Tüntetés a Tilos Rádiónál: Az ORTT mondja fel a szerződést!
Polgári körök tüntettek a Tilos Rádió budapesti stúdiójánál vasárnap, a demonstráció résztvevői a rádióban karácsonykor elhangzottak miatt a médium betiltását követelték.
Pesti Imre, a demonstráció egyik szervezője leszögezte: azért gyűltek össze a stúdió előtt, hogy „szelíd, de határozott választ” adjanak a rádió „keresztényellenes műsoraira”. „ A törvénytelenséggel született Tilos Rádió nemcsak szenteste, nemcsak advent idején gyalázott meg keresztény jelképet, szentet és vallást, hanem időnként szubkultúrába süppedő, közerkölcsöt romboló megnyilatkozásaival folyamatosan életben tartotta a keresztények és a keresztény erkölcs iránti gyűlöletet” – mondta.
Szavai szerint a rádió megsértette a keresztény kultúrában gyökerező európai kultúrát, „a Föld 1,5 milliárd keresztény hívőjét” és az egyetemes emberi jogokat. „Ezért követeljük, hogy az ORTT mondja fel a műsorszolgáltatási szerződést a Tilos Rádióval” – tette hozzá.
Melocco Miklós szerint a rádióban a keresztények kiirtásáról szóló mondat „az egészséges, jó szokások elleni vétség”, a szokások, a morál, a nép lelkülete, éthosza elleni vétek, etikai vétség. „Ha nem lehet rá alkalmazni a törvényt, akkor a magyar jogban nincs meg a hazaárulás, a tömeggyilkosság, a népirtás fogalma” – vélekedett a szobrász.
„Magyarországon a magyar nemzetet és a kereszténységet gyűlölő kisebbség immár öt évtizede sanyargatja, gúnyolja, szorítja ki a többséget a nemzeti erőforrások totális birtoklásáért folytatott harcában, miközben politikusaink és értelmiségünk nagy része folyamatosan gesztusokat akar tenni a másik oldalnak” – jelentette ki Lovas István. Az újságíró szerint „a keresztény- és a magyargyűlölő kisebbség étvágyát a gesztusok csak növelik, mert azt a gyávaság jelének tekintik”. „A Tilos Rádió az SZDSZ vasárnap, szájkosár és maszk nélkül. A Tilos Rádió, az állami pénzen támogatott magyar- és keresztényellenes rasszisták problematikus adója” – tette hozzá.
„Tizennégy év a gesztusok korszaka volt, hirdessük meg ettől a pillanattól kezdve a magyar- és kereszténygyűlölő kisebbség elleni nulla tolerancia politikáját (...) ha nem akarjuk, hogy gyerekeink nácinak titulálva rezervátumokban éljenek” – mondta az újságíró.
Döbrentei Kornél költő azt mondta: nem mindig ott van a sír, ahol ássák. „Nálunk, ahol állítólag árkokat temetnek be, különösen igaz ez” – tette hozzá. Nehéz egy olyan országban, ahol a hóhérok nem bocsátanak meg az áldozatoknak – mondta Döbrentei Kornél.
A demonstráción mintegy 3-4 ezer ember vett részt. (A Hír TV helyszíni tudósítója szerint 10-15 ezer ember.) A tüntetők többször hangosan követelték a rádió betiltását, illetve azt skandálták, hogy „Elég volt!”. Az Index internetes hírportál információi szerint a tüntetők egy csoportja a helyszínen elégetett egy izraeli zászlót.
A rádió egyik munkatársa végigment a tüntetők között egy táblával, amelyen a következő felirat volt: „Nem az igazság: csak a hús irgalmatlan tömege”. Unger Pál, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese az MTI-nek elmondta, hogy rendőri intézkedés nem történt.
Zűrzavar jelei a magyarországi lakáshitelpiacon
Bonyolultabbak és kevésbé összehasonlíthatók lettek a lakáshitelek kamatfeltételei. Általánosságban elmondható, hogy a bankok új lakásokra kezelési költséggel együtt évi nyolc, használtra évi tíz százalékért adnak hitelt.
