Szonda Ipsos: maradt a Fidesz előnye, az SZDSZ viaskodik
Maradt a Fidesz előnye. Az összes megkérdezett körében 3, a biztos pártválasztók között 4 százalékos az előnye az ellenzéki pártnak. Az SZDSZ az öt százalékos bejutási küszöbérték eléréséig viaskodik, az MDF az 1-2 százalékos bebetonozottságból szeretne kitörni. A Szonda Ipsos november közepén az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatást.
A Fidesz és az MSZP egymással verseng, az SZDSZ az 5 százalékos bejutási küszöbérték eléréséért viaskodik, az MDF az egy-két százalékos bebetonozottságából szeretne kitörni. A fenti jellegzetességek hónapok óta jellemzik a pártok népszerűségi listáját. A nyár vége, ősz eleje látványos változásokat hozott, októberről novemberre azonban alig történt valami, legfeljebb egy százalékpontos elmozdulásokat regisztrálhattunk. A Fidesz vezet: az összes kérdezett körében 3, a biztos pártválasztók között 4 százalékpontos előnye van az ellenzéki pártnak – derült ki a Szonda Ipsos november közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából.
Elkezdődött a PSZÁF elnökét fenyegető szocialista képviselő pere
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke hárommillió forint kártérítést követel egy szocialista országgyűlési képviselőtől, mert nyilatkozatában bűnözőnek állította be őt; a személyiségi jogi per kedden kezdődött el a Fővárosi Bíróságon.
„Szász Károllyal és a vele hasonlókkal szemben úgy kellene eljárni, hogy vagyonelkobzás és onnantól kezdve tárgyalunk, hogy meddig fog börtönben ülni” – mondta Török Zsolt, az egri városi tévé augusztus 31-i adásában.
A kereset szerint személyiségi jogi jogsértést valósított meg nyilatkozatában a szocialista honatya azzal is, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét pénzmosási ügyekkel kapcsolatos mulasztásokkal hozta összefüggésbe, a sérelmére elkövetett súlyos testi sértést előre megrendezett esetnek tüntette fel, továbbá a Rákosi-korszakról szóló A tanú című film Bástya elvtársához hasonlította.
A jogsértés megállapításán túl nyilvános elégtételadást és a korábbi 6 millió forintról 3 millióra leszállított kártérítést is követel a PSZÁF elnöke a perben. Ugyanakkor Szász Károly jogi képviselője a keddi tárgyaláson jelezte azt is, hogy ügyfele eláll a pertől, ha Török Zsolt nyilvánosan bocsánatot kér.
A felperes ügyvédje rámutatott: a szocialista képviselő azt a hamis látszatot keltette, mintha Szász Károly nyilvánvalóan bűncselekményt követett volna el, börtönben a helye és csak az a kérdés, hogy hány évet érdemel.
Török Zsolt ügyvédje a tárgyaláson azt hangsúlyozta, hogy a keresetben idézett mondatok szövegösszefüggésükből kiragadott részleteknek tekinthetők, s ha bizonyos pontokon valóban túlzó, felfokozott értékítéletet fogalmazott is meg Török Zsolt, a közszereplőknek tűrniük kell a hétköznapinál sokkal súlyosabb bírálatokat is a nyilvános vitákban.
Az alperes jogi képviselője szerint a kifogásolt nyilatkozat a véleményszabadság határain belül maradt. Török Zsolt ügyvédje elmondta, ügyfele rövidesen nyilatkozik arról, hogy kíván-e élni a felajánlott bocsánatkérés lehetőségével.
Ugyanakkor az ügyvéd indítványozta azt is, hogy a következő tárgyaláson személyesen hallgassa meg a bíróság Török Zsoltot.
Az eset kapcsán szeptemberben a parlamentben Medgyessy Péter miniszterelnök Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő kérdésére úgy válaszolt, Török Zsolt megjegyzése „nem méltó ahhoz, amit elvárhatnánk”.
„Sajnos ebben a házban számtalan olyan megjegyzés hangzik el, egyebek között önöktől, ami nem méltó egy képviselőhöz” – fűzte hozzá a parlamentben az ellenzék felé fordulva a miniszterelnök.
