Ursula Seiler-Albring, aki korábban maga is volt parlamenti képviselő és két hónapja van budapesti állomáshelyén, előadásában méltatta a két ország között a történelem folyamán kialakult intenzív kapcsolatokat, és felidézte: a német újraegyesítéshez vezető 1989-es fordulat „Magyarország segítségével ment végbe”.
Kiemelte: nemzedékének meghatározó élménye volt az 1956-os magyar forradalom. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióba belépő 10 tagjelölt ország körül Magyarország csatlakozása élvezi (70 százalékkal) a legmagasabb támogatottságot.
Rámutatott: Németország Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere. Úgy ítélte meg, hogy Magyarország a EU-hoz csatlakozók közt mintaországnak számít felkészültsége tekintetében. A kultúra területén folyó együttműködés lehetőségei közt említette a német tannyelvű Andrássy egyetemmel fennálló kapcsolatokat.
Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága fideszes elnökének kérdéseire válaszolva a nagykövet kijelentette: Németországban nincs félelem a magyar munkaerővel szemben. Ezt az is jelzi, hogy országa több munkavállalási engedélyt állított ki magyarok számára, mint az összes többi EU-tagország együttvéve.
A magyarországi német kisebbség helyzetéről elmondta: nem hallott panaszt a német kisebbségtől, otthon érzik magukat, és szívesen vállalják a magyar állampolgárságot.
Biztonságpolitikai kérdéseket érintve Ursula Seiler-Abring megjegyezte: országa a NATO-t tekinti biztonsági köpenynek, de Európának lehetnek olyan önálló döntései, amelyek a NATO alapgondolatát nem sértik. Az Irak ügyében eltérő európai és amerikai álláspontról azt mondta: két gondolkodási iskoláról van szó.
Több magyar képviselő is megkérdezte: mikor várható a német gazdaság fellendülése, ami hatással lehet a magyar gazdaságra. A jelenlegi német kormánykoalíció már lerakta az alapokat és várják az eredményt – válaszolta a nagykövet – adta hírül az mtv.hu.
Halász Bence
Még el sem kezdődött az atlétikai vb, máris változtatni kellett a programon
