véget. Tőkés László püspök a kisebbségi jogok és a nemzeti önazonosság megőrzésének lehetőségei mellett emelt szót, kérve a külföldi résztvevőket, támogassák az erdélyi magyarság jogos autonómiakövetelését. Ingo Friedrich (CSU), az Európai Parlament alelnöke nagy ívű előadásában csatlakozott a tanácskozás azon kívánságához, hogy a készülő európai alkotmány utaljon szülőföldrészünk keresztény gyökereire is. A zárónyilatkozat magyar és angol nyelvű felolvasása után a házigazda Lezsák Sándor zárta be az összejövetelt, hangsúlyozva, hogy a háromnapos együttlét nemcsak az elhangzott gondolatok gazdagsága, hanem az Európa-szerte élő és munkálkodó hívő keresztények közötti kapcsolatok bővülése és mélyülése miatt is fontos lépés Európa lelki újraegyesítésének történelmi folyamatában.