Nő az összeg, de messze vagyunk Európától

Pénzből soha nem elég, ezzel együtt sem négy éve, sem az idén nem az anyagiakon múlott, múlik a magyar sportolók szereplése az olimpián. Az is igaz, hogy más volt a rendszer 2000-ben, mint most, a sportminisztérium például 400 millió forinttal közvetlenül támogatta a kiemelt sportágakat, a kajak-kenut, a kézilabdát, a cselgáncsot, az úszást és a vívást. A többieknek a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) osztotta szét a pénzt, öszszesen 1,150 milliárd forint jutott az olimpiai felkészülésre és a részvételre.

Magyar Nemzet
2004. 01. 27. 9:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sydney után már csak a Magyar Olimpiai Bizottság oszt, 2001-ben 1,204, 2002-ben 1,204, 2003-ban 1,575, 2004-ben pedig 1,843 milliárd forintot. Az összeg az inflációt is beleszámítva emelkedett valamelyest, igaz, így sem éri el az Európában megszokott átlag felét sem.

ATLÉTIKA
Ahhoz képest, hogy a magyar olimpiai küldöttség legnagyobb létszámú csapata az atlétáké lesz – valószínűleg több mint harminc fő –, a szövetség az idén csak negyvenmillió forintot fordíthat az athéni felkészülésre. Négy évvel ezelőtt annyival jobb volt a helyzet, hogy az anyagilag is sikeres 1998-as, budapesti Európa-bajnokság nyereségéből negyvenmillió forintot elkülöníthettek a válogatottra. Eddig 26 atlétánk teljesítette az indulási szintet, őket nem egyformán támogatják. A három kiemelt – a távolugró Vaszi Tünde, a kalapácsvető Annus Adrián és a diszkoszvető Fazekas Róbert – személyenként 400 ezret költhet az olimpiai felkészülésre, a további tizenöt A szintes versenyző 240 ezer forintot kap, míg a B szintesek 200 ezerből gazdálkodhatnak. Érdekesség, hogy ez utóbbi csoportba tartozik az olimpiai bajnok Kiss Balázs és a tízpróbázó Zsivótzky Attila is, mindketten elismert atléták. A szövetségnek a tavalyi sikeres világbajnoki szereplés után is szűkösek az anyagi lehetőségei, a kapott támogatást nagyon be kell osztani ahhoz, hogy a versenyzők megfelelően fel tudjanak készülni Athénra.

BIRKÓZÁS
„Azt nem állítom, hogy elegendő a pénz, abból sosem elég, azt viszont aláhúzom, hogy a 92 millióval tisztességes összeget juttatott a számunkra a MOB a rendelkezésére álló keretből” – jelentette ki Gáspár Tamás. A szövetség főtitkára szerint a tökéletes, tehát gond nélküli olimpiai felkészüléshez mintegy 150-160 millióra lenne szükség, ennyi nincs, ezért támogatók, szponzorok segítségével próbálják meg kiegészíteni a központilag kapott összeget. A jelen állás szerint hat magyar birkózó – három-három kötött- és szabadfogású – olimpiai résztvevő. Gáspár Tamás azt reméli, hogy a meglévő hat kvótás mellé még legalább négy birkózó csatlakozik. Az olimpiára kvalifikáló viadalok többsége Európában lesz – ez könnyebbség –, a helyszínek közül csak Üzbegisztán és Tunézia esik távolabb. A korábbiakhoz képest ugyanakkor pluszköltséget jelent, hogy a férfiak mellett a nőket is támogatnia kell a szövetségnek, amire viszont nincs megfelelő fedezet, pontosabban, így a meglévő pénzből kell lecsípni a menedzselésükre.

CSELGÁNCS
A sportágnak 56 millió forintos támogatás jut az olimpia évében, ebből 12 millió értékben a Sportfólió Kht. segít. A dzsúdósok kvalifikációs versenysorozata hosszú, sokversenyes, ebből fakadóan igencsak drága. A válogatók Moszkvában kezdődtek el, s egészen a májusi Európa-bajnokságig tartanak. A csapatoknak – a női és a férfi válogatottnak – nem kevesebb, mint kilenc viadalon kellene szerepelniük, hogy minden esélyt megragadjanak a részvételre. Csák József főtitkár példával érzékelteti a költségeket, a moszkvai kvalifikációs viadalra egy versenyző utaztatása és kinttartózkodása 172 ezer forintba kerül. Csak a tények kedvéért: 14 versenyző utazott az orosz fővárosba. Az edzőtáborok közül egyelőre kettő biztos, az egyikre a február közepén rendezendő Hungária-kupa után kerül sor, a másikra, az EJU-táborra pedig április végén. Mindkettő helyszíne Tata. A főtitkár szerint a támogatás valósnak nevezhető az 1996-os és a 2000-es olimpiai szereplés tükrében, azzal viszont számolnia kell mindenkinek a sportágban, hogy meg kell húznia a nadrágszíjat.

