IMF: csalódást keltő gazdasági intézkedések

A bejelentett 120 milliárd forintos megtakarítás megvalósulása esetén is fennáll a veszély, hogy a hiány a GDP 0,7 százalékával nagyobb legyen, elsősorban az előrejelzettnél esetleg alacsonyabb bevételek miatt - áll abban a dokumentumban, amelyet a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége készített Magyarországról és a Magyar Nemzeti Bank hétfőn küldött meg az MTI-nek.

A budapesti konzultációs megbeszélések után kiadott jelentés előzetes megállapításai szerint a közelmúlt gazdasági folyamatai és gazdasági intézkedései számos vonatkozásban csalódást keltőek voltak.

Az EU csatlakozás küszöbén Magyarország által elért eredmények elismerésre méltóak. A gazdasági növekedés jövőbeli alakulását illetően ok van az optimizmusra. A versenyképesség javult, fordulat állt be mind az ipari termelés és az export, mind pedig a beruházások terén. Ennek eredményeként a növekedés szerkezete az export és a beruházások bővülése révén várhatóan kiegyensúlyozottabbá válik. Megfelelő gazdaságpolitikával és a külgazdasági környezet kedvező alakulása esetén Magyarország erőteljes gazdasági növekedési időszak elé nézhet – írja a jelentés.

Ugyanakkor a jelentés szerint a közelmúlt gazdasági folyamatai és gazdaságpolitikai intézkedései számos vonatkozásban csalódást keltőek voltak. Az állami szektorban végrehajtott jelentős mértékű béremelés hatása átgyűrűzött a magánszektorba is, ami a forint erősödésétől kísérve rontotta a külső versenyképességet.

A világméretű gazdasági lassulás ellenére a GDP növekedés 2003-ban pozitív maradt, ezt azonban elsősorban a költségvetési kiadások bővülése, valamint az ezzel összefüggő túlzott bérnövekedés által kiváltott fogyasztás vezérelte. A folyó fizetésimérleg-hiány az erőteljes importnövekedés, a késleltetett versenyképesség csökkenés hatása, illetve a – részben a fenntarthatatlan lakáshitel-támogatási rendszerből eredő – lakossági megtakarítás-csökkenés következtében jelentősen nőtt.

A tarthatatlan mértékű költségvetési és folyó fizetési mérleg- hiány rontja a gazdasági kilátásokat, az ebből származó aggodalmakat csak erősíti a gazdaságpolitika hitelének elvesztése. Ennek fő okai: árfolyamcélok követése ezzel összeegyeztethetetlen gazdaságpolitika vitele mellett, a gazdaságpolitikai döntéshozók ellentmondásos nyilatkozatai, illetve olyan célok és előrejelzések bejelentése, amelyek nem valósultak meg.

Mivel a lakossági megtakarítások várhatóan a legjobb esetben is csak mérsékelten növekednek, a folyó fizetési mérleg túlzott mértékű hiányának csökkentése kizárólag egy alacsonyabb költségvetési hiány révén teljesülhet.

A gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása elengedhetetlen az euró bevezetésére vonatkozó ütemterv meghatározásához. Ezzel egyidejűleg az euró bevezetésével járó előnyök egyértelműek: egy hiteles, megfelelően kitűzött időpont stabilizálná a várakozásokat, és minimalizálná a szükséges dezinfláció megvalósításának növekedési áldozatát.

A gazdaságpolitika hitelessége visszaállításának egyetlen módja a költségvetési kiigazítást segítő határozott és konkrét lépések megtétele. Mindaddig azonban, amíg a bizalom helyre nem áll, az elérni kívánt hatással éppen ellentétes hatást váltana ki az irányadó kamat csökkentése, egy elhamarkodott kamatcsökkentés valójában a hosszabb lejáratokon kamatemelkedéshez vezetne, fokozva ezzel az inflációs várakozásokat – írja a jelentés.

A 4,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány elérése továbbra is komoly kihívás, de a kormány fontos intézkedéseket jelentett – írja a jelentés hozzáfűzve, hogy indokolt a lakáshitel-támogatás további szűkítése, ha nem éppen megszüntetése.

A küldöttség szerint még a bejelentett 120 milliárd forintos megtakarítás megvalósulása esetén is fennáll a veszély, hogy a hiány a GDP 0,7 százalékával nagyobb legyen, elsősorban az előrejelzettnél esetleg alacsonyabb bevételek miatt. Az államháztartási körben megvalósuló bérbefagyasztás a GDP 0,5 százalékának megfelelő megtakarítást eredményezhetne.

A jelentés megállapítja, hogy rövid távon a monetáris politika mozgástere rendkívül korlátozott. Miközben az elérni kívánt hatással éppen ellentétes hatást váltana ki az irányadó kamat csökkentése addig, amíg a bizalom helyreáll, az inflációs cél védelme érdekében történő kamatemelés erősíthetné a forintot és megakadályozná a folyó fizetési mérleg hiányának csökkenését.

A jelentés szerint fontos, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megtartsa függetlenségét, de ugyanakkor elszámoltatható legyen.