Fidesz: titkos informatikai előterjesztés
A Fidesz arra kéri az informatikai minisztert, hogy oldja fel a titkos minősítését annak az előterjesztésnek, amellyel kapcsolatban a nemzetbiztonsági bizottsághoz fordult a tárca – mondta Demeter Ervin (Fidesz), Rogán Antallal (Fidesz) közösen tartott mai sajtótájékoztatóján.
A minisztérium egy 5,2 milliárdos adatmásolási, illetve az elektronikus aláírással összefüggő fejlesztés kapcsán kért a testülettől felmentést a közbeszerzési eljárás meghirdetése alól – hangzott el. A Fidesz szerint a testület csak akkor adhat felmentést a közbeszerzési eljárás alól, ha a fejlesztés nemzetbiztonsági érdekkel függ össze. „Ez az előterjesztés nem ilyen, nem is tartalmaz nemzetbiztonsági vonatkozású információt” – szögezte le Demeter Ervin. A nemzetbiztonsági bizottság tagja az előterjesztés titkosságára hivatkozva nem kívánt részleteket elárulni a minisztériumi elképzelésről. A politikus szerint az előterjesztésben esetleg egy nemzeti adatvagyon védelmi központ létrehozásáról lehet szó.
Rogán Antal közölte: nem véletlen, hogy előterjesztés nem került az informatikai bizottság elé. A képviselő emlékeztetett: korábban a sajtóban megjelent, hogy a Proware Kft. az In-forrás Kht.-val együttműködve, a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával egy nemzeti adatvagyon védelmi központ létrehozására készül. A politikus úgy fogalmazott: a projekt, miután megfelelő sajtónyilvánosságot kapott, befuccsolt. Rogán Antal szerint az előterjesztésben ennek a projektnek a felújításáról van szó.
„Megdöbbentőnek tartom, ha a minden állami tulajdonú adatbázist összevonnak és egy helyen tárolnak” – mondta a politikus, aki veszélyesnek, károsnak, az adatvédelmi törvényeknek ellentmondónak minősítette az elképzelést. Álláspontja szerint az a minimum hogy a projekt megvalósítása előtt kikérjék az adatvédelmi biztos véleményét.
Őry Csaba: A kormány a leépítés élharcosa lett
Őry Csaba felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a Medgyessy-kormány sokat kommunikál, de szavai és tettei nem illenek össze. Szavai szerint a szocialista kormány alatt ami biztos volt az bizonytalan lett, az embereknek többet kell fizetniük a villanyért és a gázért.
A londoni 6:3-as magyar győzelemről, a jóléti rendszerváltásról és a gyűlöletbeszédről esett szó kedden az Országgyűlésben napirend előtt.
Gémesi György (MDF) felszólalásában megemlékezett az 1953. november 25-én Wembley-stadionban játszott angol-magyar labdarúgó mérkőzésről, amelyet a magyar csapat 6:3 arányban nyert meg.
„Hősök voltak ők mindannyian, akik megmutatták a világnak, hogy mire képes a magyar nemzet” – emlékeztetett az egykori aranycsapat tagjaira.
Szavai szerint a magyar csapat 1953-as győzelme „legyen mindannyiunknak példa, amiből hitet és erőt meríthetünk egy olyan ország kialakításához, ami újra kivívja Európa és a világ tiszteletét...”
Mesterházy Attila, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára úgy fogalmazott: az 1953-as győzelem megalapozta Magyarország sportnagyhatalmi státuszát.
„Ez a csapat hungarikumként, védjegyként szolgál Magyarország és a magyar nemzet számára” – tette hozzá.
Mint mondta, a foci a legnépszerűbb magyar sportág, ezért a magyar kormánynak és a sportszektorban dolgozóknak közösen kell tenniük azért, hogy ez a sportág sikeres legyen.
Páva Zoltán (MSZP) a londoni 6:3-as magyar győzelemről azt mondta, hogy az a háború utáni Magyarországon „visszaadta az emberek önbecsülését.”
Hozzátette: örülne, ha a magyar focinak lenne gazdája és nem tűnnének el kézen-közön a focipályák.
Őry Csaba (Fidesz) felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a Medgyessy-kormány sokat kommunikál, de szavai és tettei nem illenek össze.
Szavai szerint a szocialista kormány alatt ami biztos volt az bizonytalan lett, az embereknek többet kell fizetniük a villanyért és a gázért.
