Kósa a miniszterelnök szavahihetőségét kérte számon

Újra a kormánytagok felelősségét feszegette a brókerbotrányban Demeter Ervin fideszes képviselő hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések órájában; a miniszterelnök válaszában leszögezte: ha van bizonyíték Kulcsár Attila és a kormánytagok "bűnös kapcsolatára", informálja őt és a nyomozó hatóságokat erről a képviselő.

Demeter Ervin arról beszélt, hogy Kulcsár Attila naplójában összesen hét bejegyzés szerepel Baja Ferenc államtitkárról, és „egy alkalommal Kovács László külügyminiszter egy hölgyismerősével érkezett egy ilyen találkozóra a brókerrel”.

„Kért-e tájékoztatást, magyarázatot a kormánytagoktól?” – tette fel a kérdést Demeter Ervin. Mint mondta, a gyanú árnyéka vetődik a kormánytagokra, és úgy vélte, a választól való elzárkózás azt mutatja, „valami takargatnivalója” van a kormánynak.

Medgyessy Péter miniszterelnök arra szólította fel a fideszes képviselőt, hogy ha van bizonyítéka ilyen „bűnös kapcsolatra”, azt fedje fel. Közölte továbbá, hogy ha Demeter Ervin kifejti, mit ért „bűnös kapcsolat” alatt, válaszolni fog a kérdésre.

Kósa Lajos (Fidesz) a szavahihetőséget kérte számon a miniszterelnökön. Megkérdezte, mi az oka, hogy „saját ígéretei, a kormányprogram ellen szavazott” a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok voksolásán.

A képviselő elmondta, hogy a kormányfő ezek sorában leszavazta az ápolóknak ígért, egyévi bérnek megfelelő hűségjutalmat, a szív- és érrendszeri gyógyszerekre vonatkozó támogatást, valamint az 1,2 millió hektáros erdőtelepítési programra beadott módosító javaslatot is.

Medgyessy Péter kiemelte: a kormányprogram és az ígéretek négy évre szóltak, amelyek közül arányosan már sokat teljesítettek. Példaként említette a bérek vásárlóértékének 25 százalékos növelését, valamint a gyes, az anyasági támogatás és a családi pótlék megemelését.

„A módosítás nyomán az önkormányzatoknak folyó kiadásokra 6,7 százalékkal, fejlesztésekre 50 százalékkal jut több pénz” – mondta a miniszterelnök.

Kósa Lajos szerint Medgyessy Péternek legközelebbi évértékelő beszédében vissza kell vonnia ígéreteit, a miniszterelnök viszont azt mondta, a pillanatnyi gazdasági helyzet nem teszi lehetővé az ígéretek mostani teljesítését, ám azok négy év alatt is megvalósulhatnak.

Karsai Péter (MDF) arról kérdezte a miniszterelnököt, miként fordulhatott elő december 3-án, hogy a VPOP kommandósa ártatlan emberre lőtt fegyverrel egy szeszcsempész banda lefülelése idején.

Medgyessy Péter közölte: Táborfalván többhónapos előkészítés után sikerült lefülelni egy szeszcsempész bandát. Hozzátette: az eldördült lövés ügyében vizsgálat folyik, amelynek lezárultával a képviselő az illetékes miniszterhez fordulhat válaszért.

Herényi Károly (MDF) a jegybanki kamatemelés következményeiről beszélt. Kitért arra, hogy a lakásépítésre vagy -vásárlásra hitelt felvevőket, törlesztő részleteik nagyságát különösen kedvezőtlenül fogják érinteni a történtek.

Szólt arról, hogy a kereskedelmi bankok számításai szerint egy 15 évre felvett ötmilliós hitel havi törlesztő részlete 69 ezer forintról 79 ezerre fog emelkedni. Herényi Károly megkérdezte: mit tesz a kormány az érintettek segítése érdekében.

Veres János pénzügyminisztériumi államtitkár közölte: akik nem kedvezményes, hanem változó kamatozású hitelt vettek fel, azokra szerződésük alapján a piaci viszonyok vonatkoznak, a kormány, az állam vagy a parlament ebbe nem avatkozhat bele.

Reményét fejezte ugyanakkor ki, hogy a jegybank kamatemelése csak átmeneti ideig tart, és ha csökkenés áll be, az a lakáskamatokat is kedvezően fogja érinteni.

Azt is elmondta Veres János, hogy ha sokáig érvényben lesz a magasabb alapkamat, akkor azt jövőre kiadáscsökkentésből kívánja ellentételezni a kormány.

Fodor Gábor (SZDSZ) azt kérdezte a legfőbb ügyésztől: hogyan fordulhatott elő, hogy a Pécsett élő egyiptomi professzort, Rashwant elmeorvosi vizsgálatnak vetették alá, miután egy cikket publikált a Magyar Demokrata című lapban az iszlám fundamentalizmusról.

„Amit a professzor tett, az a vélemény- és szólásszabadság körébe tartozik” – hangsúlyozta Fodor Gábor.

