Október 15.: Magyar politikai élet

Orbán Viktor: Mindenkinek figyelnie kell Brüsszelben – Továbbra is jelentősen vezet a Fidesz – Tocsik-per: az ügyészség szerint csak 380 ezer jár a 804 millióból – Határokon átnyúló K&H-ügy: zárolt svájci bankszámlák – Járai: az euro megvéd a spekulációtól

Orbán Viktor: Mindenkinek figyelnie kell Brüsszelben

Rokonszenvet tapasztaltam a magyar beadvánnyal kapcsolatban az Európai Néppárt elnökségi ülésén – válaszolta újságírói kérdésre Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, az Európai Néppárt alelnöke, a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában, egy telefoninterjúban. A volt miniszterelnök szerint az EU alkotmánytervezetének vitája során a magyar képviselőknek jó esélyei vannak arra, hogy szövegjavaslatukat elfogadják. Orbán Viktor szerint a magyaroknak jók az érvei és pozíciói mind erkölcsi, mind történelmi téren.

Emlékezetes: a Fidesz és a kormány között jelenleg egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió intézményi reformja során a magyar javaslat alapján két újabb pont kerüljön bele az EU alkotmányába. Az egyik javaslat arra vonatkozik, hogy az EU kormányában legyen helye egy „biztos” magyar tagságnak is, a másik pont pedig azt szorgalmazza, hogy az alkotmányba építsék be a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét is. – Egy közös európai álláspont kialakulásáig még nagyon sok szkandermérkőzés áll előttünk, de mindenképpen egy hosszú és sok ravasz fordulatot tartalmazó tárgyalásra kell fölkészülni – hangsúlyozta Orbán.

Mivel a szövegjavaslatban szerepel a nemzeti és etnikai kisebbség megnevezés, szerinte számítani lehet arra, hogy majd az egyiket, aztán a másikat próbálják az illetékesek kivenni, helyettesíteni. Elmondta: a nagyobb államok konzervatív vezetői részéről kevésbé érzett „heves támogatást” a magyar tagsággal kapcsoltatban, de ettől függetlenül szerinte ki kell állni a javaslat mellett, hiszen erről Magyarországon konszenzus van, illetve meggyőződése is ennek az ügynek a fontossága.

A jövő évi júniusi európai uniós választásokat illetően közölte, hogy az Európai Néppárt – az Európai Parlament legnagyobb frakciója -saját programot fog kidolgozni, és saját elnökjelöltet szeretne állítani. – A néppárt tegnapi, brüsszeli elnökségi ülésén két, a témához kapcsolódó dokumentumot lényegében már el is fogadtunk, bár némi korrekciót még szükségesnek láttak többen is – hangsúlyozta. Az első egy választási felhívás, amelyet minden európai nyelven közzétesznek, a másik pedig egy akcióprogram, amely 4-5 év távlatában fogalmazza meg a lehetőségeket és a teendőket.

Az Európai Néppárt szeretné elérni, hogy direkt választás útján lehessen megválasztani a vezetőt az Európai Bizottság élére, de erre valószínüleg nem lesz mód továbra sem, ebben a magyar szavazók sem „segíthetnek”, hiszen hazánkban listás választás történik, így csupán egy adott pártra kell szavazniuk, viszont személyi döntésekben nem kérik ki a véleményüket. – Az ötletet a későbbiekre nézve nem kell ugyan elvetni, de bármilyen erős megfogalmazás hangzott is el a témával kapcsolatban, „késő van már az ügy” szorgalmazásához, hiszen ahhoz át kellett volna rendezni számos alkotmányos erejű európai normát, amit nem tartok időszerűnek – fogalmazott a Fidesz elnöke.

Orbán Viktor a mai nap további programjáról szólva elmondta, hogy részt vesz az Európai Néppárt csúcstalákozóján, ahol a konzervatív kormányfők többsége várhatóan jelen lesz. – Izgalmas megbeszélés elé nézünk, ugyanis el kell döntenünk, milyen álláspontot alakítsunk ki az európai gazdaság dinamizálásáról kidolgozott tervekkel kapcsolatban, illetve arról, hogy mi legyen az az irány, amelynek mentén a nehéz helyzetben lévő európai gazdaságot jobb állapotba lehet hozni. – Európa pénzügyi probblémáin az illetékesek óriási fejlesztési programokkal kívánnak segíteni, nem úgy, mint Magyarországon, ahol a megszorításos gazdaságpolitika az elképzelt megoldás – közölte. Hosszú és középtávú keresletélénkítő gazdasági terveket fogalmaznak meg, valamint az elfogadás küszöbén áll egy 220 milliárd eurót tartalmazó fejlesztési program, ami több részből áll, és talán Magyarországot is érintheti, „tehát mindenkinek figyelnie kell most itt Brüsszelben”. A rövid távú gazdaságélénkítési programok által munkahelyeket kívánnak teremteni, béreket emelni, és a beruházási kedvet szeretnék növelni.