Új munkahelyek teremtése helyett a kormány „számháborúzik az adatokkal”, folytatódnak a cégbezárások, nőtt a pályakezdő munkanélküliek aránya.
Hozzátette: a kormány a leépítés élharcosa lett, mivel 7000 embert bocsát el a közigazgatásból.
Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai miniszter emlékeztetett arra, hogy a Fidesz-kormány első évében 30 ezer ember maradt munka nélkül, és ez az adat megegyezik a mostani kormány első évével.
Szavai szerint „nem játszadoznak a számokkal”, mivel a munkaügyi tendenciák elemzésekor a Központi Statisztikai Hivatal számaival dolgoznak, amely jelenleg az egyetlen hiteles forrás.
A miniszter elismerte, hogy a pályakezdő munkanélküliek problémáját kezelni kell, ennek érdekében szerveztek országszerte állásbörzéket, ahol 40 ezer pályakezdő jelent meg, és 5000 állást is kapott.
Fodor Gábor (SZDSZ) arra szólított fel minden pártot, hogy határolódjon el világosan az antiszemita és rasszista jelenségektől.
Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára arra kérte Fodor Gábort, hogy mérlegelje, nem célszerűbb-e ma Magyarországon a németországihoz hasonló lépést megtenni, vagyis a Büntető törvénykönyvben szabályozni a gyűlöletbeszédet.
Árnyékolással akadályoznák a képviselők mobilozását
Szili Katalin házelnök kezdeményezi, hogy mesterségesen árnyékolják le a parlamenti üléstermet, hogy a képviselők ne zavarhassák mobiltelefonálással az üléseket. Szili kérte a frakcióvezetőket, hogy beszéljék meg képviselőikkel az elképzelést, a parlament főigazgatóját pedig megkérte, hogy tájékozódjon a technikai lehetőségekről. A frakciók megosztottak a javaslattal kapcsolatban.
MSZOSZ: hiába várták Medgyessyt
Csalódottságuknak és elégedetlenségüknek adtak hangot a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) vezető tisztviselői, akik hiába várták Medgyessy Pétert, hogy a vele kötött együttműködési megállapodás teljesülését kérjék számon. Mindeközben négy közszolgálatban érintett szakszervezeti szövetség országos sztrájkbizottságot alakított.
Hiába várták, Medgyessy Péter nem jelent meg az MSZOSZ kibővített szövetségi tanács ülésén, ahol a résztvevők annak az együttműködési megállapodásnak a teljesüléséről faggatták volna a kormányfőt, amit még miniszterelnök-jelöltként kötöttek vele. A résztvevők csalódottan és szkeptikusan fogadták azt a levelet, amelyben Medgyessy Péter a költségvetéssel kapcsolatos szavazásra hivatkozva mondta le a találkozót – úgy tudjuk, a konföderáció éppen a kormányfő kérésére hozta előbbre két nappal a nagygyűlést.
Levelében a miniszterelnök egyébként 2005-öt jelölte meg a heti munkaidő csökkentés fokozatos bevezetésének időpontjául. „Célunk az, hogy a magyar gazdaság tartós növekedése, az egyensúly hosszú távú fenntartása mindenki számára megteremtse a felemelkedés lehetőségét, hogy Magyarországon a munkából élők kiszolgáltatottsága csökkenjen, életkörülményeik, munkakörülményeik javuljanak. Célunk, hogy a befektetők ne az olcsó munkaerőért, hanem a minőségi munkáért, a többletértékért, a szaktudásért jöjjenek Magyarországra” – olvasható a levélben.
A csalódottság és egyáltalán a rendezvény alapja az a tavaly januárban létrejött együttműködési megállapodás volt, amelyben többek között teljes foglalkoztatottságot, a heti munkaidő csökkentését, a bérek uniós felzárkóztatását, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését, valamint a szakszervezetek társadalmi szerepének megerősítését ígérte Medgyessy Péter.