A bankok immár nem igazodnak kamatplafonhoz, ami a verseny ellenére is számottevő különbségeket eredményez az egyes kölcsönök között. Még inkább szükség volna tehát az összehasonlítást segítő teljes hiteldíjmutatóra (THM), amelyet azonban a támogatott lakáshiteleknél – szemben a fogyasztási hitelekkel – egyelőre nem kötelező megadni.
A kiigazodást ugyanakkor az eltérő kondíciók is nehezítik. A kamatok például – legyen szó új vagy használt lakásról – többnyire egy és öt évre rögzíthetők. Van azonban olyan hitelintézet – mint például a Földhitel- és Jelzálogbank –, amely tíz évre is fixálja a kamatot, ha az ügyfél úgy szeretné. Az OTP hirdetményében minden kamat változóként van feltüntetve, amiből az következik, hogy nincs öt évre rögzített kamat, az új feltételek szerint felvett támogatott lakáshiteleket évente átárazzák. Az ING Bank táblázatai is csak egy évig tartalmaznak fix kamatot.
Eltérő a bankok gyakorlata az egy-, illetve ötéves periódusú hitelek kamatával kapcsolatban is. Van ahol nincs különbség e tekintetben, máshol viszont kétféle kamatot hirdetnek meg: az egyéves fix kamat általában magasabb, mint az öt évre rögzített. A Magyar Külkereskedelmi Bank viszont fordítva áraz, a változó kamat alacsonyabb, mint az ötéves. A feltételek ráadásul sűrűn változnak, a pénzintézetek többsége ugyanis minden hónapban új feltételekkel kínálja majd a támogatott lakáshiteleket.
Pünkösdkor elindulhat a Katolikus Rádió
A tervek szerint pünkösdkor szólal meg először az országos hatósugarú Katolikus Rádió. Az egyház által támogatott adó hosszabb huzavona után kapta meg az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT) a műsorszolgáltatási engedélyét.
A katolikus egyház már két évvel ezelőtt is el szerette volna indítani az adót. Emlékezetes: a médiatestület akkor az MSZP-s és az SZDSZ-es delegáltjainak elutasítása miatt csak második körben fogadta el a Petőfi Rádió középhullámú frekvenciájának pályázati úton történő kiosztásának ötletét. Az első forduló szavazásán ugyanis a szocialista küldött az addig is elutasító álláspontot hangoztató szabaddemokrata delegált mellé állt, és ezzel akkor meghíúsult a pályázat tervezett kiírása.
A médiahatóság aztán 2002 decemberében mégis elfogadta azt a tervezetet, hogy a frekvenciára majd pályázatot írnak ki, magáról a pályázatról azonban csak tavaly júniusban döntött az ORTT. A szeptember 21-i határidőig azonban erre egyedül csak a Magyar Katolikus Rádió Rt. jelentkezett. Az egyház a részvénytársaságot direkt azért hozta létre, hogy az működtesse Katolikus Rádiót. Az ORTT-nek a pályázat sorsáról a hatályos törvények értelmében három hónapon belül döntenie kellett volna. Noha ez a határidő karácsony előtt, december 21-én lejárt, a médiahatóság mégis két héttel elnapolta a végső döntés időpontját. Csütörtökön azonban már nem lehetett tovább halogatni az ügyet, így a Tilos Rádióban elhangzott, a keresztények elleni gyűlölet szításra is alkalmas kijelentések miatt kirobbant botrány árnyékában megszületett a döntés.
Az MNO értesülései szerint a tanácskozáson Erdős Zsuzsanna a Fidesz, Weber János az MDF, és Tímár György az SZDSZ delegáltja támogatta az egyházi adó beindulását, az MSZP-t képviselő Ladvánszky György azonban nem kívánt szavazni. Az eredeti pályázati kiírás értelmében a hét évre elnyerhető frekvenciára csak közszolgálati rádió tervével lehetett jelentkezni. A Magyar Katolikus Rádió Rt ilyet kíván létrehozni, amely kezdetben a szolnoki adó középhullámú frekvenciáján, napi húsz órás műsoridővel sugározna. Úgy tudjuk, az Antenna Hungária vállalta, hogy 2005 március elsejéig kiépíti a siófoki és a lakihegyi adót, így ezt követően a Katolikus Rádió már napi 24 órán keresztül hallható lehet.
