Január 2.: Magyar politikai élet

Senki nem osztja a kincstári optimizmust hazánkban – Romlik a kis keresetű öregek helyzete Magyarországon – A munkavállalók számon kérik a jóléti rendszerváltást – A Fidesz még nem profitált az MSZP kudarcaiból – Medgyessyvel mind többen elégedetlenek hazánkban

Senki nem osztja a kincstári optimizmust hazánkban

Magyar Nemzet
Kormánypárti politikusok optimizmussal tekintenek az új év elé: véleményük szerint a gazdasági élénkülés felgyorsul, a tavaly elindított vállalkozásbarát és befektetésösztönző programok pedig meghozzák a várt eredményeket. Az ellenzék gazdasági szakértői ugyanakkor közölték: idén a vállalkozások és a lakosság adóterhei várhatóan 500 milliárd forinttal nőnek.

Élesen eltérnek egymástól a kormánypárti és ellenzéki vélemények az új évre vonatkozó gazdasági kilátások tekintetében. A kormánypártok derűlátóan ítélik meg a gazdasági kilátásokat, és úgy vélik, a tavaly elindított vállalkozásbarát és befektetésösztönző programok végre meghozzák gyümölcsüket. Az ellenzék ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a vállalkozások és a lakosság adóterhei idén várhatóan 500 milliárd forinttal nőnek, így vállalkozásbarát környezetről nem igazán lehet beszélni.

A 2004-es évre vonatkozó gazdasági előrejelzések tekintetében lényeges különbség látható a kormány és a vezető gazdaságkutató intézetek sarokszámai között is. A kormányzat kincstári optimizmusa az idén 3,5 százalékos növekedéssel számol, a gazdaságkutatók viszont ennél jóval szerényebb növekedést prognosztizálnak.

Jelentős eltérés mutatkozik a várható infláció megítélésében is: a pénzügyi tárca 5,5 százalékos drágulást vetít előre, a gazdasági elemzők szerint viszont ez az ütem egyáltalán nem tartható, és a fogyasztóiár-index legalább hat, de nem kizárt az sem, hogy hét százalék között emelkedik. Egyben azonban a kormányzat, a gazdaságkutatók és az ellenzék is egyetért: az évek óta csökkenő tendenciát mutató infláció idén növekedésbe lép át.

Ebben a külföldi gazdaságkutatók és elemzők is egyetértenek. Egy nemrég készült felmérés szerint londoni elemzők is túlzónak nevezték a magyar kormányzat jövőre vonatkozó gazdasági prognózisait. Leginkább az infláció alakulásában, valamint az államháztartási és költségvetési hiányok leszorításának sikerében kételkednek.

Romlik a kis keresetű öregek helyzete Magyarországon

Magyar Nemzet
Változtak az áfakulcsok. Az élelmiszerek, a gyógyszerek, a háztartási energia – egyebek mellett – számottevően megdrágultak. Elemzők szerint ebben az évben nem emelkedik az időskorúak életszínvonala a 6,3 százalékos nyugdíjemelés révén. Sőt: a kisebb keresetű idős embereknek romlik az anyagi helyzete 2004-ben.

Az idei áremelések legnagyobb vesztesei a nyugdíjasok lesznek: elemzők szerint a januártól érvényes 6,3 százalékos nyugdíjemelés még szerény mértékű reáljövedelem-javulást sem eredményez, az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél pedig életszínvonal-csökkenés várható 2004-ben.

Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője hangsúlyozta: idén a nyugdíjas-fogyasztói árindex növekedése az aktív háztartásokkal összehasonlítva magasabb lesz, hiszen a nyugdíjasok kiadásainak jelentős részénél, így az élelmiszerek, a gyógyszerek vagy a lakásfenntartás esetében az inflációt meghaladó mértékű áremelkedés várható. A gazdaságkutatók előrejelzései szintén azt mutatják, hogy a kormány 2004-es évre előirányzott háromszázalékos nyugdíjreálérték-növekedése nem tartható.

