Financial Times: pénzügyi válság fenyegeti Magyarországot

Romokban hever a magyar piacokba vetett bizalom – írja a Financial Times tegnapi száma. A brit gazdasági lap úgy véli, a magyar pénzügyi hatóságok csak magukat okolhatják, mert az államháztartási hiány csökkentése helyett a forint menedzselésével próbálkoztak – katasztrofális eredménnyel. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint eszköztelenné vált a gazdasági vezetés. A forint tegnap történelmi mélypontra került az euróhoz képest.

Pénzügyi válság fenyegeti Magyarországot a Financial Times tegnapi száma szerint. A brit gazdasági napilap tegnapi cikkében felidézi a forint problémájának idei év elejére visszanyúló előzményeit, majd megállapítja, hogy a fejlemények nyomán „a magyar piacokba vetett bizalom romokban hever”. A lap úgy véli, hogy a kialakult helyzetért a magyar pénzügyi hatóságok csak magukat okolhatják: „ahelyett, hogy minden erejükkel az államháztartási hiány csökkentésébe fogtak volna, a forint mikromenedzselésével próbálkoztak, katasztrofális eredménnyel”. A jövőre csatlakozó országok valutaunió felé vezető útját nem lehet zökkenőmentesnek tekinteni, ám Magyarország helyzete még ezen belül is szélsőséges, mert az államháztartás hiánya tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 9,6 százaléka volt, és idén a nagyarányú kiadáscsökkentések ellenére is csak 6 százalékra mérséklődik az előrejelzések szerint – emeli ki a Financial Times.

Mint arról a Magyar Nemzet tegnapi számában hírt adott, a forint folytatódó vesszőfutásához László Csaba pénzügyminiszter egy szerencsétlen nyilatkozata is hozzájárult: a piac úgy értesült, hogy egy londoni befektetők által rendezett ebéden a miniszter kijelentette, az inflációs célok nem annyira fontosak, s a jelenlegi forintgyengülés nem jelent problémát. Később a Pénzügyminisztérium úgy kommentálta az eseményt, hogy László szavait félreértették. A miniszter maga is cáfolta a hírt, ám a szerencsétlen kijelentés tényét a londoni piaci értesüléseken túl az ebéden részt vevő Citigroup is megerősítette. László Csaba a Mol-részvény kibocsátáshoz kapcsolódó háromnapos körút során tartózkodott Londonban, második állomása New York volt, tegnap pedig Bostonban folytatott megbeszéléseket.

Szakértők emlékeztetnek, hogy nemrég Japánban történt hasonló eset, amikor a japán pénzügyminiszter a jenre vonatkozóan szinte szóról szóra ugyanazt mondta a befektetőknek, mint László Csaba a forintról.

Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök szerint önmagában annak a ténynek, hogy a forint elmozdult a gyengébb irányba, még nem kellene feltétlenül megrázkódtatást okoznia, mivel az árfolyam mozgására meglehetősen széles sáv áll rendelkezésre. Ám a meggyengült forint problémájával egy sodródó gazdaságpolitikát folytató kormány néz szembe, és a jövő évi költségvetés sarokszámainak elfogadása után már teljesen eszköztelenül áll a kialakult probléma előtt. A szakember megítélése szerint a Nemzeti Bank szintén kihasználta az öszszes lehetőségét, hiszen a három- százalékos emeléssel olyan magas kamatot vezetett be, amelyet szinte lehetetlen tovább növelni.

A nyugdíjpénztárak arra a veszélyre hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor az idei hozamok meglehetősen rosszak lesznek, mert a magyar pénztárak portfólióiban még az európai átlaghoz képest is igen magas az állampapí-rok aránya.

Elemzők kiemelik, a forint gyengülése még nagyobb is lehetett volna, ha időközben nem jelennek meg az ipari termelés és a feldolgozóipari export növekedéséről szóló kedvező adatok. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint ugyanis a harmadik negyedévben megállt a gazdasági növekedés lassulása. Az iparnál dinamikus fejlődés figyelhető meg, azonban a mezőgazdasági termelés még a tavalyi alacsony szintet sem éri el.

Eközben az Európai Bizottság tegnapi sajtóértekezletén bejelentették: folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket a magyar pénz- és tőkepiacon, azonban a helyzet kezelése a magyar hatóságok feladata.

Szabó Eszter