Financial Times: Magyarország a pénzügyi válság szélén állt

Közel volt Magyarország tegnap a pénzügyi krízishez, amikor a kormányzat kénytelen volt felmondani egy nagy horderejû kötvény árverést - írja a Financial Times. Mindez a befektetõket érintette a legmélyebben. A lap szerint ahelyett, hogy a kormány megállítaná a költségvetési hiányt, katasztrofális módon kezelte a helyzetet – írja a hirtv.hu a ma.hu-ra hivatkozva.

A magyar kormánykötvények legutóbbi tömeges eladásában az utóbbi idõben elõször vettek részt a térségi konvergenciára játszó befektetési alapok – áll a Bank of America szerdán Londonban kiadott elemzésében, amely továbbra is Magyarországot jelöli meg a feltörekvõ térség „legárfolyamkockázatosabb” országaként. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató londoni befektetési és elemzõ irodájának országjelentése szerint novemberben a hó eleji 2300 milliárd forintról a hó végére – a 27-ei állapot szerint – 2184 milliárd forintra csökkent a külföldi befektetõk által birtokolt magyar államkötvények értéke. Az elemzés szerint „egy dolog, ha valaki az árfolyamkockázatot fedezeti mûveletekkel próbálja kivédeni, és egészen más, ha alapvetõ pozícióleépítésbe kezd”. A mostani árfolyamválság abban különbözik az idei korábbi kettõtõl, hogy a nem rövid spekulációra játszó befektetési alapok túlmentek a kockázatfedezeti meggondolások indokolta mértéken pozícióik leépítésével – áll a londoni BoA-jelentésben. Mivel a közvetlen külföldi befektetések nettó egyenlege most már negatív, nem maradt olyan jelentõs külsõ forrás, amely fedezhetné a mélyülõ folyómérleg-hiányt – írták a bank elemzõi. A Bank of America különösen lényeges fejleménynek tartja, hogy a magyar belsõ államadósságtól a tömeges eladási hullám során a konvergencia-alapok is szabadultak, sõt, egyesek teljesen le is építették portfoliójukból a forintkötvényeket, amire „nem volt példa az utóbbi idõben”. Az elemzés szerint ez a fejlemény azért rendkívüli jelentõségû, mert azok a konvergencia-alapok, amelyek most megszabadultak a magyar adósságtól, nem fognak egykönnyen visszatérni a magyar piacra. A BoA szerint a forint stabilitása melletti nyilvános MNB- és pénzügyminisztériumi nyilatkozatok egészen addig hatékonyak, amíg a piac ténylegesen számon nem kéri ezeket a magyar pénzügyi hatóságokon, és „most éppen ez történik”. A magyar piaci vihar fõ oka az, hogy a pénzügyi hatóságok továbbra is egyidejû árfolyam- és inflációscél-követést alkalmaznak, ami azonban egyszerre nem megy – áll a bank elemzésében.

A Bank of America az elemzéshez fûzve kiadta új feltörekvõ piaci árfolyamkockázati listáját is, amelyet az elõzõ hónapokhoz hasonlóan, valamelyes javulással együtt, továbbra is Magyarország vezet. A kockázatokat az árfolyamkilengések veszélye alapján súlyozó, 18 országot tartalmazó listán 5-tõl 20 pontig terjed a kockázati mutató. Magyarország árfolyamkockázati megítélése az új skálán fél ponttal az elõzõ havi listán elfoglalt szint alatt, éppen 12 pont felett van, de még mindig kevesebb mint 2 pontnyira a 14-15-ös szint között meghúzott válságzónától, amelyben a Bank of America meghatározása szerint már erõs – 19-51 százalék közötti – a nagymértékû, 5-20 százalékos árfolyamkilengések esélye. Magyarországot Oroszország és Indonézia követi, de mindketten a közepes válságkockázati zóna 11 pontnál meghúzott alsó határa alatt vannak. A magyar mutató novemberi javulását a BoA kockázatkezelési tanácsadó részlege a múlt havi jobb exportteljesítménnyel magyarázta.

