Az év 359. napja, az év végéig hátralévő napok száma 6. Karácsony első napja, mely eredetileg a téli napforduló ünnepe volt. A kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus születését. Ez a nap a család ünnepe, ilyenkor nem illik látogatóba menni. Dologtiltó nap is, néhány helyen még az edényt sem mossák el.
MOTTÓ: „Az ember sosem tudja, mi is az a karácsony, amíg egy idegen országban el nem veszíti. ” – írta Ernest Hemingway amerikai író.
KARÁCSONY – JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSÉNEK ÜNNEPE
ESEMÉNY: 12. 25. Jézus Krisztus a kereszténység hitéletének központi alakja. Mária és József fia volt, Máté és Lukács evangéliuma szerint a Szentlélektől fogantatott. Betlehemben született, működését Názáretben kezdte, majd János keresztelte meg a Jordán vizében. 12 tanítványt gyűjtött maga köré, s hirdette Isten országának eljövetelét, ahová csak az elnyomottak és a szegények engedtetnek be. Tevékenységét elsősorban az Újtestamentum evangéliumai rögzítik. Ezek szerint három évet tölthetett tanítással. Keresztre feszítését Pontius Pilátus, Júdea és Samaria római helytartója rendelte el (időszámításunk 31. vagy 33. évében), vélhetően a Jézus tanításai nyomán fellépő forrongás lecsillapítására. Születésnapja, a keresztények által karácsonynak nevezett ünnep Kr. u. 354-ben került át december 25-re, amikor pápai rendelet a téli napforduló napját az egyházi ünnepek közé iktatta, valószínűleg az óperzsa Napisten (Mithrasz)-kultusz tiszteletének ellensúlyozására.
Ezen a napon történt
MAGYARORSZÁG – KORONÁZÁS
ESEMÉNY: 1000. 12. 25., Esztergom (vagy 1001. 01. 01. ) Esztergomban István fejedelmet (Géza fejedelem és Sarolt fiát) a II. Szilveszter pápa által küldött koronával királlyá koronázták.
MAGYARORSZÁG – 1848-49-ES SZABADSÁGHARC
ESEMÉNY: 1848. 12. 25., Kolozsvár (155 éve) Józef Bem parancsnok vezetésével a magyar honvédsereg bevonult Kolozsvárra, majd néhány hét múlva felszabadította Észak-Erdélyt.
MAGYARORSZÁG – SAJTÓ
ESEMÉNY: 1878. 12. 25. (125 éve) Magyarországon az első üzleti lapvállalkozásként megjelent a Pesti Hírlap, amelyet Légrády Károly alapított. A kormánytól és a pártoktól független, olcsó, modern formátumú politikai napilap több közérdekű melléklettel indult. Az újság gyors hírközlésre törekedett, mérsékelten konzervatív szemlélet jellemezte. A Pesti Hírlap honosította meg a rovatrendszert. Regényeket (Jókai Mórtól), tárcákat és karcolatokat (Mikszáth Kálmántól) is közölt, s világirodalmi regénycsarnok rovata is volt. A Pesti Hírlapban jelent meg az első magyar nyelvű apróhirdetés. A lapot 1944. december 16-án adták ki utoljára. (Ezzel a címmel 1992-1994 között szintén napilap jelent meg Budapesten. )
SZOVJETUNIÓ – GORBACSOV
ESEMÉNY: 1991. 12. 25. Mihail Gorbacsov szovjet államfő bejelentette, hogy a Független Államok Közösségének megalakulásával előállt helyzet miatt beszünteti tevékenységét a Szovjetunió elnöki posztján. Gorbacsov lemondott főparancsnoki tisztéről is, s a Kremlben átadta az atomfegyverek ellenőrzésének jogát és az indításukhoz szükséges kódokat Borisz Jelcin oroszországi elnöknek.
Ezen a napon született
LAKY DEMETER dr.
SZÜLETETT: 1818. 12. 25., Keszthely (185 éve)
MEGHALT: 1902. 08. 02.
Csorna Pedagógiai író, műfordító. 1838-ban belépett a premontrei rendbe, és Győrben teológiát tanult. 1843-ban szentelték pappá. 1844-45-ben a szombathelyi, később a keszthelyi gimnáziumban költészetet és szónoklattant adott elő. Részt vett a szabadságharcban, Világos után nyolc évi várfogságra ítélték, de 1854-ben kegyelmet kapott. Ezután a premontrei rend csornai házában élt, volt a rend kormányzó-perjele is. Az első magyar nyelvű iskolai poétika szerzője volt, és igen elterjedtek stilisztikai, poétikai és retorikai tankönyvei, műfordításai.
TELEPY KÁROLY
SZÜLETETT: 1828. 12. 25., Debrecen (175 éve)
MEGHALT: 1906. 09. 30.
Budapest Festő. Barabás Miklós tanítványa volt. 1849-ben a gazdag velencei Berchtold-család vette pártfogásba, így jutott el Rómába is. 1860-ban tért haza, közreműködésével alakult meg a fővárosi Képzőművészeti Társulat, amelynek negyven éven át volt titkára. A magyar nemzeti festészet korai korszakának jelentős művésze volt. A hazai tájak ábrázolásával Mészöly Géza és Szinyei Merse elődjének tekinthető. Több műve látható a Magyar Nemzeti Galériában.
KÁRMÁN MÓR
SZÜLETETT: 1843. 12. 25., Szeged (160 éve)
MEGHALT: 1915. 10. 14.
