KSH-jelentés: tovább romlott a pénzügyi egyensúly

Tovább romlott a pénzügyi egyensúly. Az ipari, építőipari és külkereskedelmi adatok alapján július–augusz­tusban némi gazdasági élénkülés figyelhető meg. A termelés exportve­zérelt, de a behozatal gyorsabban nő – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma publikált jelentése.

Várat magára a gazdasági élénkülés

A gazdasági élénkülés a világgazdaság fejlett térségeiben továbbra is várat magára. Az augusztusi ipari termelés az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a tavaly augusztusi alacsony szintet sem érte el, és szűkült a külkereskedelmi forgalom is – áll a KSH jelentésében.

A dokumentum szerint az unió néhány országában az utóbbi hónapokban már nem vagy csak kevéssé érvényesült a gazdasági recesszió. Az ipari termelés adatai alapján ide tartozik például Írország, Finnország, Görögország és Portugália.

A magyar gazdaság legfőbb kereskedelmi partnerére, Németországra azonban továbbra is a stagnálás-csökkenés jellemző. (Az osztrák ipar teljesítményéről nem áll rendelkezésre adat – jegyzi meg a KSH.) A csatlakozó országok közül Csehországban és Lengyelországban augusztusban is dinamikusan (8, illetve 6 százalékkal) nőtt az ipari termelés, Szlovákiában ennél lassúbb (2 százalékos) volt a növekedési ütem, Szlovéniában pedig a termelés nem érte el a tavalyi szintet.

Enyhe élénkülés Magyarországon

Magyarországon a főbb gazdasági ágak adatai alapján július-augusztusban az év első feléhez képest enyhe gazdasági élénkülés tapasztalható. Az ipari termelés július és augusztusban egyaránt 6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. A termelés változatlanul exportvezérelt. Az év első nyolc hónapjában a termelés teljes növekményét exportáltuk, a belföldi értékesítés pedig stagnált. Különösen élénk, 15 százalékot meghaladó exportfelfutás következett be az utolsó két hónapban.

A feldolgozóipar túlnyomó részére az élénkülés volt a jellemző; a termelékenység a nyolc hónapos időszak egészében közel 7 százalékkal, ezen belül július-augusztusban 9 százalékkal javult.

Az építőipar nyolchavi teljesítménye 2 százalékkal maradt el a tavalyi rendkívül magas szinttől. Július-augusztusban már 2 százalékkal nőtt a termelés az előző év megfelelő időszakához képest – jegyzi meg a jelentés.

Mezőgazdasági termékekből a nyolchavi felvásárlás kissé magasabb volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Növényi termékekből kevesebbet, élő állatokból és állati termékekből pedig többet értékesítettek a termelők a múlt évinél.

A kiskereskedelmi forgalom továbbra is élénk, bár a korábbinál visszafogottabb ütemben nőtt. Január-augusztusban az eladott áruk volumene 8,3 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.

A külkereskedelmi áruforgalom hiánya változatlanul igen jelentős, és továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Az áruexport – különösen az utóbbi hónapokban – élénkült ugyan, de a behozatal növekedési üteme ezekben a hónapokban is magasabb volt, mint az áruexporté. Az import erőteljes bővülése több tényező együttes hatására alakult ki. Továbbra is kiemelkedő szerepe volt a megnövekedett fogyasztói keresletnek, emellett hozzájárult az importált beruházási javak iránti növekvő érdeklődés, továbbá az energiaimport emelkedése is.

Egyensúlyhiány a gazdaságban

A folyó fizetési mérleg nyolchavi hiánya 3,2 milliárd eurót tett ki. A negatív egyenleg 2,2-szerese a tavaly ilyenkorinak. A külső pénzügyi egyensúly romlását a gazdaság reálszférájában kialakult egyensúlyhiány magyarázza. A folyó fizetések deficitjének növekménye teljes összegében az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett – teszik hozzá.

A folyó fizetések negatív egyenlegének szinte folyamatosan csökkenő hányada finanszírozható nem adóssággeneráló forrásokkal. Ez az arány tavaly január-júliusban 57 százalékot, az idén 19 százalékot tett ki. A csökkenésben a hiány összegének a növekedése, továbbá a magyar tőketulajdonosok növekvő külföldi befektetése tükröződik. A Magyarországra beáramlott külföldi tőke összege nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt.

Az államháztartás I-III. negyedévi deficitje 809 milliárd forint volt, és a tavalyi igen magas szintet is 53 milliárd forinttal meghaladta. A hiány a bevételek 13,5 százalékos, a kiadások 12,6 százalékos (folyó áron mért) növekedése mellett alakult ki.

Kevesebben dolgoztak idén a versenyszférában

Július-szeptemberben a foglalkoztatotti arány a tavalyi 50 százalékról 51 százalékra emelkedett. A versenyszférában valamivel kevesebben dolgoztak, mint tavaly, a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél pedig emelkedett az alkalmazásban állók száma. A munkanélküli ráta kissé mérséklődött (5,9 százalékról 5,7 százalékra). A reálkereset 13 százalékkal lett nagyobb az év első nyolc hónapjában.

A fogyasztói árszint az I-III. negyedévben 4,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Az év első kilenc hónapjában legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak (10,8 százalékkal). Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a háztartási energia és a szolgáltatások ára is (mindkét csoportban 5,7 százalékos volt az áremelkedés). Az élelmiszerek jóval az átlag alatti ütemben (2,2 százalékkal) drágultak. Enyhe áremelkedés volt jellemző a ruházati cikkekre is, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig csökkentek – írja a KSH.