Az orvos válaszol

„GYÖTRŐDÉS” jeligével hozzánk fordult olvasónk panasza kettős. Hosszan leírja szívritmuszavarának történetét, s kéri tanácsunkat. Emellett kiújuló aranyeres gondjaira is tőlünk vár tanácsot.
Amint levelében írja, fiatalon gyors szívverés érzete kínozta, mígnem egy orvos által felírt nyugtató a panaszokat megszüntette. Idősebb korában a hajnali órákban jelentkezett korai ütés, amit a kardiológusok a Holter monitorozás során regisztráltak is. Bajára béta-blokkolót kapott, de panasza nem múlt el. Kérdezi, mitől alakulhatott ki a szívritmuszavar, és mit tegyen annak elmulasztása érdekében?
A kamrai extraszisztole, vagy az angol irodalom alapján találóan korai ütésnek nevezett dobbanás, egy soron kívüli szívdobbanás, amit a kamrasejtek korai elektromos aktivációja hoz létre. Ezt általában erős, nagy dobbanásként élik meg a betegek, és ezt követően úgy érzik, mintha a szívük egy kis időre megállna. Ennek oka, hogy a korai ütés után az úgynevezett kompenzációs szünet következik. Az ilyen korai ütés után ugyanis hosszabb időre van szüksége a kamrasejteknek, hogy magukhoz térjenek, és újra ingerelhetők legyenek.
A kamrai extraszisztole gyakori jelenség. Ha nem szívbetegségként lép föl, nem jelent veszélyt. Jelentkezhet fokozott kávé- és alkoholfogyasztás következtében. Kiválthatja erős dohányzás, úgynevezett elektrolitzavar, amit például a káliumhiány idézhet elő. Jele lehet gyulladásos gócnak, de koszorúér betegségnek, szívelégtelenségnek és aortaszűkületnek is. A kamrai korai ütés hátterét mindenkor tisztázni kell. Az egyébként egészséges embernél nem szükséges a kezelés. Sokszor a stressz csökkentése, az alkohol elhagyása, a szívet ingerlő hatóanyagot tartalmazó, recept nélkül is kapható megfázás elleni szerek kerülése is elegendő a jelenség megszűnéséhez.
A kezelésben először béta-blokkolót adunk. E szerek azonban fáradtságot okozhatnak, ami miatt nem minden beteg hajlandó szedni. A koszorúér-betegséghez társuló kamrai ritmuszavar csökkenthető a szűkület megszűntetésével. Ez katéteres vizsgálatot, koszorúér-tágítást vagy úgynevezett bypass-műtétet jelent.
A kamrai ritmuszavart akkor tudjuk hatásosan kezelni, ha a kiváltó okot kezeljük, amelynek megtalálása a kardiológus és a belgyógyász feladata. Ha nem mutatható ki kezelendő ok, akkor enyhe nyugtató, elektrolitpótlás, esetleg pszichoterápia segíthet a panaszmentesség elérésében.
Aranyeret okozhat a székelés közben ismétlődő erőlködés, a nem rendszeres, kemény székürítés. Májbetegség következtében a májba vezető májkapugyűjtőérben megnövekvő nyomás is vezethet aranyér kialakulásához. Az aranyér okozta panaszok megelőzésében fontos a széklet lágyítása, a napi rendszerességű mozgás. Fontos a megfelelő személyi higiéné betartása is. A már kialakult aranyér kezelésében mindenképpen érdemes proktológus tanácsát kikérni. Ma már ambulanter elvégezhető a gumigyűrűs leszorítás, kisebb aranyereknél úgynevezett szkleroterápia is alkalmazható. A kisebb aranyerek elroncsolhatók még lézerrel, elektromos árammal és infravörös fénnyel is.

„Kíváncsi” jeligére. A nitrátok – az erek simaizomzatának ellazításán keresztül – értágító hatást fejtenek ki a verőereken és a visszereken. Ez a vénás oldalon kifejezettebben érvényesül. A nitrát mérsékli a szívbe áramló vért, így csökken a kamraátmérő és a kamrafal feszülése. A szívbe áramló vérmennyiséget a nitrátok jobban csökkentik álló és ülő helyzetben. Mindezen jelenségek a szív oxigénigényének a csökkenéséhez vezetnek. Ezek az okai a nitrátok kedvező hatásának a beteg terhelhetőségére és az életkilátások javítására. Az oxigénigényt csökkentő hatása miatt eredményesen használjuk ezeket heveny angina pectoris elmulasztásában is.