KÉZILABDA
A támogatás mértéke ugyan emelkedett, ám a négy évvel ezelőtti 90 millióval szemben idén mindössze 105 millió forint körül alakul. Csakhogy amíg Sydneyben csupán a női csapat indult, Athénben mindkét válogatott szerepelhet. „Mondani sem kell, hogy két csapat felkészítése, menedzselése sokkal többe kerül, mint egyé – fogalmaz Sinka László főtitkár. – Könnyen kiszámítható, hogy körülbelül kétszer annyiba. Nálunk a költségvetésünk felét hagyományosan saját bevételeink jelentik, s ennek köszönhetően az idén sincs veszélyben az olimpiai felkészülés.”

ÖKÖLVÍVÁS
A bunyósok 67 milliós állami támogatást kapnak, amivel nem elégedett a szövetség elnöke. Csötönyi Sándor szerint értékzavar alakult ki az elosztásnál, mert a hobbi és az extrém sportágaknak aránytalanul többet biztosít az állam a működtetésre, mint azoknak, amelyek évtizedek óta meghatározzák a magyar sport arculatát. Csötönyi leszögezi, hogy a kvalifikációs versenyeken és az Eb-n való részvétel nagy terheket ró rájuk, arról nem beszélve, hogy a szövetségi irodák fenntartása az idén mintegy harminc százalékkal kerül többe, mint az elmúlt esztendőben.

SÚLYEMELÉS
A tárcsák világában élőket sem kényeztetik el, igaz a MOB-tól kapott 69 millió forintból, ha szűkösen is, de kijönnek majd valahogy. Az olimpiai felkészülésre Dolivai Tamás elnök szerint úgy ahogy elegendő a támogatás összege, ám a klubok ettől még napról napra sodródnak az ellehetetlenülés felé. A műhelytámogatás ugyanis voltaképpen nem létezik, az egyesületek filléres gondokkal küzdenek, azaz, ha így megy tovább, hiába lesz pénz a válogatott felkészülésére, megeshet, hogy egyszerűen nem lesz válogatott…

ÚSZÁS
Az eredmények ellenére a támogatás az elmúlt években alig változott. A napokban készítették el a szövetség idei költségvetését, eszerint a működés és az olimpiai felkészülés 250,797 millió forintba kerül majd. A sportág az idén több mint 114 millió forint állami támogatást kapott a MOB-tól, a Nemzeti Sportszövetségtől pedig működésre 24 millió forintot. A hiány 66 millió, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 52 millió forintos saját bevételnek, szponzori támogatásnak a duplájára lesz szükség. Ruza József főtitkár bízik abban, hogy az összeget elő tudják teremteni. Felvetésünkre elmondta, hogy a 2006-os budapesti úszó Európa-bajnokság előkészítésére kapott 55 millió forintból tavaly 24 millió megmaradt, de ebből a pénzből nem vehetnek például Risztov Évának úszósapkát, mert a megmaradt pénzt kizárólag csak a kontinensbajnokságra költhetik a sportminisztérium szigorú ellenőrzése mellett. Az úszók rendhagyó módon az idén nem csupán az olimpiai felkészítésre összpontosítanak, hanem a 2006-os budapesti Eb-re is, s ezért egy nagy létszámú, ötvenfős válogatott keret felkészülését menedzselik.

