Vabankot játszik az Európai Unió és az Egyesült Államok is

Egyre csak forrósodik a levegő a jéghideg Grönland körül, mióta Donald Trump amerikai elnök megfogalmazta igényét az amerikai kontinens tőszomszédságában fekvő szigetre. Az Európai Unió és az Egyesült Államok oda-vissza üzengetése mentén nemcsak újra kinyílt a vámháború kérdése az Újvilág és az óhaza között, most a szereplők már fokozatot is váltottak.

Washington tartósan növelni kívánja befolyását Grönlandon Forrás: AFP

Grönland kapcsán újra kinyílt a vámháborús helyzet, ami azonban kölcsönös: az Egyesült Államok azokra az európai országokra, amelyek ellenzik a különleges státusú sziget elcsatolását Dániától, 10 százalékos vámot vetne ki februártól, mely júniustól 25 százalékra emelkedne, miközben az Európai Unió 93 milliárd eurónyi termékre vetne ki vámot – közölte a Magyar Nemzet érdeklődésére Árokszállási Zoltán. Ez utóbbi, úgy tűnik, hogy a korábbi vámmegállapodás előtt csőre töltött viszonossági vámok tényleges bevezetését jelentené, amit azért nem vezetett be az EU, mert tavaly nyáron, még a grönlandi mizéria előtt sikerült vámmegállapodást kötni az Egyesült Államokkal. Tehát egyértelműen mindkét fél nyomást gyakorol a másikra a vámokkal – fűzte hozzá az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Újabb vámháború kirobbanásával fenyeget kétmillió négyzetkilométernyi fagyott föld Fotó: Business Today

Mindkét félnek fájna, ha élesednének a vámintézkedések

Az elemző kifejtette: gazdasági szempontból ezek jelentős vámok lennének: az EU által megcélzott, 93 milliárd eurónyi összeg például a teljes Egyesült Államokból érkező 2024-es EU-s import 30 százalékára rúg,  míg a teljes uniós export a tengerentúlra 2024-ben meghaladta az 500 milliárd eurót.

Ugyanakkor Árokszállási Zoltán rámutatott: hétfőn a tőzsdéken különösen az autógyártók részvényei estek Európában több százalékkal, tehát a negatív hatás már érződik a piacokon. Az európai exportőrök számára nagyon fájdalmasak az amerikai vámok, ugyanakkor látni kell, hogy Amerikára sincs jó hatással a vámháború – jegyezte meg, hozzátéve: erre utal, hogy az amerikai határidős részvényindexekben az ottani kereskedési szünnap ellenére van kereskedés hétfőn is, és ott 1 százalék körüli eséseket látunk.

Nem valószínű, hogy katonai megoldás tesz pontot a krízis végére

Árokszállási Zoltán felhívta a figyelmet: Grönland amerikaiak általi elfoglalása úgy, hogy az az EU, illetve a többi európai NATO tag kinyilvánított szándéka ellenére következne be, az észak-atlanti szövetség létét vonná kétségbe. A várható súlyos következmények miatt az elemző szerint végül nem katonai megoldása lesz a krízisnek.

Ezért Árokszállási Zoltán a következő forgatókönyvet valószínűsíti a vámháborús retorika folytatódása mellett: 

• Amerika elszántnak tűnik, azonban az európai országok szemében átlépett egy vörös vonalat, 
• amit utóbbiak nem akarnak annyiban hagyni. 
• Ezért az elemző arra számít, hogy idővel valamiféle nem katonai megoldás lesz. 
• Ám végül az Egyesült Államok sokkal jelentősebb befolyást szerez Grönlandon a mainál, 

amibe az európaiak kénytelen-kelletlen bele fognak menni – prognosztizál az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Óriási ásványkincs lapul Grönland mélyén

Korábban lapunk megírta: nagy kérdés, hogy mennyibe kerülne a sziget, ha az Egyesült Államok pénzügyi ajánlatot tenne rá. Pontosabb kép rajzolódna ki, ha lehetne tudni, hogy Grönland ásványkincsei milyen értéket képviselnek. Ma ezt 4400 milliárd dollárra becsülik, de a kitermelésbe fektetett összegeket és nyereséget tekintve a konzervatív becslések szerint a sziget több száz milliárd, esetleg ezermilliárd dollárt érhet. 

Jóllehet nincs olyan piac, ahol országokat vagy földrészeket adnak-vesznek államok.

Ráadásul a grönlandi ásványkincsek felbecsülése meglehetősen bonyolult, tekintve, hogy csak néhány éve kezdődtek az intenzív urán- és kőolajkutatások. Az intenzíven van a hangsúly, ugyanis a globális felmelegedés adott lehetőséget a komolyabb kutatásokra. E két nyersanyag a legkézzelfoghatóbb, de a sziget bővelkedik olyan elemekben is, amelyek kitermelésében és felhasználásában Kína vezető szerepet tölt be. Ezek az energetikában és az információtechnológiában is használatos ritkaföldfémek.

Trump szerint Nagy-Britannia nagy hülyeséget követett el

Közben a napokban Donald Trump egy friss nyilatkozata azonban új megvilágításba helyezi a Grönland körül kialakult dán-amerikai vitát, s a gazdasági előnyök és hátrányok mellett képbe kerültek a geopolitikai tényezők is. Az amerikai elnök ugyanis azt mondta: Nagy-Britannia azon döntése, miszerint átadja a Chagos-szigeteket Mauritiusnak, az egyik oka annak, hogy Grönlandot szeretné birtokba venni. Az, hogy az Egyesült Királyság elajándékoz egy rendkívül fontos földterületet, nagy hülyeség – tette hozzá Trump.