BELFÖLD
Csökken a táppénz
A kormány azt javasolja, áprilistól a napi átlagkereset 65 százaléka járjon a betegeknek a jelenlegi hetven százalék helyett, a kórházi ellátás ideje alatt pedig csupán hatvan százalék legyen a juttatás. Az intézkedéssel elsősorban a visszaéléseket akarják megszüntetni – jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő. Erre hivatkozva csökkentik fél évről egy hónapra azt az időszakot is, amit táppénzen tölthet az, akinek megszűnt a munkaviszonya. Selmeczi Gabriella fideszes politikus a táppénz csökkentéséről azt mondta: a szocialista kormány gazdaságpolitikája zsákutcába jutott, és nem átallanak beteg embereket megrövidíteni, hogy pénzhez jussanak. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatóján elhangzottak szerint ugyanakkor a gyed változatlanul a kereset hetven százaléka maradhat.
*
Megrövidített fogyatékosok
Nagy felháborodást váltott ki a jövő évi költségvetés tervezetében a fogyatékkal élők szervezeteinek támogatására vonatkozó tétel. Eszerint az ideinél 35 millió forinttal kevesebbet kapna a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége; a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének támogatása 39 millió forinttal, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Országos Szövetségéé 18 millióval, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségéé 45 millió forinttal, több mint 22 százalékkal csökkenhet. Utóbbi szervezet közleményben tiltakozott az állami támogatás megnyirbálása ellen. Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter állítása szerint a kormány végül arról döntött, hogy a szervezetek működésére szánt forrásokat megemeli. Elismerte ugyanakkor, hogy 2005-re nem teljesíthető az akadálymentesítési program.
*
Törvénysértések Demecseren
Az október 19-i demecseri polgármester-választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését kéri a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete, mert információik szerint Kiss Gyula, az MSZP–SZDSZ jelöltje szabálytalanságok sorát követte el a választási kampány idején. A helyi választási bizottság négy ízben is elmarasztalta Kiss Gyulát, többek közt azért, mert támogatói szervezett formában szállították az embereket szavazni, az MSZP–SZDSZ aktivistái pedig fenyegetően léptek fel a választópolgárokkal szemben. A jelölt ezenkívül valótlanul állította szórólapján, hogy a választópolgárok több mint fele az ő nevére állította ki ajánlószelvényét.
*
Jövőre ismét iskolatej
A jövő év elejétől ismét lesz iskolatejprogram – jelentette be csütörtökön a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára Budapesten. Szanyi Tibor az élelmezési világnap alkalmából tartott megemlékezésen elmondta: „az éhezés még hazánkban is jelen van”, ezért segíteni kell azokon az embereken, akik nem jutnak elég élelemhez. A Fidesz – kiadott közleménye szerint – örömmel értesült arról, hogy folytatódik a program, felelőtlen lépés volt, hogy a szocialista kormány másfél évvel ezelőtt leállíttatta. Ugyanakkor remélik, hogy a minisztérium mindenki számára átlátható közbeszerzési eljárást indít majd az akció felélesztésére.
*
Húszezren nem kaptak diákhitelt
Húszezer diák nem kapta meg múlt héten a diákhitelt. Az illetékesek szerint ez részben annak köszönhető, hogy sokan nem iratkoztak be időben, ezért nem került fel a nevük az igénylők listájára. A másik ok pedig, hogy a Diákhitel Központban egy számítógépes fejlesztés közben mások adatai is eltűntek a rendszerből. Azoknak, akik önhibájukon kívül nem kaptak pénzt, hónap végéig mindenképpen átutalják az összeget.
*
Szerződés a gyermekbiztosításról
Október 15-én a pénzügyminiszter és a Biztosítók Együttbiztosítási Csoportja (a Generali-Providencia, az ÁB-AEGON, az Allianz Hungária, az OTP-Garancia és az Axa Biztosító Rt.) képviselője aláírta az általános gyermek- és ifjúsági baleset-biztosításról szóló szerződést. A kormányrendelet értelmében minden, a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező három és tizennyolc év közötti magyar állampolgár baleset-biztosításban részesül. A biztosítók a 2003. szeptember 1. és október 15. között bekövetkezett balesetekre is kifizetik az összeget. A jelzett időközben bekövetkezett balesetek esetében a harmincnapos bejelentési határidő október 15-ével kezdődik.
*
Botrány a GYIK-konferencián
Már a kezdet kezdetén vitába torkollt a Gyermek- és Ifjúsági Konferencia (GYIK) előkészítése szombaton, majd bombariadó miatt végleg feloszlott a találkozó. A konferencia eleve többórás késéssel indult, mivel egyes szervezetek a megkésett regisztrálásuk miatt nem kaptak mandátumot. Az egységes ifjúsági érdekképviselet létrehozása is meghiúsult. Az érdekképviselet megalakítását szorgalmazó ernyőszervezetek politikai okokkal magyarázták a kudarcot. Tóth József, a Garabonciás Egyesület vezetője elmondta: körülbelül ötven szervezetet nem engedtek be a szervezők. A távol tartottak nyolcvan százaléka a történelmi egyházakhoz köthető tömörülés.