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte: Rashwan tavaly szeptemberben harmadik idézésre jelent meg a rendőrségen, ahol közösség elleni izgatás alapos gyanújával hallgatták ki gyanúsítottként.

Mint mondta, valóban kirendelték az elmeorvosi szakértőt, ám miután az ügy a kerületi ügyészséghez került, a nyomozás megszüntetésére hívták fel a rendőrséget, mivel bűncselekmény nem történt. Polt Péter közölte, hogy az ügyészség a jogi eljárásoknak megfelelően helyt fog állni az esetleges bocsánatkérés tekintetében is.

Tóth Gyula (MSZP) az ügyben érdeklődött, mit tegyenek az éttermek, konyhák az ételmaradékokkal, miután idén júniustól az EU-szabályozásoknak megfelelően azokat nem tarthatják meg. Elmondta, hogy kevés vállalkozó hajlandó az elszállításra, és ők is igen drágán teszik ezt meg.

Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca államtitkára közölte: a kezdeti zavarok oldódni látszanak, az ételmaradékokat az önkormányzatok által üzemeltetett szeméttelepekre is el lehet szállítani, sőt, ma már a hőkezelés nélküli komposztálás is megengedett.

Kis Péter (MSZP) azt kérdezte, mit tesz a kormány a vasútvonalak és a közútvonal-hálózat mellett felgyülemlő hulladékok felszámolása érdekében.

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter válaszában elmondta: a MÁV és a közútkezelő kht. az idén összesen 1 milliárd 250 millió forintot fordított erre a célra, 2004 májusára pedig eltüntetik az utak védősávjában a hulladékot.

A fideszes Manninger Jenő azt kérdezte a miniszterelnöktől, mikor és milyen pénzből kívánja a kormány kivásárolni az M5-ös autópályát.

Mint mondta, 120-130 milliárdot tenne ki az autópálya kivásárlása. Hozzátette, a Fidesz támogatja a matricás rendszer bevezetését, de szeretnék tudni, ki a felelős azért, hogy az M5-ös „ilyen drágán”, vásárolható meg, illetve honnan teremthető elő ennyi pénz a költségvetésből.

Válaszában a kormányfő elmondta: 2004-ben lejár az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. szerződése, így valóban lehetőség van a kivásárlásra.

„A tárgyalások menetét illetően pedig pillanatnyilag olyan részleteket, ami a tárgyalási pozíciónkat veszélyeztetné, nem szeretnék itt most elmondani” – tette hozzá Medgyessy Péter.

Szavai szerint az autópálya kivásárlása esetén a költségeket a Postabank privatizációjából befolyt összegből finanszíroznák.

Manninger Jenő viszontválaszában úgy fogalmazott, a Postabank-privatizáció összegét tudomása szerint már más célokra „megcímkézték és elköltötték”. Megkérdezte továbbá, hogy mikor kerül sor az autópálya kivásárlására.

Medgyessy Péter közölte: a Postabank eladásából befolyó összeg elegendő a kivásárlásra.

A kormányfő kitért arra, hogy az időpontra vonatkozó kérdésre nem kíván választ adni a kedvező tárgyalási pozíció megőrzése érdekében, ezért a képviselő megértését kérte.

Csáky András (MDF) egy, az egészségügyi dolgozók körében folytatott vizsgálat kapcsán arra a kérdésre várt választ, ki rendelte meg a vizsgálatot, hogyan választották ki a lebonyolítót, mennyit fizetett ezért a tárca.

Az ellenzéki képviselő véleménye szerint ugyanis a vizsgálatban alkalmazott kérdőív „politikai szempontból egyoldalú és manipulatív” volt.

Mint mondta, a kérdőívben „számos olyan személyes és különleges adatra vonatkozó nyilatkozatot” kértek, amely az adatvédelmi törvény szerint nem kezelhető és nem dolgozható fel.

Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter kifejtette, elmúltak azok az idők, amikor politikusok foglaltak állást tudományos és módszertani kérdésekben.

„Az ilyenfajta megközelítést vissza kell utasítanom” – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy a kutatás megfelelt a hatályos jogszabályoknak.

Csáky András viszontválaszában sajnálatát fejezte ki, hogy a tárca vezetője nem határolódott el a vizsgálattól, és nem kért bocsánatot azoktól a kisebbségektől, „amelyeknek az eleve kirekesztésére történő felhívást sugallja ez a kérdőív”.

Az SZDSZ-es Szalay Gábor felszólalásában aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy az Egyesült Államok és Oroszország sem ratifikálta a kiotói jegyzőkönyvet.

Azt kérdezte a környezetvédelmi minisztertől, milyen lépések szükségesek az egyezmény „megmentéséhez”.

Persányi Miklós válaszában hangsúlyozta, Oroszország jelenleg vizsgálja a ratifikáció várható hatásait.

Kiemelte, folynak a „nemzetközi közösség erőfeszítései” annak érdekében, hogy erősödjön az együttműködés a fejlett és a fejlődő országok között, illetve legyen előrehaladás a politikai tárgyalásokon is.