Az első menetben csak ismerkedtek egymással az öklözők, kevés ütést indítottak. A mexikói címvédő ment előre, de Erdei többnyire remekül mozgott el előle, s a második három percben már egyre gyakrabban ütött pontosan a balkezével. A magyar félnehézsúlyú klasszis megelőző ütései a harmadik menetben is rendre célba értek, s a láthatóan nagyon megfontoltan, erejét beosztva bokszoló Erdei a meccs harmadánál egyértelmű előnyre tett szert.
Az ötödik-hatodik menetben sem változott a meccs képe: Gonzalez kezdeményezett többet, ment előre, de Erdei szinte mindig kibújt a szorításból, s rendre jól támadott vissza. A mérkőzés második felét a Kaliforniában élő világbajnok nagy iramban kezdte, de ellenfelét nem tudta kizökkenteni ritmusából. Az amatőrként világ- és Európa-bajnok universumos nagyon jó érzékkel kerülte el a pofonokat, nem bocsátkozott közelharcba a nála jóval magasabb Gonzalezzel. A védekezés mellett Erdei sokszor vállalkozott támadásra is, s ezek kifejezetten nagy hatékonyságúnak bizonyultak. A hajrában sem látszott a fáradtság a magyaron, okosan tartotta, sőt növelte előnyét az egyre elkeseredettebb mexikóival szemben, aki az utolsó két menetben már teljesen kilátástalanul, minden meggyőződés nélkül bokszolt. A magyar fölényét jól mutatja, hogy az utolsó percben Gonzalez már egyáltalán nem erőltette a támadást, láthatóan a végső gongszót várta. Erdei Zsolt nagyszerű produkcióval a profi ökölvívás harmadik magyar férfi világbajnoka lett Kovács István (WBO) és Kótai Mihály (WBF) után, de elsőként neki sikerült a trónon lévő bajnok legyőzésével hozzájutni egy szervezet övéhez.
origo.hu
Kifogták a legendás halat, Magyart – fotó
