Vabankot játszik az Európai Unió és az Egyesült Államok is

Egyre csak forrósodik a levegő a jéghideg Grönland körül, mióta Donald Trump amerikai elnök megfogalmazta igényét az amerikai kontinens tőszomszédságában fekvő szigetre. Az Európai Unió és az Egyesült Államok oda-vissza üzengetése mentén nemcsak újra kinyílt a vámháború kérdése az Újvilág és az óhaza között, most a szereplők már fokozatot is váltottak.

Washington tartósan növelni kívánja befolyását Grönlandon Forrás: AFP

Ezért Árokszállási Zoltán a következő forgatókönyvet valószínűsíti a vámháborús retorika folytatódása mellett: 

• Amerika elszántnak tűnik, azonban az európai országok szemében átlépett egy vörös vonalat, 
• amit utóbbiak nem akarnak annyiban hagyni. 
• Ezért az elemző arra számít, hogy idővel valamiféle nem katonai megoldás lesz. 
• Ám végül az Egyesült Államok sokkal jelentősebb befolyást szerez Grönlandon a mainál, 

amibe az európaiak kénytelen-kelletlen bele fognak menni – prognosztizál az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Óriási ásványkincs lapul Grönland mélyén

Korábban lapunk megírta: nagy kérdés, hogy mennyibe kerülne a sziget, ha az Egyesült Államok pénzügyi ajánlatot tenne rá. Pontosabb kép rajzolódna ki, ha lehetne tudni, hogy Grönland ásványkincsei milyen értéket képviselnek. Ma ezt 4400 milliárd dollárra becsülik, de a kitermelésbe fektetett összegeket és nyereséget tekintve a konzervatív becslések szerint a sziget több száz milliárd, esetleg ezermilliárd dollárt érhet. 

Jóllehet nincs olyan piac, ahol országokat vagy földrészeket adnak-vesznek államok.

Ráadásul a grönlandi ásványkincsek felbecsülése meglehetősen bonyolult, tekintve, hogy csak néhány éve kezdődtek az intenzív urán- és kőolajkutatások. Az intenzíven van a hangsúly, ugyanis a globális felmelegedés adott lehetőséget a komolyabb kutatásokra. E két nyersanyag a legkézzelfoghatóbb, de a sziget bővelkedik olyan elemekben is, amelyek kitermelésében és felhasználásában Kína vezető szerepet tölt be. Ezek az energetikában és az információtechnológiában is használatos ritkaföldfémek.

Trump szerint Nagy-Britannia nagy hülyeséget követett el

Közben a napokban Donald Trump egy friss nyilatkozata azonban új megvilágításba helyezi a Grönland körül kialakult dán-amerikai vitát, s a gazdasági előnyök és hátrányok mellett képbe kerültek a geopolitikai tényezők is. Az amerikai elnök ugyanis azt mondta: Nagy-Britannia azon döntése, miszerint átadja a Chagos-szigeteket Mauritiusnak, az egyik oka annak, hogy Grönlandot szeretné birtokba venni. Az, hogy az Egyesült Királyság elajándékoz egy rendkívül fontos földterületet, nagy hülyeség – tette hozzá Trump.