MÁV-reform: csak az elbocsátásokról döntött a kormány

Az érintett szakszervezetek és a volt közlekedési miniszter is úgy ítéli meg, hogy vasút reformjáról szombaton hozott részbeni határozatával a kormány csupán tizenegyezer vasutas elbocsátásáról döntött. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke kijelentette: a fejlesztések nélküli elbocsátások veszélyeztetik a munkabékét.

Az állami garanciavállalással felvett hitelekből és költségvetési támogatásokból 2006-ig 60 milliárd forintot fordíthat a MÁV vasúti fejlesztésekre, az európai uniós csatlakozás után pedig az unió strukturális alapjából folytatódhat a vasúti pálya korszerűsítése – döntött a kabinet szombati kihelyezett ülésén.

A kormány ugyanakkor csak a MÁV tervezett reformjainak elveit tárgyalta meg illetve hagyta jóvá, a részletekről két-három hét múlva tárgyal újra. Az eddigi eredmények szerint a költségvetés ahhoz nyújt segítséget, hogy növekedjen a járatsűrűség, csökkenjen a zsúfoltság, első lépésként ezért harminc új motorvonatot szerezhet be a vasúttársaság. A kabinet ugyanakkor húszszázalékos létszámleépítésről is döntött; a kormányszóvivő tájékoztatása szerint a nyugdíjazások és előnyugdíjazások miatt az intézkedés várhatóan csak a már említett húsz százalék egynegyedét fogja közvetlenül érinteni.

– Mivel a MÁV Rt. reformjáról szóló tervezetet kérésünk ellenére nem láthattuk, nem tudjuk, hogy pontosan mit is jelent a kormány elvi döntése – mondta Simon Dezső. A Vasutasok Szakszervezetének (VSZ) elnöke szerint az egyetlen biztos pont a húsz százalékos, azaz mintegy tizenegyezer vasutast érintő leépítés, ami megfelelő fejlesztések nélkül veszélyezeteti a vasút biztonságát és csökkenti és szolgáltatások szívonalát. Mivel a vasúttársaságnál az elmúlt években már mindenkit nyugdíjaztak, akit csak lehetett, az érdekvédő nem osztotta a kormány elbocsátásokkal kapcsolatos álláspontját. – A leépítés egyik megoldásaként számontartott úgynevezett tevékenység kihelyezésről pedig már bebizonyosodott, hogy attól nem várható sem a hatékonyság növelése, sem az olcsóbb foglalkoztatás – jegyezte meg Simon Dezső. – Jelenlegi ismereteink alapján kiürült a vasút reformja. A fejlesztések nélküli elbocsátások azonban veszélyeztetik a munkabékét – jelentette ki a VSZ elnöke.

A Mozdonyvezetők Szakszervezetének alelnöke úgy véli, hogy a kormány újra elhalasztott döntésével továbbra is bizonytalanságban tartja a vasutasokat, az utasokat és a fuvaróztatókat. – A kabinetnek nincs önálló közlekedéspolitikai koncepciója, főleg olyan, ami a társadalom támogatását bírná – fogalmazott lapunknak Borsik János. Az érekvédő felvetette: mivel az ügy súlya túlmutat a kormány kompetenciáján, a döntést esetleg a Parlament hatáskörébe kellene átutalni.

– A kormány nem határozott a vasút reformjához szükséges alapvető kérdésekről. Azzal pedig, hogy az ügyet három-négy hét múlva újra napirendre tűzi, döntésképtelenségének adta bizonyítékát – jelentette ki a távirati irodának Fónagy János. Az Orbán-kormány volt közlekedési minisztere szerint a kabinetnek döntenie kellett volna a MÁV által javasolt, évi mintegy százmilliárd forint folyósításáról. Az egyik változat 2004-től, míg a másik 2005-től biztosította volna a forrást, elsősorban a személyszállítás költség-kiegészítésére. Fónagy úgy vélte, a kabinet csak abban foglalt állást, hogy a MÁV ismételten hitelt vehet fel az Európai Beruházási Banktól. Hangsúlyozta: mindezt az tette lehetővé, hogy az Orbán-kormány 2002-ben több mint százmilliárd forint fejlesztési hiteltörlesztést vállalt át a vasúttól, a társaság így vált hitelképessé. – Amiről a kormány döntött, az tizenegyezer vasutas elbocsátása – jelentette ki a volt közlekedési miniszter.