A műsorvezető azon kérdésére, miszerint mostanában erős kritika éri az Európai Központi Bank – sokak által megszorítónak vélt – kamatpoltikáját, a Fidesz vezetője kifejtette: „magyar logikával gondolkodva” az Európai Központi Banknak, mint minden banknak az a dolga, hogy a pénz értékét védje. Hozzátette: szerinte a fejlesztési terveket illetően a javaslatok úgy összegezhetők, hogy akinek van pénze, az teszi a dolgát, akinek meg nincs – és az uniónak el szokott fogyni a pénz a bugyellárisából – , az pedig az Európai Fejlesztési Bankra hagyatkozva, hitelekből oldja meg a fejlesztéseket. Orbán szerint a brüsszeli vitákból az tűnik ki, hogy az Európai Fejlesztési Bankot a közeljövőben az illetékesek egy jelentős tőkeemeléssel meg kívánják erősíteni, és így jelentős forrásokat juttatni rajta keresztül a fejlesztési tervekhez.

Továbbra is jelentősen vezet a Fidesz

A szavazásra jogosultak körében az előző hónaphoz képest nem történt lényeges változás a két nagy párt erőviszonyában. Szeptemberben a felnőttek 31 százaléka szavazott volna a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre, most októberben pedig 33 százalék. A szocialista párt támogatóinak aránya szeptemberben 22 százalék volt, most októberben pedig 23. Az, hogy mindkét tábor növekedett, a pártot választók arányának növekedéséből adódik.

A Gallup közvélemény-kutató cég kérdezői minden egyes hónapban más és más, véletlenszerűen kiválasztott embereket keresnek fel. Ez év októberében 1030 felnőtt magyar állampolgárt kérdeztek meg az ország 69 településén. A felmérésből kiderül: az MSZP lakossági támogatottsága hosszú hónapok óta először nem csökkent. A jelek arra utalnak, hogy az MSZP szeptemberre elérte a „mélypontot”, és októberben már nem volt további támogatottság-csökkenés kimutatható a nagyobbik kormányzó pártnál, sőt, az adatok szerint stabilizálta helyzetét. A támogatottság további csökkenésének valószínűleg az vet gátat, hogy az MSZP támogatói tábora az elmúlt hónapokban már a „kemény magig” olvadt.

A Fidesz most regisztrált támogatottsági aránya valamivel magasabb, mint amit idén év elején vagy az év közepén mért a Gallup. Ez az érték az ellenzéki pártnak a legmagasabb támogatói tömeget jelenti, a választásokat közvetlenül megelőző hónapot és a választásokat követő hónapokat nem számítva.
Az utolsó hónapban megfigyelhető volt egy gyenge visszaáramlási tendencia a bizonytalanok táborából a pártot választók közé, de ebből egyik nagy párt sem tudott jelentősebb előnyt faragni: az intenzív pártkommunikációk hatására a politika világába „visszataláló” egykori bizonytalanok minimálisan nagyobb arányban erősítették a jobb-, mint a baloldalt.

Az előző hónapokhoz képest jelentősen csökkent azok aránya, akik kategorikusan kijelentették, hogy ha most lennének a választások, akkor nem járulnának az urnákhoz. Ez arra utal, hogy az állampolgári kiábrándulás szeptemberi mélypontjához képest mostanra ismét jobban hisznek a politikai akaratkifejezés értelmességében az emberek. Ezzel párhuzamosan megállt a pártot nem választó állampolgárok arányának növekedése. Májusban még az emberek 73 százaléka nevezett meg valamilyen pártot, amelyre szívesen szavazna, szeptemberre ez 62 százalékra csökkent, ellenben októberre már ismét nőtt: mégpedig 65 százalékra.

