A megbeszélésen a miniszter bejelentette: tárgyalásokat folytat a debreceni dohánygyárból elbocsátandó 380 dolgozó foglalkoztatásáról, akiknek a munkaerő igénnyel rendelkező vállalkozások a megszűnő álláshelyek kétszeresét ajánlották fel. Burány Sándor közölte azt is: a felszámolás alatt lévő Hajdú-Bét kapacitásainak hosszú távú működtetésére befektetőt keresnek, akinek állami támogatást is hajlandó adni a kormány. A cég munkavállalói egy hét csúszással jövő héten kapják meg januári bérüket a Bérgarancia Alap terhére.
A fórumon részt vevő cégvezetők szerint a gondokat nem csak a szerkezetváltás okozza, hanem az is, hogy a kormány nem fordít elég figyelmet a hazai munkaadók érdekeinek védelmére: hátránnyal indulnak a jelentőseb tendereken, ráeresztik piacaikra a támogatott agrárimportot, exportjukat viszont nem támogatja kellőképpen. Kerékgyártó Imre, a MÁV Debreceni Járműjavító Kft. ügyvezető igazgatója sérelmezte, hogy a száz százalékban MÁV tuzlajdonú társaság hátránnyal indul az anyacég által kiírt tendereken, az elnyerhető munkákból gyakorlatilag alig kap meg valamait, s így hétszáz munkahely van veszélyben. Juhász Sándor hajdúszváti mezőgazdasági vállalkozó azt sérelmezte, hogy a tejágazat kormányzati asszisztenciával történő tönkretételével cég 150 dolgozótól és tevékenysége hatvan százalékától lesz esetleg kénytelen év végével megválni.
A munkaügyi miniszter szerint a munkaintenzív területen dolgozó külföldi vállalkozások kivonulása, illetve a hazaiak egy részének tönkremenetele ellenére is pozitív a munkaerőpiaci szaldó. A statisztikák szerint ugyanis 2001-től tavaly év végéig minden esztendőben átlagosan másfélszer több munkahely keletkezett, mint amennyi megszűnt. A hivatalos adatok szerint a rendszerváltás óta soha nem látott mértékben lecsökkent a munkanélküliség is: közel négymillió foglalkoztatottat tartanak nyilván, a munkanélküli ráta pedig mindössze 5,5 százalék.
Gondot jelent viszont, hogy a magyar munkaerő nem elég mobil, vagyis a szabad munkaerő nem ott és nem abban a minőségben áll rendelkezésre, mint ahol szükség lenne rá. További probléma, hogy több régióban, így Hajdú-Biharban is mélyen az országos átlag alatti foglalkoztatási mutatókkal kell számolni. A Bihari régióban például 20-30 százalék közötti a munkanélküliségi ráta, de a megyében is 13,7 százalékos munkanélküliséggel kell számolni, ami hátulról a negyedik helyet jelenti Hajdú-Biharnak a megyék rangsorában. Az országos átlagnál nagyobb arányú a pályakezdő munkanélküliek aránya is: 16-17 százalék körül mozog.
Amint azt Rezsőfi István, a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, míg korábban pedagógus, agrár és műszaki végzettségű fiatalok alkották a pályakezdő munkanélküliek többségét, addig most egyre nő a jogász és közgazdász diplomások aránya ebben a körben. A legnagyobb gondot azonban a szakképzetlen munkaerő okozza, ennek a csoportnak az aránya 53 százalék a megyében.
Burány Sándor szerint a helyzeten az segíthet, ha a képzés és a munkaerőpiac igényeinek összhangba hozása érdekében országos munkaerőpiaci prognózis készül, amit gördülő tervként negyedévente karban tartanak. A munkaügyi miniszter rámutatott a rendszerváltás során kiöntötték a fürdővízzel a gyereket is, amikor megszüntették a munkaügyi tervezést, és helyette nem hoztak létre a piaci viszonyokat figyelembe véve tervezési stratégiát.
Február 16-án megérkezik a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ számlájára a bérgarancia alaptól a Hajdú-Bét dolgozóinak a bére, így legkésőbb február 17-18-án kézhez kapják januári bérüket – jelentette be Rezsőfi István, a megyei munkaügyi központ vezetője tegnap egy Burány Sándor munkaügyi miniszter részvételével rendezett debreceni fórumon. A felszámolás alatt lévő, s ezért a bérfizetési kötelezettségének eleget tenni nem tudó Hajdú-Béttel kapcsolatosan a tárcavezető lapunk kérdésére úgy nyilatkozott, a gazdasági kabinet célja az, hogy a debreceni feldolgozót működtetni tudó befektetőt találjanak.
Burány kijelentette, ennek érdekében a befektetővel az állami támogatásról is hajlandóak tárgyalni. Az április 30-án bezáró dohánygyár 380 dolgozójáról szólva Burány elmondta, a leépítendő dolgozói létszám dupláját meghaladó új munkahelyet ajánlottak föl különféle vállalkozások a munkaügyi tárcának. A munkaügyi miniszter nem cáfolta, hogy ezen vállalkozások között található az egyik legnagyobb csapágygyártó, a német F.A.G. is.
origo.hu
Társasházi lakás ég Budapesten
