A dán TV2 csatorna az Egyesült Államok külügyminisztériumának naptárára hivatkozva jelentette, hogy Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter és Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter is részt vesz Washingtonban a Grönlandról szóló találkozón. A dánok arra készülnek, hogy enyhítsék Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos nyomását, és segítsenek helyreállítani a stratégiai fontosságú sziget miatt kialakult feszült kapcsolatokat.
A grönlandi altalaj számos értékes ásványi anyagot, ritkaföldfémeket, nemesfémeket, drágaköveket, szenet, grafitot és uránt tartalmaz – írta korábbi elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató. Az 1700-as évek végén kezdődött a bányászat. Egy 2023-as felmérés szerint az Európai Bizottság által „kritikus fontosságú nyersanyagnak” minősített 34 ásvány közül 25-öt találtak meg Grönlandon. A szén mellett a bányászat kiterjed többek között az aranyra, az ezüstre, a rézre, a rubinra, az ólomra, a cinkre, a grafitra, az olivinre, a kriolitra és a márványra, ahogyan erről a Grönlandi Természeti Erőforrások Intézete beszámol.
Érdemes látni azt is, hogy a klímaváltozás fontos szerepet játszik az ásványi anyagok elérhetővé válásában.
Lehetővé tette az olaj- és földgázkutatást, ami mellett földterületeket is megnyitott az ásványi anyagok kitermelése előtt. Ugyanakkor a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a grönlandi kormányzat 2021-ben korlátozta és egyben néhol beszüntette a bányászati tevékenységet.
Nagy kérdés, hogy mennyibe kerülne a sziget, ha az Egyesült Államok pénzügyi ajánlatot tenne rá. Amerika hivatalosan ugyanis ezt nem tette meg. Az viszont kiszivárgott, hogy a grönlandi lakosságot maga mögé állítva kész lenne 10 ezer és 100 ezer dollár közötti összeget fizetni fejenként a lakosoknak. Ez pontosan annyit tesz, hogy az Egyesült Államok alsó hangon 570 millió és 5,7 milliárd dollár közötti összegben gondolkodik (Grönland lakossága 57 ezer fő) PR-célokra. Pontosabb kép rajzolódna ki, ha lehetne tudni, hogy Grönland ásványkincsei milyen értéket képviselnek. Ma ezt 4400 milliárd dollárra becsülik, de a kitermelésbe fektetett összegeket és nyereséget tekintve a konzervatív becslések szerint a sziget több száz milliárd, esetleg ezermilliárd dollárt érhet. Jóllehet nincs olyan piac, ahol országokat vagy földrészeket adnak-vesznek államok. Ráadásul a grönlandi ásványkincsek felbecsülése jelenleg meglehetősen bonyolult, tekintve, hogy az intenzív urán- és kőolajkutatások csak néhány évvel ezelőtt kezdődtek. Az intenzíven van a hangsúly, ugyanis a globális felmelegedés adott lehetőséget a komolyabb kutatásokra.
E két nyersanyag a legkézzelfoghatóbb, de ahogy fentebb kiderült, a sziget bővelkedik olyan elemekben is, amelyek kitermelésében és felhasználásában Kína jelen pillanatban vezető szerepet tölt be. Ezek az energetikában és az információtechnológiában is használatos ritkaföldfémek.
Más kérdés, hogy Grönland meghatározó szerepet játszik a NATO biztonsági keretrendszerében is. Ennek háttere, hogy Grönland, Izland–Egyesült Királyság vonalában elhelyezkedő zóna kiemelten fontos az Egyesült Államok védelmi rendszerében – aligha véletlen, vagy inkább e miatt a sziget megvásárlásával indított Trump.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!