- A megállapodásban foglaltak jelentős része ezeddig nem valósult meg – jelentette ki Wittich Tamás. Az MSZOSZ elnöke felháborítónak nevezte és visszautasította, hogy Magyarország versenyképességének csökkenését a magas bérekkel magyarázzák, noha az elmúlt időszakban a legtöbb munkavállaló helyzete alig, vagy egyáltalán nem javult. Késik a munka törvénykönyve átfogó módosítása, a munkaügyi ellenőrzés átalakítása, a Tb alapok társadalami kontrolljának megteremtése, nem folyik érdemi tárgyalás a heti munkaidő csökkentéséről – mutatott rá Wittich. Megjegyezte, hogy az utóbbi hónapokban – a külföldi tulajdonosok döntése alapján -vállalkozások sora zárta be kapuit, ám a kormánynak semmiféle érdemi válasza nem volt ezekre a válságjelenségekre. Az MSZOSZ mindenekelőtt átfogó foglalkoztatási stratégiát, valamint a bérek uniós felzárkóztatásának programját követeli a kormánytól, ugyanakkor ragaszkodik a megállapodásban foglalt valamennyi ígéret teljesüléséhez. A konföderáció továbbra is „megkerülhetetlennek” tartja a Medgyessy Péterrel való találkozót.
Négy közszférában érintett szakszervezeti szövetség huszonhárom tagszervezetének részvételével, a rendszerváltás óta először országos sztrájkbizottság alakult. Az érdekvédők azért nyúlnak a nyomásgyakorlás eszközéhez, mert a szektor munkavállalói – egészségügyben, szociális szférában, rendvédelmi területen dolgozók, pedagógusok, köztisztviselők – számára a kormány még a bérek reálértékének megtartását sem garantálja jövőre. A mindössze az infláció mértékével megegyező, hat százalékos béremelést a kabinet ugyanis nem kívánja beépíteni a közszektor különböző illetményrendszereibe.
A kormány elképzelése szerint az érintettek csak úgy juthatnának magasabb mértékű béremeléshez, ha intézmény összevonásokról, bezárásokról és az ott dolgozók elbocsájtásáról döntenének az önkormányzatok – ez azonban elfogadhatlan az érdekvédők számára. A sztrájkbizottság megalakulásáról értesítették Medgyessy Pétert, a vonatkozó törvény értelmében a kormánynak öt napja van arra, hogy tárgyalódelegációját felállítsa. A tárgyalások megindulásáig az érdekvédők felmérik a sztrájkhajlandóságot, illetve egyéb más nyomásgyakorló eszközök, például tiltakozó nagygyűlések alkalmazásának lehetőségét. Korábban elhangzott, hogy egyes ágazatokban már most készek lennének egy figyelmeztető, vagy akár egy valódi sztrájk megtartására is.
Meghosszabbított nyomozás az orosz államadósság ügyében
Újabb két hónappal meghosszabbították a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság lebontása kapcsán indított nyomozást – közölte a rendőrség. „A rendőrök és a szakértők tovább vizsgálják a rendelkezésükre álló iratokat” – mondta az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságának bűnügyi főigazgatója.
MTV: új műsorral jelentkezik az Éjjeli menedék+1 stábja
Közéleti háttérműsorral jelentkezik a Magyar Televízióban a közeljövőben az október végén megszüntetett Éjjeli menedék+1 stábja.
„A megszűnt műsort készítő munkatársak a kulturális igazgatóságról átkerültek a közéleti igazgatóságra, így nem kulturális, hanem közéleti háttérműsor előkészítésén dolgozik a csapat” – mondta Csorba Mária.
Kisebbségi tanácskozás Szentgotthárdon
El kell érni, hogy saját önkormányzataikat az érintett kisebbségek tagjai választhassák meg, ne pedig a többség, ahogy ez jelenleg történik – mondta Hergovich Vince, az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat alelnöke.
Hergovich Vince megjegyezte: a horvátok többsége idegenkedik a kisebbségi alapon történő regisztrációtól, de személyes véleménye szerint arra mégis szükség van.
Közölte: decemberben kerül a kormány elé a kisebbségi törvény módosításáról szóló tervezet, amelyhez az érintettek most még hozzátehetik javaslataikat. Szavai szerint országos önkormányzatuk szerdán tárgyal a horvát kisebbség javaslatairól, országos elnökségük pedig pénteken dönt a kérdést illetően.
Forrás: MTI, Index, Népszabadság
ukrajna
Rendkívüli bejelentés: elrendelték a magyarországi kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!