A nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok az idei év első felében kedvezőtlenebbek voltak a kül- és belföldi várakozásoknál. Ráadásul a korábban 2003 második felére várt élénkülés késik és idén csak szerény lesz – derül ki a GKI prognózisából. A gazdaságkutató cég szerint az év egészében az előző évekhez képest igen szerény, mindössze 2,8 százalékos fejlődés várható. Ez az ütem 1996 óta a leglassúbb – figyelmeztetnek az intézet szakértői.
A folyó fizetési mérleg az áruforgalomnál nagyobb mértékben romlik, a deficit hozzávetőleg 4,3 milliárd euró, a GDP közel 6 százaléka lesz. Ez – más közép-európai országokhoz hasonlóan – igen magas. Problémát okoz továbbá az is, hogy az ország nettó külföldi adóssága nő. Az infláció a nyár óta ismét emelkedik – hívják fel a figyelmet a GKI kutató, akik szerint a költségvetési túlköltekezés és a forint lerétékelődése árszintnövelő folyamatokat indított be. Az éves átlagos fogyasztói árindex 4,8 százalék körül alakul, de az év végén a drágulás mértéke ennél magasabb, csaknem 5,3 százalék lesz, s tovább emelkedik.
A nyári szerencsétlen forintleértékelés nyomán kialakult kamatok még az emelkedő inflációs várakozásokhoz képest is irreálisan magasak, de megkopott a bizalmi tőke, illetve a fiskális és monetáris politika együttműködésének nehézségei miatt az év végéig azok is maradnak.
Magyarország 2004. május 1-jén az átlagosnál rosszabb helyzetben csatlakozik az Európai Unióhoz. Mivel a gazdasági integrálódás már több mint egy évtizede tart, a belépés nem változtat lényegesen a jövő évi konjunktúrán. A GKI anyaga szerint a hazai konjunkturális változások jelenleg nem kedvezőek. A fogyasztói bizalmi index folyamatosan romlik, mivel az emberek félnek a reáljövedelem-emelkedés bejelentett fékezésétől, a foglalkoztatás romlásától. 2004-ben a költségvetési kiígazítás folytatódik; a deficit a GDP 4,3 százaléka körül várható. A lakosság jövedelmének növekedés számottevően lassul. A bruttó átlagbérek mintegy 8 százalékkal, a nettó keresetek 7-7,5 százalékkal nőnek, így a reálbér csak 1 százalékkal emelkedik. Számítások szerint az áruforgalom deficitje 5,4 milliárd, a folyó fizetési mérleg hiánya 4,6 milliárd euróra emelkedik, ez utóbbi a GDP arányában 5,6 százalékra való csökkenést jelent. Bár a GKI erősödő működőtőke-beáramlással kalkulál, ez sem fogja fedezni a hiányt: így az ország nettó külföldi adóssága tovább, a GDP 26-27 százalékára emelkedik.
Az erősödő inflációs nyomás következtében, továbbá az energiaár-emelések, az EU-csatlakozás kapcsán évekkel ezelőtt vállalt forgalmi adó változtatások és a költségvetési kényszerből adódó további adó- és árlépések nyomán az infláció 2004 első három hónapjában jelentősen gyorsul. A következő év első felében 6,5-7 százalék közé emelkedik. Az éves átlagos árszínvonal-emelkedés 6,2 százalék lesz a GKI kutatása alapján.
origo.hu
Orbán Viktor: Régi és kínzó adósságát teljesítette Magyarország