VÍZILABDA
Elsősorban a férfiak eredményeinek köszönhetően emelkedett ugyan a sportág támogatása, ám a szövetség főszponzorainak mindezek ellenére jelentősen a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy szinten maradjanak az olimpián is esélyes pólósaink. Csapatsportról van ugyebár szó, ahol utaztatni kell a légiósokat, edzőtáborokat szervezni húsz-huszonöt fős társulat számára. Mint a szövetségtől megtudtuk, továbbra is szűkösen gazdálkodnak, információink szerint költségvetési hiánnyal küzdenek. A gondot az okozza, hogy az állami támogatás emelése ide vagy oda, amíg Sydneyben csupán a Kemény Dénes vezette férfiválogatott vett részt, addig Athénban várhatóan a női válogatottra is főszerep vár. Faragó Tamás csapatára februárban egyhetes olimpiai selejtező vár (nehéz elképzelni, hogy ne jusson tovább), ami nem kis összegbe kerül. Emellett a felkészülés, az olasz és a holland válogatott egyhetes margitszigeti vendéglátása is viszi a pénzt. De muszáj meghívni őket, mert az olimpiára, a selejtezőre készülni kell! Mindez a férfiakra is igaz, ráadásul mindkét együttes a Világligában is érdekelt, azaz nyugodtan mondhatjuk: nagyságrendekkel több pénzre lenne szükség náluk (is) az olimpiai évében.

VÍVÁS
Kovács Tamás, a vívószövetség főtitkára lehangolónak tartja a jelenlegi helyzetet. Négy esztendővel ezelőtt 149 millió forintból gazdálkodhatott a szövetség, most viszont hétmillióval kevesebb jut, ez az inflációt is figyelembe véve harmincszázalékos csökkenés. „A meglévő pénz arra elegendő, hogy a kvalifikációs időszak végéig, április elsejéig versenyeztessük a sportolókat, de hogy utána mi lesz, arról fogalmam sincs – teszi hozzá. – Mert az elképzelhetetlen, hogy április elsejétől az olimpiáig egyetlenegy versenyen se induljanak. Az pedig különösen nagy szégyen lenne, ha az Európa-bajnokságon pénzhiány miatt nem vennénk részt. Az előzetes jelzések alapján az igazi feketeleves azonban az olimpia után következik majd, a magyar sport jövőjét nézve tehát még pesszimistább vagyok.”

ZAVARTALANUL
Kitűnően össze tudja hasonlítani az olimpiai felkészülés feltételeit Vörös Zsuzsa, aki négy évvel ezelőtt világbajnokként készülhetett a nyári játékokra, s tavalyi, újabb vb-elsősége után az idén ugyanabban a helyzetben van. Az Alba Volán 29 éves versenyzőjének négy évvel ezelőtt, s most is a szövetség és az egyesülete minden feltételt biztosít ahhoz, hogy zavartalanul készülhessen az olimpiára. A magyar öttusázók közül egyedül Vörös szerzett eddig olimpiai kvótát, ennek ellenére nem ül a babérjain, hiszen márciusban indul a mexikói, a brazíliai Világkupa-versenyen és a májusi moszkvai világbajnokságon is. A kétszeres világbajnoknő szerint klubjában folyamatosan javulnak a tárgyi feltételek, négy évvel ezelőtt fedett lovardát, tavaly pedig új vívótermet kaptak.

JÖN A POSTÁS
Kovács Antal paksi cselgáncsozó, a barcelonai olimpia 95 kilós aranyérmese negyedik olimpiájára készül. A 31 éves sportoló a barcelonai játékok előtt semmiféle támogatásban nem részesült, csak a feltételeket – a versenyekre történő utazásokat, az ellátást, az edzőtáborozásokat – biztosították a számára. Jogosan – mondja –, hiszen akkor még nem voltak kiugró eredményei. Azóta sok idő telt el, a helyzet természetesen megváltozott. Kovács Antal azon kivételezett dzsúdósok közé tartozik, akihez havonta becsenget a pénzes postás, általában 90-100 ezer forint közötti összeget visz neki. A pénzt a Wesselényi-alapítvány biztosítja, de emellett természetesen klubja, a Paksi ASE is segíti a felkészülését.

A forintokhoz ellentételezésül természetesen kellettek azok az eredmények, amelyeket Kovács elért a legutóbbi olimpiai ciklusban, világbajnoki ezüstöt és két Eb-aranyat nyert. A támogatásokról úgy vélekedik az olimpiai bajnok, hogy az elit megkapja a felkészüléshez szükséges pénzt, ezzel tehát nincs gond. Aki viszont nem jut fel a csúcsra vagy legalább a közelébe, nem kap annyit, hogy csak az edzésekre koncentrálhasson. Az az igazság, hogy csak olimpiai éremmel vagy egy-egy kiugró eredménnyel teremthet magának esélyt a versenyző arra, hogy nyugodtan készülhessen a soros olimpiai játékokra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.