Spányi Antal székesfehérvári püspök, a Magyar Katolikus Rádió Rt vezérigazgatója elmondta: végre minden akadály elhárult az elől, hogy az egyház által támogatott adó pünkösdkor megkezdhesse a működését. Kijelentette: közszolgálati adót kívánnak indítani, amely a társadalom minden rétege, és korosztálya felé sokszínű, de érték-orientált információkat közvetít. Az adó ennek megfelelően dolgozta ki a műsorstruktúráját, amelyben a liturgikus, vallási tematika mellett nagy szerepet kapnának a nemzeti és az egyetemes kultúrát bemutató, valamint az ismeretterjesztést szolgáló műsorok. A jellegzetesen katolikus programok mellett olyan műsorok is hallhatóak lesznek, amelyek – a püspök szerint – az egész társadalom érdeklődésére számot tarthatnak. A székesfehérvári megyés püspök közlése szerint a Magyar Katolikus Rádió természetesen jellegzetesen katolikus műsorokat is sugároz majd, így például átveszi, megismétli a Vatikáni Rádió adását, továbbá szentmiséket, zsolozsmát és egyéb imádságokat is közvetít.
Úgy tudjuk: a Magyar Katolikus Rádió székháza a VI. kerületi Délibáb utcában lesz. Az épületet már kialakították, a stúdió építése azonban még nem kezdődött meg. Vékony Éva, az ORTT szóvivője győztes pályázónak a határozat kihirdetésétől kezdődően 180 nap áll rendelkezésére, hogy megkezdje a műsorszolgáltatást.
Leállt a státustörvény végrehajtása Kárpátalján
Cáfol a HTMH
Ez év január 1-től a magyar kormány támogatásának hiányában leállt a státustörvény végrehajtását segítő kárpátaljai irodahálózat működése – tudta meg az mno. Ezek hiányában azok a kárpátaljaiak, akik eddig nem nyújtották be a magyarigazolvány, az oktatói- és diákigazolványok iránti kérelmüket, ezentúl talán már nem is tehetik meg.
A helyi, közel 12 státusirodának egészen a jövő év márciusáig szólt a működési szerződése a Határon Túli Magyarok Hivatalával (HTMH), amely azt felbontotta, és csupán a tavalyi év december végéig kötötte meg az illetékesekkel. A státustörvény végrehajtása Kárpátalján tehát leállt. Indokairól és további terveiről a magyar kabinet nevében a HTMH semmilyen formában nem értesítette a státusirodákat, csupán nem hosszabbította meg a kontraktusokat, ezért az irodák munkatársai január 1-től fizetetlen kényszerszabadságot vettek ki.
- A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az érintett státusirodák nevében hivatalos úton indoklást kért a HTMH-tól, ám válasz ez idáig nem érkezett – közölte Kovács Miklós, a kulturális szövetség elnöke, aki szerint ezzel a lépéssel a magyar kormányzat durva provokációt követett el a kárpátaljai magyarok, és ezen belül a KMKSZ ellen.