Budapest Pedagógus, a magyar középiskolai oktatás újjászervezője. 1872-ben került a pesti egyetemre, s 1897-ig az ő elgondolásai alapján szervezett gyakorló főgimnázium vezető pedagógiatanára, az egyetemi tanárképző intézet filozófia- és pedagógiatanára volt. Sokat tett a magyar pedagógia korszerűsítéséért, az oktató-nevelő munka hatékonyságának növeléséért, a polgári köznevelés alapjainak megteremtéséért. Gimnáziumi tanterve és módszertani munkái évtizedekig meghatározták a magyar középfokú iskolák munkáját.
VÁCI MIHÁLY
SZÜLETETT: 1924. 12. 25., Nyíregyháza
MEGHALT: 1970. 04. 16.
Hanoi Kossuth-díjas költő, publicista, közéleti személyiség. Legfontosabb kötetei a Mindenütt otthon, a Nincsen számodra hely, a Szegények hatalma és az Eső a homokra. Válogatott versei Százhúszat verő szív címmel jelentek meg.
DOMJÁN EDIT
SZÜLETETT: 1932. 12. 25., Budapest
MEGHALT: 1972. 12. 26.
Budapest Jászai Mari-díjas színésznő. Titokzatos egyéniségét és halálát napjainkig mítoszok övezik, egyike a huszadik századi magyar színházi legendáknak.
Ezen a napon hunyt el
VIZVÁRY GYULA
MEGHALT: 1908. 12. 25., Margitliget(95 éve)
SZÜLETETT: 1841. 07. 04.
Buda Színész, a Nemzeti Színház híres komikusa. 1859-ben lépett először színpadra Veszprémben. 1862-ben Molnár György budai Népszínházához szerződött, majd ismét vidéken játszott. 1872-ben került a Budai Színkörbe, egy évre rá pedig a Nemzeti Színházba, amelynek 1905-ben örökös tagja lett. 1890-től rendezett és a drámabíráló bizottság tagja volt. 1893-tól a Zeneakadémián az operajátszás tanáraként tevékenykedett. Tudatos, ironikus jellemszínész volt. Emlékezetes alakításokat nyújtott egyebek között Zubolyként a Szentivánéji álomban, Dandin Györgyként Moliére darabjában, Szellemfiként a Liliomfiban. Az ő lánya volt az 1930-1940-es évek kitűnő színésznője, Vizváry Mariska.
WEISS MANFRÉD
MEGHALT: 1922. 12. 25., Budapest
SZÜLETETT: 1857. 04. 11.
Pest Gyáros, a magyarországi gyáripar egyik vezető alakja. 1877-ben bátyjával, Bertholddal együtt megalapította az első magyar konzervgyárat. 1892-ben Csepelen megalapította az első magyar tölténygyárat, melyet később rézkohóval, fémöntödével és hengerművel egészített ki. Olyan sikeresen működött, hogy 1896-ban magyar nemességet kapott Csepeli előnévvel. 1906-ban megalapította a fiumei hajógyárat, ahol torpedókat is gyártottak. 1907-ben ő találta fel a célgömblövőt. Jótékonysága szinte minden hitközségi intézményben megörökítette emlékét, és otthont alapított gyermekágyas nők számára, katonai kórházat építtetett és röntgenautókat adományozott a hadseregnek.
CAPEK, Karel
MEGHALT: 1938. 12. 25., Prága (65 éve)
SZÜLETETT: 1890. 01. 09., Malá Svatnovice
Cseh író, elbeszélő, publicista, műfordító, filozófus. Filozófiai doktorátust szerzett, majd újságíróként dolgozott haláláig. 14 éves korától már rendszeresen publikált, 1920-ban nagy feltűnést keltett antológiát adott ki a modern francia költők műveiből. Kezdeményezője volt a cseh avantgárdnak. Ismertek a Mi vagy ők című, valamint a Harc a szalamandrákkal című antifasiszta drámái, továbbá A fehér kór és Az anya című drámája. A pragmatizmus avagy a gyakorlati élet filozófiája címmel remek tanulmányt, Betörők, bírák, bűvészek és társaik címmel bűnügyi történeteket is írt. Az 1930-as években ő volt a közép-európai antifasiszta szellemi front egyik vezéralakja, temetése a haladó erők nagy tüntetésévé vált. Művészetének hatása óriási még ma is, Magyarországon ő a leggyakrabban fordított cseh író. Sok művét megfilmesítették, egyik színművéből (A Makropulos ügy) Leos Janacek operát is írt.
CHAPLIN, Spencer Charles
MEGHALT: 1977. 12. 25., Corsier-Sur-Vevey (Svájc)
SZÜLETETT: 1889. 04. 16.
London Angol származású amerikai színész, rendező. Burleszkfilmjeivel – melyek állandó szereplője volt a csetlő-botló kisember szeretetteljes öniróniával ábrázolt alakja – nem csak szórakoztatott, hanem állást is foglalt a kapitalista modern idők elidegenedésével, a fasiszta diktatúra, a háború embertelenségével szemben.
MIRÓ, Joan
MEGHALT: 1983. 12. 25., Palma (20 éve)
SZÜLETETT: 1893. 04. 20.
Montroig Spanyol festő, grafikus, keramikus. Főként nagyméretű falfestményeket és szobrokat készített, az ő munkája a párizsi UNESCO-palota kerámiafala. Híres képe A harlequin karneválja, A farmer felesége és az Anyaság. Katalán származású volt, s elszántan nacionalista.
CEAUSESCU, Nicolae
MEGHALT: 1989. 12. 25.
SZÜLETETT: 1918. 01. 26.
Scornicesti Román kommunista politikus, pártvezető és államfő.
Kocsis Máté
Már 1,2 millióan nézték meg, ahogyan Kocsis Máté helyreteszi Magyar Pétert a reptéri zápor kapcsán + videó