*
Karácsonykor négynapos matrica
Decemberben még karácsony előtt ismét kapható lesz a négynapos autópálya-matrica – jelentette be a gazdasági miniszter. Csillag István elmondta: jövőre egész évben élhetnek majd az autósok a kedvezőbb utazási lehetőséggel, ám valószínű, hogy a matricának más lesz az ára a nyári szezonban, mint év közben.
*
Szűkített múzeumi ígéret
Mégsem száznegyven, hanem csak 23 múzeumra terjed ki jövő májustól a kormányfő által az Európa-terv keretében meghirdetett ingyenesség – derült ki Hiller István kulturális miniszternek a közszolgálati televízió egyik hírműsorában tett bejelentéséből. Szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy az ingyenes kör szűkítésének ötlete a Miniszterelnöki Hivatalban vetődött fel.
KÜLFÖLD
Győzött a jobboldal Svájcban
A jobboldali Svájci Néppárt került ki messze a legerősebb pártként a vasárnap délben zárult svájci parlamenti választásokból. A karizmatikus Christoph Blocher zürichi milliárdos alapította Svájci Néppárt (SVP, francia rövidítéssel: UDC) a szavazatok 27,5 százalékát söpörte be, s az eddigieknél 12-vel többre, 56-ra növelte mandátumainak számát a kétszáz fős Szövetségi Tanácsban, a parlament alsóházában, amelyben most már a legerősebb párt lesz; először kerül a szociáldemokraták elébe. Az Európai Uniót ellenző párt máris bejelentette igényét egy újabb miniszteri posztra a héttagú szövetségi kormányban. Erősödtek egyébként a szociáldemokraták és a zöldek is, a választás nagy vesztesei a centrista jobbközép pártok.
*
Izrael-ellenes muszlimok
Iszlám konferenciát tartottak a hét végén Malajziában, elsősorban az izraeli–palesztin szembenállás és Irak kérdéséről. A dél-ázsiai ország miniszterelnöke megnyitóbeszédében felszólította a világ muszlimjait, hogy egyesüljenek „a világot uraló zsidóság ellen”. Mahathir Mohamed úgy fogalmazott: Izrael az ellenség, amely a legerősebb államokkal áll szövetségben. A zsidók másokat küldenek maguk helyett harcolni és meghalni. A szónok kijelentette: biztosra veszi, hogy nem lesznek képesek legyőzni a világ 1,3 milliárd muszlim hívőjét.
*
Merénylet a Gáza-övezetben
Négy személy meghalt, egy megsebesült múlt szerdán abban a merényletben, amely egy amerikai diplomáciai konvoj autói ellen irányult Izraelben, a palesztinok lakta Gáza-övezetben. A küldöttség a palesztin–izraeli megállapodást ellenőrizte. Ellentmondó értesülések láttak napvilágot egy magas rangú hírszerző ügynök esetleges haláláról. Először követtek el olyan támadást palesztinok lakta területen, amelynek amerikaiak voltak az áldozatai.
*
Nem utasítják ki Arafatot
Az izraeli miniszterelnök saját biztonsági kabinetjének korábbi határozatával ellentétben a palesztin elnök kiutasítása ellen foglalt állást. Ariel Saron szerint Jasszer Arafat eltávolítása nem tenne jót a zsidó államnak, ugyanis kicsi a valószínűsége annak, hogy a palesztin vezetőt sebesülés nélkül el tudnák távolítani Ramallahból. Az izraeli biztonsági kabinet még szeptemberben hozott elvi döntést Arafat kiutasításáról.
*
Romániai népszavazás
Érvényes volt a hét végén Romániában rendezett alkotmánymódosító népszavazás. A referendumon feltett kérdés, amelyre a választónak „igen” vagy „nem” szavazattal kell válaszolnia, a következő volt: „Egyetért-e a Románia alkotmányának felülvizsgálatára vonatkozó törvénnyel abban a formában, ahogyan a parlament jóváhagyta?” A választók döntő többsége igennel szavazott.
*
Eltörölt kishatárátlépő
Csütörtöktől a kétoldalú kormányközi megállapodás értelmében nem lehet úgynevezett kishatárátlépővel Romániából Magyarországra utazni. A kolozsvári Krónika beszámolója szerint az 1969 óta érvényes „kisútlevél” eltörlése a határ mentén élő kispénzűeknek elevenébe vághat, mert hiszen az okmány használatakor nem kellett valutával rendelkezni. A rendelkezés értemében azok a román állampolgárok, akik Magyarországon tartózkodnak, október 31-ig térhetnek haza ilyen úti okmány felmutatásával.
*
Hallgattak a magyar kisebbségről
Varsóban október 15-én rendezték meg az EBESZ emberi jogi és nemzeti kisebbségi előkészítő konferenciáját, melyen több mint ötven ország képviseltette magát. Az egynapos tanácskozást elsősorban a ciprusi görög–török viszálynak, valamint a roma kisebbség helyzetének szentelték. A tanácskozáson, melyen a magyar állam is képviseltette magát, nem esett szó kisebbségben élő magyar nemzeti közösségekről.