A valamilyen pártot választók közt (tehát a teljes lakosságnak jelenleg 65 százalékában) az MSZP támogatóinak aránya a nyár eleji 45 százalékról hónapról hónapra folyamatosan csökkenve szeptemberre 35 százalékra esett vissza. Most, októberben ellenben megállt a csökkenés, aminek következtében októberben 36 százalék volt az MSZP támogatottsága ebben a körben.
A Fidesz támogatottsága a pártot választók körében nyár elején 45 százalék volt, ami szeptemberre 51 százalékra nőtt; ez októberben sem változott: most is 51 százalékot mér a közvélemény-kutató cég a Fidesznek.

A pártot választók körében az SZDSZ támogatottsága októberben elérte az öt százalékot, az MDF-é a három százalékot, a Centrum Párté kettő, a Munkáspárt és a MIÉP támogatottsága pedig egy-egy százalék.

Medgyessy Péter munkájának értékelése szeptemberhez képest nem változott. Egy hónapja 34 százalék vélte úgy, hogy Medgyessy inkább jól látja el a feladatát, mostanra ez az arány 33 százalék lett. Egy hónappal ezelőtt az emberek 49 százaléka vélte úgy, hogy a miniszterelnök inkább rosszul látja el a feladatát, most októberben az emberek 48 százaléka látta ezt így. A két vélemény közötti „olló” tehát változatlanul 15 százalékpontos azok „javára” akik szerint a miniszterelnök rosszul látja el feladatát. Emlékeztetőül: kerek egy évvel ezelőtt még az emberek 59 százaléka úgy látta, hogy Medgyessy Péter jól végzi a feladatát, és az ezzel ellentétesen vélekedők aránya csak 18% volt. Tehát az elmúlt 12 hónapban az egy évvel ezelőtt megfigyelhető 41 százalékpontos pozitív különbözet mostanra 15 százalékpontos negatív különbözetté változott a miniszterelnök megítélésében.

Tocsik-per: az ügyészség szerint csak 380 ezer jár a 804 millióból

Tocsik Mártának mindössze 380 ezer forint jár a 804 milliós sikerdíjból – mondta az ügyészség képviselője a Fővárosi Bíróság szerdai tárgyalásán.

Az ingatlanpiacon tisztességes, becsületes munkával ennyit lehetett keresni 1996-ban a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A 804 millió forintból fennmaradó összeg pedig kamatokkal együtt visszajár – jelentette ki az ügyészség képviselője.
Kifejtette: a Tocsik Márta által végzett tevékenység leginkább az ingatlanszolgáltatás illetve a gazdasági tevékenységet segítő egyéb szolgáltatás kategóriájába sorolható be. Ezeken a területeken pedig arra a körülbelül féléves időtartamra, ameddig Tocsik Márta szerződések szerinti megbízása szólt, 1996-ban kevesebb mint 380 ezer forint volt az átlagkereset.

A nyolc éve tartó perben mindezidáig nem született kielégítő válasz arra, hogy egyáltalán végzett-e munkát Tocsik Márta, és ennek megállapítása már nem is várható – tette hozzá az ügyészség képviselője. Tocsik Márta ügyvédje ugyanakkor rámutatott arra, hogy például az ingatlanügyletekben közvetítői tevékenységet végzők a gyakorlatban igényt tartanak részben az úgynevezett kötési, részben pedig a megtakarítási jutalékra. Az ilyen ügyleteknél szokásos titoktartási kötelezettség miatt azonban ebben a körben igen nehéz lesz hiteles adatokat gyűjteni.

A Legfőbb Ügyészség az ÁPV Rt. és Tocsik Márta ellen indított polgári perben azt kérte a bíróságtól, mondja ki az alperesek között 1996-ban kötött sikerdíjas szerződések érvénytelenségét és ennek megfelelően rendelkezzen a 804 millió forint visszafizetéséről.

A Legfelsőbb Bíróság a perben korábban már jogerősen kimondta a szerződések jó erkölcsbe ütközés miatti semmisségét, ám új elsőfokú eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot azért, hogy állapítsa meg ennek jogkövetkezményét. Mennyi jár valójában Tocsik Mártának a 804 millió forintból, tekintettel arra is, hogy milyen érdemi munkát végzett, mik voltak az igazolt költségei illetve milyen volt a díjazás a közvetítői piacon 1996-ban.

Határokon átnyúló K&H-ügy – zárolt svájci bankszámlák

Bankszámlákat zároltak Svájcban a magyarországi brókerbotránnyal kapcsolatban, Zürichben pénzmosás gyanújával vizsgálatot indítottak a hatóságok.