Közel a válsághoz

Magyarország egy fokkal közelebb került a pénzügyi válsághoz kedden, amikor a kormány kénytelen volt lemondani egy államkötvény-aukciót a befektetõknek a gazdaság állapotával kapcsolatos aggodalmai miatt – írta szerdán a Financial Times. (Megjegyzendõ: az aukciót nem mondták le, hanem az Államadósság Kezelõ Központ /ÁKK/ eredménytelennek nyilvánította kedden a háromhónapos diszkont kincstárjegyek aukcióját.) A brit gazdasági napilap a kontinentális kiadásának szerkesztõségi cikkében úgy véli, hogy a magyar pénzügyi hatóságok csak magukat okolhatják. „Ahelyett, hogy minden erejükkel az államháztartási hiány csökkentésébe fogtak volna, a forint mikromenedzselésével próbálkoztak, katasztrofális eredménnyel” – írta. Ezzel együtt úgy véli, hogy az EU-nak is felül kellene vizsgálnia az euró bevezetésére készülõ Magyarországgal és más csatlakozó országokkal szemben követett politikáját. A lap felidézi a jelenlegi valutaproblémáknak az idei év elejére visszanyúló elõzményeit, majd megállapítja, hogy ezek és fejleményeik nyomán „a magyar piacokba vetett bizalom romokban hever”. A mostani zavarok arra is rávilágítanak, hogy a csatlakozó országoknak a valutaunió felé vezetõ útját soha nem lehetett zökkenõmentesnek tekinteni. Magyarország helyzete azonban még ezen belül is szélsõséges, mert államháztartási hiánya tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 9,6 százaléka volt, és idén a nagyarányú kiadáscsökkentések ellenére is csak 6 százalékra mérséklõdik az elõrejelzések szerint – írta a Financial Times. Az ország nem fogja tudni teljesíteni a GDP 3 százaléka alatti deficit maastrichti szerzõdésben elõírt célját, ha nem hajt végre mélyreható költségvetési reformokat, amelyek az olyan kényes területekre is kiterjednek, mint a társadalombiztosítás – írta a lap. Elismeri, hogy ezek nem lesznek könnyûek olyan országokban, ahol a lakosságnak már eddig is nagy változásokat kellett elviselnie a rendszerváltás óta. „A kormányoknak azonban össze kell szedniük a bátorságukat, és támogatottságot kell szerezniük a lakosság körében” az ilyen politikákhoz – fûzte hozzá. A lap szerint a magyar piac „cafatokban lóg”.

A felhasználható legjobb érvként az EU-csatlakozást ajánlja: az uniós támogatások teljes körû igénybe vételéhez ugyanis az érintett kormányoknak is elõ kell teremteniük a társfinanszírozáshoz szükséges pénzeket. Igazat ad az EU-nak abban, hogy a majdani tagországoknak nem volna szabad elsietniük az euró bevezetését. Az uniónak ugyanakkor azt ajánlja, hogy a már tervbe vett támogatások késedelem nélküli kifizetésével segítsen a csatlakozóknak államháztartásuk kezelésében. A lap külön jelentésben is beszámol a forintárfolyam újabb esésérõl, és azt írja, hogy az még nagyobb is lehetett volna, ha nem lettek volna olyan kedvezõek az ipari termelés és a feldolgozóipari export évi 10 százalékos növekedésérõl most közzétett harmadik negyedévi adatok. Piaci elemzõk szerint azonban a kormányzatnak a 250-260 forintos euróárfolyam melletti kitartásról tett nyilatkozatai még jobban megingatták a befektetõknek a magyar politikacsinálók iránti bizalmát. „A leghatékonyabb lépés, amelyet a Magyar Nemzeti Bank tehet, most az lenne, hogy egy darabig békén hagyja a piacokat” – idézi a lap Sarkady Kornélt, a Raiffeisen Securities budapesti elemzõjét. (ma.hu, hirtv.hu)