Kiszelly Zoltán: Európa tudatosan eszkalál, és nem hajlandó elfogadni Trump békepárti álláspontját

Az ukrajnai háború, a vámfenyegetések és Grönland kérdése egyszerre mélyítik tovább a Nyugat megosztottságát. Miközben Donald Trump Davosban készül beszédet mondani, Brüsszel kapkodva próbálja kezelni a válságokat. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Európa tudatosan eszkalál, mert időt akar nyerni, és nem hajlandó elfogadni az amerikai elnök békepárti álláspontját.

2026. 01. 21. 12:00
Európa szembe megy Trump békepárti álláspontjával Fotó: Samuel Corum Forrás: Getty Images/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Trump tervezett davosi felszólalása nyílt szembenállás közepette zajlik: az európai vezetők az elmúlt hónapokban sem Ukrajna ügyében, sem a Grönland miatti amerikai vámkérdésekben nem keresték a kompromisszumot Washingtonnal, hanem következetesen szembementek Trump álláspontjával. A helyzetet tovább élezte Grönland ügye, amely a transzatlanti kapcsolatok egyik legérzékenyebb töréspontjává vált.

Európa
A Világgazdasági Fórum logója Davosban. Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

Brüsszel jelenleg tűzoltásra kényszerül: miközben rendkívüli csúcstalálkozót készít elő a lehetséges válaszlépések megvitatására, az Európai Unió egyszerre próbálja kezelni az ukrajnai háború finanszírozását és az Egyesült Államokkal kiéleződő politikai konfliktust.

Európai vezetők ugyanakkor jelezték, hogy nem kívánnak kereskedelmi konfliktust az Egyesült Államokkal.

Dánia egyértelművé tette, hogy Grönland szuverenitása nem képezheti alku tárgyát, és figyelmeztetett: egy amerikai katonai fellépés a NATO végét jelentené. Több háborúpárti európai ország politikai és szimbolikus katonai támogatásáról biztosította a félautonóm területet.

A feszültség különösen veszélyes Ukrajna szempontjából, mivel az ország védelme nagymértékben az amerikai fegyverszállításoktól függ. Hiába hagyta jóvá az Európai Unió az újabb háborús finanszírozási csomagokat, azok önmagukban keveset érnek, ha Washington nem biztosítja a szükséges katonai eszközöket.

European Commission President Ursula von der Leyen (L) speaks with Switzerland's President Guy Parmelin prior to a plenary session in the Congress hall during the World Economic Forum (WEF) annual meeting in Davos on January 20, 2026. The World Economic Forum takes place in Davos from January 19 to January 23, 2026. (Photo by LAURENT GILLIERON / POOL / AFP)
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Guy Parmelin svájci elnökkel beszélget a Világgazdasági Fórum éves davosi ülésén. Fotó: AFP/Laurent Gillieron

 

Európa a háborúhoz, Trump Grönlandhoz ragaszkodik

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója lapunknak úgy fogalmazott:

Az európaiak egy esetben engednék el Grönlandot, ha Trump kemény biztonsági garanciákat adna Ukrajnának, és miután Trump nem tud és nem is akar ilyen kemény garanciákat adni, ezért Európa azonban nem teheti meg, hogy engedjen az amerikai elnöknek.

A szakértő szerint a probléma gyökere ennél mélyebbre nyúlik.

A konfliktus oka, hogy az Európai Uniónak el kellene engednie Ukrajnát, és a Trump által képviselt békeálláspontra kellene helyezkedni. Azonban Brüsszel is úgy fogja Ukrajnát, mint az a bizonyos majom a banánt, és ha elengedné – értsd: tárgyalna –, akkor ki tudna szabadulni, és a Trump nem tudná megfogni Európát

– tette hozzá.

Az elemző úgy látja, Nyugat-Európa tudatosan eszkalálja a konfliktusokat.

Nyugat-Európa azért eszkalálja a grönlandi és az ukrán háborús helyzetet, mert azt gondolják, hogy csak három évet kell kihúzniuk, azután pedig ismét egy háborúpárti elnök kerül a Fehér Házba. Azt remélik, hogy addig valahogy kihúzzák, és a tárgyalásos utat ezért elutasítják. Ez az alapprobléma, ami nem változott, és most ehhez jött Grönland kérdése.

A szakértő szerint Európa Washingtonnal fennálló konfrontációja mögött egyértelmű stratégiai cél húzódik meg.

Európa azért konfrontálódik az Egyesült Államokkal, hogy Washington ne Európa és az ukránok nélkül egyezkedjen.

Ennek pedig része az energiapolitika is, tette hozzá.

Ezért is akarnak leválni az orosz energiáról – és ezért küldték Magyarországra Kapitány Istvánt is –, mert ha Brüsszel leválik  2027-ig az orosz energiáról, akkor mindegy volna, hogy Trump és Putyin miről állapodik meg.

 

Európa a háborút akarja folytatni, ezért konfrontálódik Trumppal

A szakértő úgy véli, mindezek ellenére Brüsszel bizonyos feltételekkel hajlandó lenne engedni Grönland ügyében.

Európa engedélyt adna Washingtonnak arra, hogy biztonsága érdekében rakétavédelmi állásokat és egyéb katonai eszközöket is telepíthessen Grönlandra, ahol éppen előző elnöksége alatt Trump csökkentette az amerikai katonai részvételt

– összegezte Kiszelly Zoltán.

Grönland kapcsán tehát ma már nem egy sziget sorsa a tét, hanem az, hogy ki diktálja a feltételeket a Nyugat jövőjéről szóló alkuban.

 

Borítókép: Európa szembemegy Trump békepárti álláspontjával (Fotó: Getty Images/AFP/Samuel Corum)


 


 


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.