A BÁV ritkaságai 19 millióért keltek el

A BÁV múlt heti aukcióján több mint háromszáz ékszertétel került kalapács alá. Az összesen 23 millió forintért kikiáltott ritkaságok végül 19 milliót hoztak a konyhára - írja a Napi Gazdaság.

A BÁV tavaszi árverésén nemcsak az ékszerek, hanem az összes tétel között is egy érme volt a legrégebbi tárgy, mégpedig IV. Fülöp spanyol király 1645-ös veretű souverainje. Numizmatikai ritkaságához méltóan alakult licitje is: a 40 ezer forintos kikiáltási árból 190 ezres leütési lett.

Nem kelt el viszont a legmagasabbra értékelt ékszer, a tahiti gyöngy 2,3 millió forintért és ugyancsak megmaradt a negyvenes évekbeli női Schauffhausen 200 ezerért és az 1890-es férfizsebóra – ugyancsak Schauffhausen – 211 ezerért.

Elkelt viszont 600 ezer forintért a Haas Neveux stopperes, negyedütős, 1910-es évekbeli férfizsebóra. Az órákra egyébként jellemző, hogy vagy visszamaradtak (a többség), vagy kikiáltási árukon mentek el, licitlépcső nélkül. A katalógus címlapján is reprodukált antik arany eljegyzési karkötő eredeti dagerrotípiával 200 ezerről indult és végül 280 ezerért került új tulajdonosához.

A melltű nem divat, ez látszik, a gyöngy viszont igen, és továbbra is keresettek az art deco stílusú ékszerek. Kategóriájában a legnagyobb arányú áremelkedést egy 1900 körül készült, mórfejekkel és rubellit drágakövekkel díszített karkötő érte el, 90 ezer forintról kezdte a licitet és végül 400 ezer forintnál koppant a kalapács.

Mint mindig mindenhol, itt és most is erős áremelkedést értek el a valamiért különleges apróbb ezüsttárgyak. Ilyen volt a százéves, ezüsthalat tartó törpefigura, funkcióját tekintve pecsétnyomó – hétezres kikiáltási árából a licit végén 38 ezres leütési ár lett. Ugyanebbe a kategóriába tartozott – bár nem ekkora arányú áremelkedéssel – a hetvenötezerről induló antik arany pecsétnyomó, granulációs technikával díszítve, amely 100 ezer forintért kelt el.

Bár a néprajzi aukciók közönsége behatároltabb, a BÁV-nál a második napon sokan megjelentek Varga Vince gyűjteménye miatt, hiszen több ritkaság is kalapács alá került. A legnagyobb érdeklődés a XVIII–XIX. századi festett, faragott, szakrális faszobrokat kísérte. Ezek ára nagyot nőtt, voltak gyűjtők, akik Ausztriából érkeztek a kedvükért. Egy XIX. századi, a Dunántúlról származó Pieta 50 ezres induló ára heves licit után 100 ezer forinton állapodott meg, egy másik 28 ezerről indult és ára 65 ezerig szaladt.

A XVIII. századi, szintén dunántúli fájdalmas Krisztus 55 ezerrel kezdett és végül 160 ezer forint lett a leütési ára. Szinte mind egy szálig elkeltek a bokályok, a legkisebb licitálási kedv – ahogy ez lenni szokott – a bútoroknál volt. Az árverés végén kerültek sorra a cserepek. Ez jó ötlet volt, mert sokan megvárták a XVII–XVIII. századi székelyföldi csillámos kályhacsempéket s igazi árverési hangulat alakult ki az utolsó percekben, elszánt harcokkal.

Néhány jellemző adat: a háromezerről indított, kicsit repedt csillámos cserép leütési ára végül 32 ezer forint lett, a festett és karcolt hucul kályhacsempe 100 ezer forintért kelt el – tudósít a Napi Gazdaság.