Az APA osztrák hírügynökség szerdán adott hírt arról, hogy Zürich kanton ügyészsége megerősítette a Weltwoche című svájci magazinnak azt a hírét, amely szerint különféle svájci bankoknál olyan számlákat zároltak, amelyeken több millió svájci frank van elhelyezve, és pénzmosás gyanújával vizsgálatot indítottak az igazságügyi hatóságok. A jelentés megállapította, hogy a magyarországi bankbotrány Svájcban is hullámokat keltett.

Az osztrák hírszolgálati iroda zürichi keltezésű tudósításában emlékeztetett arra, hogy a zürichi hatóságok már korábban zárolták Rejtő E. Tibornak, a K és H Bank egykori vezérigazgatójának, valamint Garamszegi Gábornak, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesének a számláit, akik Budapesten vizsgálati fogságban vannak.

A jelentésben emlékeztettek arra, hogy a botrány középpontjában Kulcsár Attila, a K és H bank – az egyik legnagyobb magyar bank – leányvállalataként működő K és H Equities brókerház egykori vezetője áll. A jelenleg Ausztriában kiadatási letartóztatásban levő bróker ügyfeleinek több milliárd forintját sikkasztotta el, s tettét részben már beismerte.

Járai: az euro megvéd a spekulációtól

Tavaly 1600 milliárddal nőtt az államadósság

A gazdaság mai helyzetéből nem következik, de fegyelmezett költségvetési politikával elérhető, hogy Magyarország 2008-ban csat-lakozzon az euro zónához, ami egyaránt érdeke a munkaadóknak és a munkavállalóknak – mondta Járai Zsigmond jegybank elnök debreceni előadásán.

A közös pénz mellett érvelve Járai Zsigmond kifejtette, az euro zó-nához bevezetését követően Magyarország nem lesz kitéve a spekuláci-ós nyomásnak, és kedvezőbbek lesznek a hitelfeltételi kondíciók is, mert nem érvényesül majd a kis valutákkal szemben alkalmazott kamat-felár. Kérdésünkre válaszolva elmondta, az euro bevezetéséig a gaz-daságnak szembe kell néznie a forint ellen spekuláció nyomásával, és számolni kell azzal, hogy a gyors megtérülésben érdekelt pénztőke kihasználja az euro és a forint kamata közötti – jelenleg hét száza-lékos – különbséget. Ennek ellenére Járai Zsigmond nem tart attól, hogy az idén januárihoz hasonló mértékű támadás éri majd a forint árfolyamát, illetve úgy véli, hogy ez megfelelő gazdaságpolitikával kivédhető.

Az infláció kapcsán hangoztatta, ahhoz, hogy az euro zónához csatla-kozzunk 2006-2007-ben három százalék alatti inflációt kell produkál-nia az országnak. Az állami szektor jelentős mértékű béremelései, amihez aztán a vállalkozások is csatlakoztak, az importárak növekedése, illetve az ÁFA emelés miatt az idei infláció is magasabb lesz a tervezettnél, jövőre pedig 6,5 százalékos inflációval kell számolni. Az MNB számításai szerint azonban 2004 végére kiegyenlítődnek az említett hatások, és 2005-ben már alacsonyabb infláció tervezhető, ám hogy mekkora, azt a jegybank a kormánnyal közösen kívánja megha-tározni. Járai megismételte, a 255-260 forint közötti euro árfolyam tarthatónak tűnik, és közelít az egyensúlyi árfolyamhoz. Rámutatott, 1995-ben a Bokros csomag részeként gazdaságélénkítési céllal történt jelentős forint leértékelés, azonban az ebből szerzett verseny előny egy év alatt elveszett. A jegybank elnök szerint, jelenleg egy hasonló lépés versenyelőnye három hónap alatt elveszne. Ugyanakkor rá-mutatott nem tűnik célszerűnek az sem, hogy ÁFA emelés mértékét az árfolyam erősítésével ellensúlyozza a Nemzeti Bank.

Az euro bevezetésének egyik alapfeltételéről, az államháztartás hiá-nyának leszorításáról szólva elmondta, 2000-ben a hiány 52 százalék volt, most viszont 58, vagyis közelíti a maastrichti kritériumokban meghatározott kritikus hatvan százalékos határt. Az elmúlt két évben a belső államadósság – ami összességében 10,6 ezer milliárd forint – több mint 2000 milliárd forinttal nőtt, amiből 1600 milliárd a tavalyi évhez köthető. Hozzáfűzte, a rosszul működő és túlméretezett állami elosztórendszerek finanszírozását célzó adósság növelése helyett praktikusabb megoldás lenne az ésszerű takarékosság.