A kisnyugdíjasok helyzete a legrosszabb: lakásfenntartásukban komoly gondot okoz majd a januártól áfaemeléssel sújtott gáz- és áramdíj, valamint a 36 százalékkal megnövelt csatornadíj. Szakértők az alacsony nyugdíjjal rendelkezők esetében az élelmiszer-fogyasztás csökkenését prognosztizálják az idei évre.
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatásai alapján tavaly szerény mértékben emelkedtek a nyugdíjasháztartások fogyasztási kiadásai, miközben az átlagos nyugdíj összege 47 000 forint volt. Elemzők számításai szerint az idei áremelkedések egész évre kivetítve 45 000 forintos pluszkiadást jelentenek a nyugdíjasoknak, azaz idén majdnem egyhavi átlagnyugdíjjal kerül majd többe az időskorúak élete.

A nyugdíjasok finanszírozási kilátásai hosszabb távon sem biztatók: az inaktívak aránya egyre nagyobb lesz, 2010-re hozzávetőlegesen harminc eltartott jut száz aktív keresőre, ami lényegesen tovább emeli a nyugellátás jelenleg is nagy terhét.
A gyógyszereket is érinti az áfakulcsok változása. A medicinák a jelenlegi nullaszázalékos forgalmiadó-kategóriából januártól átkerülnek az ötszázalékosba. Ez azt jelenti, hogy minden készítmény térítési díja automatikusan öt százalékkal emelkedik. A társadalombiztosító által nem támogatott orvosságok közül több ennél is nagyobb mértékben drágulhat, a gyártók ugyanis negyedévente változtathatják termelői áraikat ebben a termékkörben úgy, hogy ahhoz nem kell a kormány és az egészségbiztosító engedélye sem.

A tb-támogatásban részesülő szerek közül csak a hatszáz forintnál olcsóbbaknál lesz termelőiár-emelés, ami átlagosan (az ötszázalékos áfaterhen túl) további háromszázalékos drágulást eredményez. A jelentős s a betegek számára valószínűleg a legfájóbb áremelkedést azonban nem az említett változások eredményezik, hanem az, hogy az egészségbiztosító számos orvosság támogatását csökkenti. Így egyes gyógyszerekért a jelenleginek többszörösét kell majd fizetniük a betegeknek, ha nem akarnak vagy nem tudnak más medicinára átállni. Lesz olyan gyógyszer is, amelynek – a támogatás csökkentése következtében – megszűnik eddigi ingyenessége. Akad ugyanakkor néhány olyan szer is, amelyért kevesebbet kell majd fizetni.

A nyugdíjak 6,3 százalékkal emelkednek 2004-ben. Az érintettek számára januárban már a megemelt járandóságot folyósítják. A 6,3 százalékos emelés törvény adta kötelezettsége a kormánynak, pluszjuttatásnak tehát csak a választási kampányban megígért 13. havi nyugdíj bevezetése tekinthető, amelyből csak félhavi, azaz 53. és 54. heti ellátást kapnak meg az idősek. Emelkedik az özvegyi nyugdíj is, de csak novembertől. Ekkortól 25 százalékról 30-ra nőnek ezek a juttatások. Emlékezetes: az özvegyi nyugdíj emelésének első üteme tavaly novemberben valósult meg, ekkor 20 százalékról 25-re emelkedett ez az ellátástípus. A szociális juttatások többségének összege is 6,3 százalékkal emelkedik.

A munkavállalók számon kérik a jóléti rendszerváltást

Noha a munkavállalóknak bérfelzárkóztatást és biztonságot, érdekképviseleteiknek pedig partnerséget ígért a kormány, könnyen meglehet, hogy az európai uniós csatlakozás éve Magyarországon a sztrájkok és demonstrációk éve lesz.

Elszámolta magát a kormány, amikor a munkavállalóknak és érdekképviseleteiknek felsorolhatatlan mennyiségű ígéretet tett a választási kampány idején. Az érintettek azonban, úgy tűnik, nem felejtettek, és a ciklus feléhez közeledve egyre hangosabban és erőteljesebben követelik az ígéretek teljesülését – legtöbbjük megvalósulására ráadásul Medgyessy Péter személyesen tett ígéretet.

Ismert, hogy a rendszerváltás óta először országos közszolgálati sztrájkbizottság alakult, mivel a szocialista–szabad demokrata kabinet nem vállalt – a szakszervezetek számára is elfogadható – garanciát a mindössze az infláció mértékével megegyező, hatszázalékos idei béremelés kifizetésére. Az érdekvédők attól tartanak, az egyre nyilvánvalóbb pénzügyi krízist a kormány esetleg a közszektor béreinek befagyasztásával kívánja orvosolni.

