Az egykori Barnevál vagyonán alakult Hajdú-Bét tízéves története során többször került nehéz helyzetbe. Az utolsó nagy válság 97-98-ban volt, amikor is adósság fejében banki tulajdonba, majd a Wallis Rt. portfoliójába került. A Wallis – a fejlesztésekre fordított pénzek, feltőkésítés és egyéb tranzakciók miatt – több mint ötmilliárd forint befektetési veszteséget szenvedett el a Hajdú-Bét révén, s arra sincs reménye, hogy tulajdonosi hitelei megtérüljenek – áll a Wallis közleményében. Mindezeken túl helyt kell állnia az elmúlt években a Hajdú-Bét által felvett kölcsönök biztosítékául a hitelező bankok felé vállalt kezességéért is. Ekkora összeg elvesztése után a Wallis Rt nem bízhat abban, hogy az élelmiszer-feldolgozó ipari tevékenysége eredményesen, a megtérülés reményében fenntartható.
A közlemény szerint a Hajdú-Bét üzleti és jogi eszközökkel már nem kezelhető állapotba jutott ez év elejére, a hitelező bankok és az APEH egyébként jogszerű akciói nyomán pedig cselekvési tere is beszűkült és nem képes eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Mivel a kötelezettségek kifizetésének egyetlen forrása a cég vagyona, az erre alkalmas jogi megoldás egy gyors felszámolás lehet. A közlemény hangsúlyozza: a cég vezetősége és a tulajdonosok a felszámolás kezdetétől a kötelezettségek teljesítéséről döntést nem hozhatnak, e tárgyban a kinevezett felszámolós rendelkezik kizárólagos jogkörrel.
A Hajdú-Bét Rt vezetése ugyancsak sajtóközleményben értékelte a kialakult helyzetet; megállapította, hogy a nemzeti valuta 2003 évi árfolyamromlása önmagában egymilliárd forint veszteséget okozott a cégnek, ami csak tetézte azt a bajt, hogy a legfőbb piacnak számító Németországban és Ausztriában az előző évi árszint hatvan százalékára zuhant a feldolgozott vízi szárnyas termékek ára. A válság kezelésére 2003-ban második felében reorganizációs és hitelezővédelmi programot dolgoztak ki és megpróbálták a helyzetet normalizálni. A program keretében bérbe adták a debreceni és a mezőkovácsházi gyártelepeket és ezzel döntéssel biztosítható volt a cég alkalmazottainak hosszú távú foglalkoztatása, illetve a januárban esedékes munkabérek kifizetése. (A debreceni vágóhidat, ami Magyarország egyetlen minden minőségi szabványnak megfelelő baromfi feldolgozója, december óta a Bábolna Rt. bérli.) A közlemény szerint a reorganizációs programnak a banki hitelszerződések felmondása és az APEH által megindított végrehajtás vetett véget.
A társaság szerint a gyors, szakszerű felszámolás a hitelezői kör túlnyomó részének – ideértve a kistermelői kört is – jó esélyt nyújt a kifizetésre. Ezzel valószínűleg nem minden kistermelő ért egyet, mert néhány héttel ezelőtt a cég ismeretlen vezetői ellen rendőrségi feljelentést tettek jelentős kárt okozó csalás miatt. A feljelentést a rendőrség ugyan elutasította azzal az indokkal, hogy a négy feljelentő tízmillió forintos követelésére a Hajdú-Bét 6 milliárd forintos jegyzett tőkéje elegendő fedezetet nyújt, az ügyészség azonban a termelők panasza nyomán elrendelte a nyomozást.
Gazdasági szakértők szerint a csalás mellett a csőd bűntett gyanúja is felmerülhet a Hajdú-Bét kapcsán. A cég képviselői ugyanis akkor is kötöttek termeltetői szerződéseket, illetve vettek át szállítmányokat mind a liba-, mind a csirketartóktól, amikor már teljesen nyilvánvaló volt, hogy a társaság fizetésképtelen. Elemzők elgondoltatónak tartják azt is, hogy Magyarország 56 baromfifeldolgozójából mindössze 2 zárta veszteséggel a 2003-as évet, az egyik a Hajdú-Bét Rt volt, amely 7 milliárd forint veszteséget könyvelt el tavalyra, a másik pedig a Bábolna Rt, ami 2 milliárdos mínusszal zárt.
Az első fogon – szállítói kezdeményezésre – már felszámolásra ítélt társaság libatartói többszöri eredménytelen tárgyalási kísérlet és demonstráció után tegnap újra Németh Imréhez fordultak, kezdeményezze, hogy az állam vállalja át a Hajdú-Bét
szállítói tartozásait.
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?