*
Régió az Ipoly két oldalán
Közös régiót alakít harminc magyar és szlovák Ipoly menti település, hogy az európai uniós csatlakozás után könnyebben juthassanak pályázati forrásokhoz – mondta el az egyik szervező, Vámosmikola polgármestere. Az Ipolynak e vidékét mindkét oldalon elmaradott térségként tartják számon, ipara szegényes, kevés a munkahely, és az infrastruktúra is meglehetősen fejletlen – mondta. A régióba tömörülő tizenhárom magyar és tizenhét szlovák település az uniós csatlakozástól várja a fellendülést, ezért közös programokat dolgoznak ki a mezőgazdasági együttműködésre, valamint az idegenforgalom fellendítésére – tette hozzá Durján Miklós.
*
Negyvenhétezer hindu őrizetben
Negyvenhétezer hindut vettek őrizetbe elővigyázatosságból az indiai Uttar Prades államban. A hatóságok attól tartanak, hogy az Ajondhja zarándokhelyen tervezett tüntetés hindu–muzulmán összecsapássá fajul. A fanatikusok pénteken az ellen készülnek tiltakozni, hogy a hatóságok engedélyezték a templomépítést azon a helyen, amely hitük szerint Ráma isten szülőhelye volt.
GAZDASÁG
Magyar garancia az oroszoknak
Az Eximbank és a Postabankot megvásárló Erste Bank finanszíroz egy közel 25 milliárd forint értékű moszkvai lakásépítést. A munkát egy hárommillió forint törzstőkéjű, idén júliusban bejegyzett kft., az I. I. H. H. Consul-ting kivitelezi. A banki ügyletekre a Magyar Exporthitel Biztosító által a magyar állam vállalt garanciát az adófizetők pénzéből. A Külügyminisztérium elismerte, hogy a magyar cég pályázat nélkül kapta meg a munkát. Az ügyletben részt vevő hazai cég egyik tulajdonosát, Purkald Istvánt nemrég jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, mivel közreműködésével 1998-ban polgári eszközöknek „álcázva” haditechnikát, harckocsimotorokat vittek ki az országból.
*
Zsugorítás a MÁV-nál
Az állami garanciavállalással felvett hitelekből és költségvetési támogatásokból 2006-ig hatvanmilliárd forintot fordíthat a MÁV vasúti fejlesztésekre – közölte Gál J. Zoltán Söjtörön, a kabinet kihelyezett ülése utáni tájékoztatón. A szóvivő elmondta: a vasúti reformnak része a működés ésszerűsítése, amely a MÁV-nál húszszázalékos létszámcsökkentést is magában hordoz. Az érintett szakszervezetek és Fónagy János, volt közlekedési miniszter úgy ítéli meg, hogy a vasút reformjáról hozott részbeni határozatával a kormány csupán tizenegyezer vasutas elbocsátásáról döntött. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke kijelentette: az elbocsátások veszélyeztetik a munkabékét.
*
Csökkenhetnek a reálkeresetek
A kormánypárti politikusok terveivel ellentétben a jövő évi reálkeresetek nem 0,5-1 százalékkal nőnek, hanem 2,5-3 százalékkal csökkennek – mondta csütörtökön Matolcsy György, a Növekedéskutató Intézet igazgatója Kecskeméten. A volt gazdasági miniszter úgy véli: az infláció a tervezett 6-6,5 százalékkal szemben hét százalék felett lesz.
*
Növekszik a bor adója
A mai 5 forintról várhatóan 8 forintra emelkedik a bor literenkénti jövedéki adója a jövő évben. Mint ismert, a pénzügyi tárca az adó mértékét eredetileg 12 forintra kívánta növelni. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) hivatalosan nem tud a nyolcforintos adókompromisszumról, de szakmai szempontból továbbra is indokolatlannak tart bármiféle emelést – közölte a szervezet főtitkára. A jövedéki adó rontja az egyébként is alig nyereséges ágazat pozícióit, ezért a HNT az adó eltörlését javasolta. A növelési terveket nem támasztja alá semmilyen EU-harmonizációs kényszer, és az adó fenntartása a csatlakozás után jelentős versenyhátrányt okozhat a jövedéki adóval nem terhelt külföldi borokkal szemben – fogalmazott Urbán András.
*
Drágább a percdíjas mobilozás
A piac telítődésének hatására a mobilszolgáltatók kíméletlen versenyt indítottak a fogyasztók kegyeiért, és igyekeztek látszatra minél olcsóbb szolgáltatásokkal kedveskedni. Bevezetésre kerültek a másodperc alapú számlázás helyett a percdíjas csomagok. Ezzel legtöbb szolgáltatónál megszűnt annak lehetősége, hogy valóban annyit fizessünk, amennyit beszélünk, hiszen egy-két másodperces hívásunkat is percekben számolják el a szolgáltatók. Elvárjuk a szolgáltatóktól, hogy ismertessék tarifacsomagjaik valódi tartalmát, és a fogyasztók számára pontos és átlátható információkat adjanak – áll az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület közleményében.
origo.hu
Így reagáltak Ferenc pápa halálára a magyar politikusok
