A világgazdaság fejlett térségeiben a júliusi ipari és külkereskedelmi adatok továbbra sem jeleztek élénkülést. Az ipari termelés az Európai Unióban gyakorlatilag stagnált, az Egyesült Államokban pedig változatlanul kissé a tavalyi szint alatt van. Az Európai Unióban sem a júliusi export, sem az import nem érte el a múlt év júliusában mért szintet – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal.
A ma publikált jelentés szerint a csatlakozó országok között nagyok a különbségek az ipari termelés fejlődését tekintve: Lengyelországban az ipar növekedési üteme júliusban és a hét hónapos időszak egészében is élénkebb és gyorsabb volt, mint Magyarországon. A cseh és a szlovák ipar növekedését júliusban megelőztük, de a január-júliusi periódus egészét tekintve a magyar ipar fejlődése lassúbb volt, mint az övék. Szlovénia ipari teljesítményére továbbra is a stagnálás-csökkenés a jellemző – teszik hozzá.
A hazai termelőágazatokban júliusban kissé módosultak az előző hónapokra jellemző tendenciák: a bruttó ipari termelés növekedési üteme kissé gyorsult, a júliusi termelés 5,6 százalékkal haladta meg a tavaly júliusi szintet. (Májusban 4,4 százalékos, júniusban 4,3 százalékos volt a növekedési ütem.)
Az első hét hónap együttes ipari teljesítménye 4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az ipari termelés 90 százalékát adó feldolgozóiparban a héthavi termelés (7,6 százalékos) növekménye teljes egészében exportra került, ugyanakkor a belföldi eladás nem haladta meg a tavalyi szintet. Folytatódott tehát az ipar exportorientált fejlődése, illetve az a több éve tartó tendencia, miszerint a belföldi kereslet dinamikus növekedése nem hat vissza a magyar ipar fejlődésére, hanem elsősorban az importra gyakorol húzó hatást.
Az ipar termelékenysége (6,8 százalék) az első hét hónapban gyorsabban emelkedett, mint a termelés (4,1 százalék). Ugyanebben az időszakban az ipari bruttó átlagkereset reálértéke 4,6 százalékkal lett nagyobb. Összevetve a termelékenység és a reálkereset növekedését, az ipar versenyképessége a béremelés következtében nem romlott – állapítja meg a KSH.
Az építőipar teljesítménye az év eleji nagyon gyenge kezdés után fokozatosan javult, és január-júliusban már csak kevéssé maradt el a tavalyi kiugróan magas szinttől. (2002 első hét hónapjában 22 százalékos növekedést ért el az építőipar az előző év azonos időszakához képest.)
A mezőgazdaságban az aszály rendkívül súlyos károkat okozott a kalászos gabonák termelésében. A megtermelt kalászos gabonák mennyisége az idén az 1996-2000. évek átlagánál 27 százalékkal kevesebb. A 2003. augusztus eleji állatszámlálás adatai szerint a szarvasmarha- és a sertésállomány tovább csökkent, a sertések száma a tavalyi növekedés után ismét visszaesett, a baromfiállomány pedig gyarapodott. Mezőgazdasági termékekből az év első hét hónapjában 2,8 százalékkal többet vásároltak fel, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Január-július hónapokban az élő állatok és állati termékek felvásárlása 6,8 százalékkal növekedett, a növényi termékeké 4,6 százalékkal csökkent.
A kiskereskedelmi forgalom gyors növekedése folytatódott. Az eladott termékek volumene január-júliusban 8,6 százalékkal, ezen belül júliusban 9,6 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben.
A külkereskedelmi forgalom volumene emelkedett, és a növekedés üteme júliusban kissé gyorsult. A január-júliusi időszak egészében az export az előzetes adatok szerint 3 százalékkal, az import 8 százalékkal lett nagyobb.
A külkereskedelmi áruforgalom héthavi negatív egyenlege közel 3 milliárd euró volt, 1,2 milliárd euróval nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A passzívum növekményének túlnyomó része továbbra is a feldolgozott termékek csoportjában keletkezett, ahol a kivitel jelentősen csökkent, a behozatal pedig emelkedett. (Az export visszaesésében még mindig kiemelkedő szerepe van annak, hogy a videojátékok kivitele megszűnt.) Az import növekedését a változatlanul magas fogyasztói kereslet magyarázza.
A folyó fizetési mérleg hiánya júliusban tovább emelkedett. A hét hónapos időszak együttes negatív egyenlege 2,7 milliárd eurót tett ki, ami közel 1,3 milliárd euróval magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A reálgazdasági tranzakciók (az áruk és szolgáltatások) passzívumának növekedését kissé ellensúlyozta a jövedelem- és transzferforgalom egyenlegének javulása.
A folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős romlásával párhuzamosan a nem adóssággeneráló források szerepe mérséklődött a hiány finanszírozásában. Az ilyen típusú források tavaly január-júliusban még a hiány 40 százalékára nyújtottak fedezetet, az idén ez az arány 16 százalékra csökkent. Meg kell említeni azonban, hogy egy évre visszamenően július volt az első olyan hónap, amikor a nem adóssággeneráló források teljes egészében fedezték a folyó fizetések hiányát – teszik hozzá.
Az államháztartás egyensúlyromlása annak ellenére folytatódott, hogy a bevételek és a kiadások növekedésének ütemkülönbsége valamelyest mérséklődött. A konszolidált hiány nyolc hónap alatt 708 milliárd forintra emelkedett, 49 milliárddal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A passzívum a nem konszolidált bevételek 13,1 százalékos, a kiadások 12,3 százalékos növekedése mellett alakult ki. Az államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya 481 milliárd forintot tett ki, és a passzívum növekedése gyorsabb volt, mint az államháztartás egészében.
A fogyasztóiár-emelkedés továbbra is alacsonyabb a múlt évinél. Január-augusztusban a fogyasztói árak 4,4 százalékkal, 2002 hasonló időszakában 5,5 százalékkal emelkedtek a megelőző év azonos időszakához képest. Az augusztusi fogyasztóiár-index 0,3 százalékos csökkenést mutatott a júliusihoz képest. Az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek az élelmiszerek és a ruházati cikkek árai, ez utóbbiak elsősorban a szezonvégi kiárusítások miatt – áll a dokumentumban.
Orbán Viktor
Washingtonban ülésezett a Béketanács, közben Lavrov üzent Európának – napi összefoglaló
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!