A minisztérium és a szervezéssel megbízott tisztiorvosi hivatal is szakmai okokkal indokolta a döntést: nemzetközi statisztikák szerint ugyanis 3-5 évente indokolt a szerintük lassan kialakuló megbetegedést szűrni. Budai András, országos szűrési koordinátor szerint népegészségügyi szempontból nincs szükség arra, hogy ennél gyakrabban végezzék el a vizsgálatot. Azzal, ha évente szűrnének, számítások szerint mindössze egy százalékkal több megbetegedést fedezhetnének fel, mint ha háromévente végzik el a vizsgálatot. Budai András szerint a veszélyeztetettség szempontjából mintegy 2,4-2,5 millió nő tartozik a veszélyeztetett korosztályba, közülük első körben azokat hívják be, akik az utóbbi két évben nem voltak szűrésen, illetve eddig nem fedeztek föl náluk daganatos megbetegedést.
Egy ÁNTSZ-szakember szerint nehéz megbecsülni az „átszűrtséget”, tehát azt, hogy a behívottak hány százaléka vesz majd részt a hároméves szűrési ciklus végére a vizsgálaton. Az emlőrákvizsgálatok tapasztalataiból kiindulva ugyanis az érintettek fele vesz részt a vizsgálaton, viszont kétszer ennyien mennek el az ellenőrzésekre háziorvosi beutalóval vagy egyszerűen csak maguktól. Ezzel szemben nőgyógyászok azt állítják: ma az érintetteknek mindössze 20 százaléka jár nőgyógyászati vizsgálatokra.
Szakmai körökben komoly vihart kavart a nyári módosítás: onkológusok szerint a háromévenkénti szűrésre vonatkozó módosításnak nem szakmai, hanem anyagi okai vannak. Papp Zoltán, a Nőgyógyászati Szakmai Kollégium vezetője óvatosan fogalmaz: elismeri, hogy egy-két nemzetközi tanulmány elegendőnek tartja a háromévenkénti méhnyakszűrést, szerinte azonban évente kell látni minden érintettet ahhoz, hogy biztonsággal zárhassanak ki, illetve vehessenek észre más megbetegedéseket is. Hivatalos álláspontjuk szerint egészséges kompromisszum született, hiszen azt elérték, hogy a behívóra ráírják: a kollégium évenkénti vizsgálatot javasol.
A szakmai munkában szintén részt vevő, nevük elhallgatását kérő onkológus nőgyógyászok viszont keményen fogalmaznak: azt mondják, hogy a szűrésnek így nincs is értelme. – Hiba csak 25 éves kortól szűrni, egyértelműen indokolt volna a rendszeres ellenőrzés a szexuális élet kezdetétől – mondta egyikük. – Egészen fiatal korban ugyanis gyakoribbak a későbbi rákot előidéző fertőzések. Azoknál, akik már 3-4 negatív eredményt produkáltak, már valóban lehet ritkítani a kontrollt.
A vita ellenére szeptember végétől postázzák a szűrések behívóit; az idén 200 ezer, később valamennyi 45-65 év közötti, az elmúlt három évben nem vizsgált nő megkapja a felszólítást. Három éven belül valamennyi érintettet, azaz 25 és 65 év közötti nőt felkérnek a szűrésre. (Népszabadság)
Ismét kilátásba helyezte visszatérését Iránba a trónörökös















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!