A huszonnégy szakszervezetet tömörítő sztrájkbizottság már felmérte tagsága akciókészségét: eszerint a munkavállalók túlnyomó többsége akár hosszabb időn keresztül is kész lenne sztrájkolni. A legutóbbi bejelentések szerint amennyiben január elején nem születik megállapodás a közszféra ez évi béreiről, országos szintű figyelmeztető sztrájkra kerülhet sor.

Sztrájkbizottsága összehívásáról döntött a közelmúltban a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) is, mivel a szaktárca nem volt hajlandó érdemi tárgyalásokat folytatni a kormány által elfogadott MÁV-reformról. Noha az érdekegyeztetés megújítását ígérte, Medgyessy Péter a VSZ kérésére sem járt közben annak érdekében, hogy a minisztérium és az érdekképviselet között érdemi tárgyalások kezdődjenek.

A MÁV „reformja” szerint 2006-ig tizenegyezer vasutast bocsátanának el úgy, hogy a technológiai fejlesztésekre nem ad pénzt a kabinet. A szakszervezet szerint ez rövid távon a szolgáltatások színvonalának további romlását, hosszú távon pedig a magyar vasút megszűnését jelentheti. Bár januárban még egy konferenciát tart a vasút jövőjéről, a VSZ már felkérte sztrájkbizottságát, hogy teremtse meg az esetleges munkabeszüntetés jogi és szervezeti feltételeit.

A választási kampány során Medgyessy Péterrel együttműködési megállapodást kötő Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége november végi nagygyűlésén megállapította: a teljes foglalkoztatottságot, a heti munkaidő csökkentését, a bérek uniós felzárkóztatását, a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentését, valamint a szakszervezetek társadalmi szerepének megerősítését ígérő egyezség lényegében nem teljesült.

A konföderáció arra kérte Medgyessy Pétert, hogy legkésőbb februárban kezdődjenek tárgyalások a harmincnyolc órás munkahét bevezetéséről, illetve, hogy a miniszterelnök személyesen adjon tájékoztatást arról: miért torpant meg a jóléti rendszerváltás. A versenyszféra legnagyobb konföderációja elfogadhatatlannak nevezte azt a kormányzati állítást, hogy Magyarország versenyképességét a „túl magas bérkiáramlás” okozza.

Bár a szféra szakszervezetei bruttó 7-8 százalékos bérajánlásról állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, helyi szinten számos munkáltató – akik szintén aláírták a megállapodást – csak 5-5,5 százalékos béremelésről akar tárgyalni. A kialakult helyzet azért is feszültséget okoz, mivel az országos bérajánlás is mindössze csak egyszázalékos reálbér-emelkedést biztosít ez évre, a szakszervezetek szerint azonban legalább két-három százalékos reálkereset-emelkedésre lenne szükség az uniós bérfelzárkóztatáshoz.

A Fidesz még nem profitált az MSZP kudarcaiból

Magyar Nemzet
Az MSZP–Fidesz párharcban bekövetkezett nyári fordulatot említik a pártok támogatottságában tapasztalt legfőbb tavalyi eseményként a közvélemény-kutató cégek lapunknak nyilatkozó vezetői. Kolosi Tamás, a Tárki vezérigazgatója az elmúlt év adataira hivatkozva azt valószínűsítette: a 2004-es választásokon három párt tud majd képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe, az MDF várhatóan nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Egyértelmű tendencia olvasható ki az elmúlt év közvélemény-kutatási adataiból: a nyár elejéig stabilan vezetett a Magyar Szocialista Párt. Nyár közepén azonban a kormányzat elbizonytalanodása következtében a szavazók sorra pártoltak el a szocialistáktól – összegezte a történteket Kolosi Tamás, a Tárki vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy ezek a választópolgárok nem a Fidesz támogatói táborát erősítették, hanem a bizonytalanok számát növelték. A 2003-as év végére a két nagy párt párharca gyakorlatilag döntetlenen állt, minimális, hibahatáron belüli Fidesz-előnnyel. Kolosi Tamás megítélése szerint a nagyobbik ellenzéki párt támogatóinak év végén tapasztalt néhány százalékos csökkenésében szerepet játszhatott a Jobbik Magyarországért Mozgalom ősszel bejelentett párttá alakulása és zászlóbontása is.