A státustörvény végrehajtásával kapcsolatban 2001-től működik az információs irodák hálózata. Összességében egy központi és 11 regionális iroda látja el ezt a tevékenységet, a Lvovi és Kijevi irodákat is beleértve. Tevékenysége során az irodahálózat mintegy 120 ezer különböző kérelmet fogadott be. Ebből 108 ezer a magyar, 3500 a hozzátartozói, 5700 a diák és 1700 a pedagógusigazolvány iránti kérelem. A hálózat a kérelmeken kívül mintegy 18 ezer ügyirat és hozzávetőlegesen 50 ezer magyarigazolvány továbbításában vett részt. Tevékenységüknek során a kárpátaljai magyar lakosság több mint 71 százaléka igényelt és kapott magyarigazolványt. A pedagógusok mintegy fele, a diákoknak pedig negyede élt a törvény adta lehetőséggel. Ezzel az igénylési aránnyal a kárpátaljai magyarok az egész Kárpát-medencében az első helyen állnak.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Bálint–Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökét, akit saját
szavai szerint „nagy meglepetés” ért, amikor megtudta, hogy a kárpátaljai státusirodák átmenetileg bezártak, ugyanis a hivatal nem hosszabbította meg az illetékesekkel a működési szerződést. Szerinte az irodák kényszerszünete „egyoldalúan” lett eldöntve. Mint elmondta: a hivatal munkatársai szóban jelezték a KMKSZ- nek, hogy az irodák további munkájáról egyeztetni kellene. Hozzátette: szerinte valótlanok a KMKSZ azon állításai, miszerint a jelenlegi magyar kormány a HTMH-n keresztül akarná ellehetetleníteni a szervezetet. – Bár Kárpátalján már egyre kevesebb a munka, hiszen a helyiek mintegy 70 százaléka megkapta a szükséges igazolványokat, a HTMH kifejezetten számít a KMKSZ további közreműködésére, de be kívánja vonni a munkába az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) is – közölte Bálint-Pataki.
- Az UMDSZ több helyen eddig is besegített a státusirodáknál, és a szóbeli egyeztetéseken csupán annyi hangzott el, hogy a hálózatot át kell alakítani – reagált Kovács Miklós, a KMKSZ vezetője. Szerinte mindenképpen „érdekes” tény, hogy bár a HTMH csupán technikai okokkal magyarázza a szerződések megnem hosszabbítását, a többi határon túli státusiroda zökkenőmentesen és hivatalos szerződéssel ellátva működik jelenleg is.
IKSZ: szórakozássá vált a keresztény világnézet gyalázása
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szerint a napjainkban egyre aggasztóbb méreteket öltő egyházellenesség és keresztényellenesség mögött egyre többször már nemcsak a vallással szembeni gyűlöletet találhatjuk meg, hanem egyesek számára cinikus szórakozássá és üzleti fogássá válik a keresztény emberek világnézetének meggyalázása – olvasható az IKSZ közleményében.
A Matula Magazin nevű internetes újság honlapján közzétett obszcén tartalmú és trágár szövegű „karácsonyi” animáció újabb érv amellett, hogy fokozni kell az elektronikus médiában a lelkiismereti és vallásszabadság védelmét.
Mint az közismert, az animációban a Megváltó születésének pillanata, de még inkább a kereszthalál ábrázolása súlyosan sértő, mindemellett teljességgel történelmietlen is. Úgy véljük, nem kell ahhoz kereszténynek lenni, hogy valaki ízléstelennek tartsa ezt az animációt. Világnézettől függetlenül elítélendő az emberi méltóság, a vallásos meggyőződés ilyen módon történő meggyalázása.
A leginkább elszomorító az a cinikus hozzáállás, ami az elkövetőkből sugárzik. Nyilatkozataikból az érződik, hogy keresztény magyar emberek millióinak megsértését szinte csak szórakozásból teszik, mintegy tesztelve reakcióikat. Cinikusan várják, vajon mit lépnek azok, akiknek legszemélyesebb vallásos érzületét megsértették.
Úgy tekintenek a vallásos emberekre, mint kísérleti fehéregerekre. Mindemellett megjelentek azok is, akik egy-egy egyházellenes és keresztényellenes kijelentéssel vagy akcióval kívánják magukra felhívni a média figyelmét, s az ismertségtől jelentős anyagi hasznot várnak.
Sajnáljuk, hogy az 1990-ben elnyert szabadság sokak számára nem jelent mást, csak a szabad gyalázkodás lehetőségét.
dr. Rétvári Bence IKSZ elnök
Vértes
Szikláról zuhant le egy sportoló a Vértesben
