A magyar társadalom többsége alig ismeri az Európai Uniót

Habár a kormány több csatornán igyekezett uniós információkat eljuttatni a magyar állampolgárokhoz, a Die Presse német napilap szerdai számában arról számol be, hogy a magyar társadalomnak alig van fogalma a közös Európáról, annak intézményeiről és működésükről. Megfigyelők ezért egyértelműen a politika szereplőit teszik felelőssé.

Szilágyi Kata
2004. 03. 25. 6:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három hónappal az európai parlementi választások előtt ritkán esik szó Magyarországon az Európai Uniót érintő témákról. A politikai színtéren és a törzsasztalok mellett ehelyett a magyar parlament létszámának csökkentéséről, a köztársasági elnök közvetlen választásáról és a politika éles polarizáltságáról vitatkoznak. Emiatt a magyar társadalom többségének nincs fogalma az egyesített Európáról, nincsenek elképzeléseik az unió intézményeiről, működésükről. Az európai parlamenti választások így a két politikai erő, a kormányzó szocialisták és az ellenzéki konzervatívok belpolitikai erőharcára redukálódik – olvasható a Die Presse szerdai számában.

A megfelelő ismeretek hiányában a magyar társadalom többsége nem is érdeklődik az európai politikai kérdések iránt. Jelzi ezt az is, hogy az uniós csatlakozással kapcsolatban kiírt tavaly áprilisi népszavazás alkalmával a választóknak mindössze 45 százaléka járult az urnákhoz. Az elemzés kitér arra, hogy a megfigyelők szerint a lakosság ismeretének hiányáért a magyarországi politikai elit a felelős, amely az utóbbi években elmulasztotta, hogy közelebb hozza az EU-t a polgárokhoz.

A tájékoztatás egyebek mellett a tavaly év elején megalakult Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) feladata lett volna, amely tavaly 500 millió, idén pedig 900 millió forintot kapott programjai végrehajtására. A tervek szerint az alapítvány 2008-2009-ig működött volna, ám a Draskovics-csomag miatt május 1-jével megszűnik. Az alapítvány pazarló gazdálkodása miatt egyébként tavaly az Állami Számvevőszéktől komoly bírálatot kapott. Az EUKK megalakulása óta 2,4 milliárd forintot költött a különböző kommunikációs tevékenységekre, tavaly szeptembere óta csak információszolgáltató funkciót tölt be.

Mint ismert, az EUKK harmincmillió forintot költ honlapjának továbbfejlesztésére, Farkas György ügyvezető szerint a honlap nem szűnik meg májusban, azt viszont nem tudni, ki szerkeszti majd az oldalt. A közalapítvány korábban közbeszerzési pályázatot írt ki honlapjának továbbfejlesztésére, eszerint összesen bruttó 30 millió forintot költenének rá. Még az idén január 19-én győztest hirdettek a pályázaton, azelőtt, hogy kiderült volna: a kormány májusban megszünteti a közalapítványt. A szervezeten kívül egyébként a Külügyminisztérium és a kormányportál is működtet uniós információs oldalt.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.