Valamennyi nagy közvélemény-kutató cég – a Gallup, a Tárki, a Szonda Ipsos és a Medián – mérései azt támasztják alá, hogy a tavalyi év elején az MSZP még biztosan vezetett a Fidesz előtt. A teljes népességet nézve januárban öt és tizenkét százalék közötti szocialista előnyt mutattak ki a társaságok a Fidesszel szemben. A fordulatot – amellyel a nagyobbik ellenzéki párt átvette a vezetést az MSZP-től – kisebb-nagyobb eltéréssel ugyan, de minden kutatócég a júniustól augusztusig terjedő időszakban regisztrálta. Ezekben a hónapokban dúlt a nyilvánosság előtt az adóvita, és ekkor szivárogtak ki az egyes kedvezmények megvonásával kapcsolatos kormányzati elképzelések. Az év utolsó hónapjaiban készült kutatások az MSZP és a Fidesz versengésének kiegyenlítődését mutatják.

Ugyancsak közös jellemzője a múlt év közvélemény-kutatásainak, hogy a két nagy párt támogatottságának nyáron megindult változásával párhuzamosan növekedett a bizonytalanok aránya. A Szonda Ipsos januárban még 18 százaléknyi olyan válaszadót talált a teljes népességen belül, aki nem tudta, illetve nem árulta el, hogy kire adná a voksát. Ez az év végére 27 százalékra emelkedett. A Gallupnál januárban 14 százaléknyian voltak a bizonytalanok és a titkolózók, majd decemberre ez a szám 20 százalékra szökött fel. Szembetűnő változás a Gallup mérésében az is, hogy az év során 8-ról 17 százalékra növekedett azok aránya, akik nem szavaznának egy mostani választáson.

A parlamenti kispártok támogatottsága nem sokat módosult 2003-ban. A Szabad Demokraták Szövetsége szavazóinak aránya két és négy százalék, a Magyar Demokrata Fórumé egy és három százalék között ingadozott a teljes népességet nézve. Ezzel kapcsolatban Kolosi Tamás kérdésünkre azt valószínűsítette, hogy a 2004-es választásokon három párt tud majd képviselőket küldeni az Európai Parlamentbe, az MDF várhatóan nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt. A Tárki vezérigazgatója a későbbi választásokra utalva hozzátette: nehéz lesz úgy nyerni a jobboldalnak, ha a baloldal két koalícióképes pártjával szemben a másik térfélen csupán a Fidesz lesz öt százalék fölött.

Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója a pártok támogatottságában nyáron bekövetkezett fordulatról szólva a lapok és a hírműsorok szerepére hívta fel a figyelmet. Mint kérdésünkre fogalmazott, már májusban tapasztalható volt, hogy „a kormány számára kedvezőtlen irányba fordult a politikai napirend”. Itt említette azt is, hogy ekkorra kifulladt a száznapos programok hatása, és alábbhagyott az EU-csatlakozással, illetve az arról szóló népszavazással összefüggő lelkesedés az emberekben. Ezzel együtt csak nyár közepén vált mérhetővé a gazdasági közhangulat változása. Hann Endre úgy fogalmazott: a nyár végére mindez beérett, az ellenzéki pártok összesített támogatottsága kismértékben túllépte a kormányoldal támogatottságát.

A Medián vezetője szerint az MSZP–Fidesz párharcban tapasztalt fordulat kevésbé tulajdonítható a nagyobbik ellenzéki párt offenzívájának. Példaként hozta fel, hogy amíg az ellenzék Magyar Bálint oktatási miniszter ügyeinek támadásával legfeljebb árnyalatnyi változást hozott a pártok támogatottságában, a kormány áfaemeléssel összefüggő bejelentése nagyban befolyásolhatta az MSZP táborának csökkenését.

Medgyessyvel mind többen elégedetlenek hazánkban

Magyar Nemzet
Amíg 2002 végén a lakosság 22 százaléka gondolta úgy, hogy a kormányfő inkább rosszul végzi a munkáját, az elmúlt decemberre már több mint kétszer ennyien voltak elégedetlenek a miniszterelnök teljesítményével. A Gallup adatai szerint ugyanebben az időszakban 57-ről 36 százalékra apadt az elégedettek aránya .