Hiába várták, Medgyessy Péter nem jelent meg az MSZOSZ kibővített szövetségi tanács ülésén, ahol a résztvevők annak az együttműködési megállapodásnak a teljesüléséről faggatták volna a kormányfőt, amit még miniszterelnök-jelöltként kötöttek vele. A résztvevők csalódottan és szkeptikusan fogadták azt a levelet, amelyben Medgyessy Péter a költségvetéssel kapcsolatos szavazásra hivatkozva mondta le a találkozót – úgy tudjuk, a konföderáció éppen a kormányfő kérésére hozta előbbre két nappal a nagygyűlést.
Levelében a miniszterelnök egyébként 2005-öt jelölte meg a heti munkaidő csökkentés fokozatos bevezetésének időpontjául. „Célunk az, hogy a magyar gazdaság tartós növekedése, az egyensúly hosszú távú fenntartása mindenki számára megteremtse a felemelkedés lehetőségét, hogy Magyarországon a munkából élők kiszolgáltatottsága csökkenjen, életkörülményeik, munkakörülményeik javuljanak. Célunk, hogy a befektetők ne az olcsó munkaerőért, hanem a minőségi munkáért, a többletértékért, a szaktudásért jöjjenek Magyarországra” – olvasható a levélben.
A csalódottság és egyáltalán a rendezvény alapja az a tavaly januárban létrejött együttműködési megállapodás volt, amelyben többek között teljes foglalkoztatottságot, a heti munkaidő csökkentését, a bérek uniós felzárkóztatását, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését, valamint a szakszervezetek társadalmi szerepének megerősítését ígérte Medgyessy Péter.
- A megállapodásban foglaltak jelentős része ezeddig nem valósult meg – jelentette ki Wittich Tamás. Az MSZOSZ elnöke felháborítónak nevezte és visszautasította, hogy Magyarország versenyképességének csökkenését a magas bérekkel magyarázzák, noha az elmúlt időszakban a legtöbb munkavállaló helyzete alig, vagy egyáltalán nem javult. Késik a munka törvénykönyve átfogó módosítása, a munkaügyi ellenőrzés átalakítása, a Tb alapok társadalami kontrolljának megteremtése, nem folyik érdemi tárgyalás a heti munkaidő csökkentéséről – mutatott rá Wittich. Megjegyezte, hogy az utóbbi hónapokban – a külföldi tulajdonosok döntése alapján -vállalkozások sora zárta be kapuit, ám a kormánynak semmiféle érdemi válasza nem volt ezekre a válságjelenségekre. Az MSZOSZ mindenekelőtt átfogó foglalkoztatási stratégiát, valamint a bérek uniós felzárkóztatásának programját követeli a kormánytól, ugyanakkor ragaszkodik a megállapodásban foglalt valamennyi ígéret teljesüléséhez. A konföderáció továbbra is „megkerülhetetlennek” tartja a Medgyessy Péterrel való találkozót.
Négy közszférában érintett szakszervezeti szövetség huszonhárom tagszervezetének részvételével, a rendszerváltás óta először országos sztrájkbizottság alakult. Az érdekvédők azért nyúlnak a nyomásgyakorlás eszközéhez, mert a szektor munkavállalói – egészségügyben, szociális szférában, rendvédelmi területen dolgozók, pedagógusok, köztisztviselők – számára a kormány még a bérek reálértékének megtartását sem garantálja jövőre. A mindössze az infláció mértékével megegyező, hat százalékos béremelést a kabinet ugyanis nem kívánja beépíteni a közszektor különböző illetményrendszereibe.
A kormány elképzelése szerint az érintettek csak úgy juthatnának magasabb mértékű béremeléshez, ha intézmény összevonásokról, bezárásokról és az ott dolgozók elbocsájtásáról döntenének az önkormányzatok – ez azonban elfogadhatlan az érdekvédők számára. A sztrájkbizottság megalakulásáról értesítették Medgyessy Pétert, a vonatkozó törvény értelmében a kormánynak öt napja van arra, hogy tárgyalódelegációját felállítsa. A tárgyalások megindulásáig az érdekvédők felmérik a sztrájkhajlandóságot, illetve egyéb más nyomásgyakorló eszközök, például tiltakozó nagygyűlések alkalmazásának lehetőségét. Korábban elhangzott, hogy egyes ágazatokban már most készek lennének egy figyelmeztető, vagy akár egy valódi sztrájk megtartására is.
férfi
Szóltak a rendőrök a bűnözőknek, hogy rossz embert raboltak el, de nem különösebben izgatta őket
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!