Ott verik át féreghajtóval a vevőket, ahol álmukban sem gondolnák

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a drogterjesztők különféle veszélyes anyagokkal hígítják vagy helyettesítik a kábítószereket – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI). A szakmai szervezet hangsúlyozta: a felhasználók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy valójában mit visznek be a szervezetükbe, így drámaian megnő a mellékhatások és a mérgezések esélye. Lehetetlen pontosan megállapítani, hogy az emberek maguktól a drogoktól szenvedtek-e egészség-károsodást, vagy a hozzájuk kevert szennyező anyagoktól.

A kábítószerek illegális piacán egyre gyakoribb jelenség, hogy a terjesztők különféle, sokszor rendkívül veszélyes anyagokkal hígítják vagy helyettesítik a szereket – tudatta a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a közbeszédben gyakran emlegetett patkányméreg csak a jéghegy csúcsa, mert a valóságban számos más, ipari vagy háztartási vegyszer is bekerülhet ezekbe a keverékekbe. 

A felhasználók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy valójában mit visznek be a szervezetükbe, így a mellékhatások és a mérgezések esélye drámaian megnő. 

A bizonytalan összetétel miatt a sürgősségi ellátás is nehezebbé válik, hiszen az orvosoknak gyakran találgatniuk kell, milyen anyag okozza a tüneteket. Mindez jól mutatja, hogy az illegális drogpiac nem csupán a függőség miatt veszélyes, hanem azért is, mert a háttérben zajló manipulációk kiszámíthatatlan és sokszor életveszélyes következményekkel járnak – állította a szakmai szervezet.

Illusztráció (Forrás: MTI/BRFK)

Nem lehet tudni, mi okoz nagyobb bajt

Az illegális droghasználat világszerte több mint 166 ezer halálesetért volt felelős túladagolás miatt 2017-ben. Az illegális szerekhez köthető betegségek és sérülések kockázatának növekedése további közel hatszázezer korai halálozást okozott. Ráadásul 

lehetetlen pontosan megállapítani, hogy az emberek maguktól a drogoktól szenvedtek-e egészség-károsodást, vagy attól a rengeteg szennyező anyagtól, amelyeket hozzájuk kevernek.

A droggyártók különböző okokból kevernek anyagokat a kábítószerbe: vagy azért, hogy csökkentsék a költségeket, olcsóbb, hatóanyag nélküli szerekkel dúsítva a terméket, vagy azért, hogy bizonyos hatásokat érjenek el más drogok hozzáadásával, amelyek elfedik a gyenge minőséget, utánozva a drog kívánt hatását.

A kétezres évek előtt a kokaint, a heroint és más drogokat gyakran hígították olyan hatóanyag nélküli összetevőkkel, mint például a cukor, hogy növeljék a mennyiséget és a profitot. Azóta a kokaint és heroint vásárlók gyakran olyan keveréket kapnak, amely különféle adalékanyagokat tartalmaz. Az ilyen kotyvalékok vagy a kívánt hatást utánozzák, vagy elfedik a gyenge minőségből fakadó mellékhatásokat.

Egy másik példa az ecstasy hatóanyaga, az MDMA, amely felelős a szer kívánt hatásaiért. Egy lefoglalt ecstasytablettákat elemző, 2004-es vizsgálatban azt derítették ki, hogy a termékek ötöde egyáltalán nem tartalmazott MDMA-t, és azoknál is széles skálán mozgott az adagolás, amelyek igen. 

Az MDMA-t gyakran helyettesítik olcsóbb és veszélyesebb stimulánsokkal vagy pszichedelikus szerekkel, például LSD-vel, anélkül hogy erről a vásárlót tájékoztatták volna.

Akár féreghajtóval is felüthetik

A kábítószerek hatásainak fokozására kiváló példa a kokain, amelynek több mint 70 százaléka tartalmaz levamisolt. Ez egy féreghajtó szer, amely erősíti és meghosszabbítja a stimuláns hatást, ugyanakkor súlyos vérképzőszervi károsodást és életveszélyes fertőzéseket okozhat. A lefoglalt kokainadagok 35 százaléka olyan mennyiségben tartalmazza ezt az anyagot, amely már komoly egészségügyi kockázatot jelent. A kokaint gyakran keverik más stimulánsokkal is, például aminorexszel vagy nagy dózisú koffeinnel, amelyek szívritmuszavarokat, rohamokat vagy akár halált is okozhatnak. A heroin esetében gyakori adalék a xilazin, amely erősebb bódító hatást vált ki, illetve egyre gyakrabban helyettesítik a szert a rendkívül erős hatású fentanillal. 

Mivel a fentanil ötvenszer erősebb a heroinnál, már minimális túladagolás is könnyen halálos kimenetelű lehet.

A kábítószerek hígításának egy másik oka a gyenge minőség elfedése, vagy a kívánt hatás utánzása. A lidokainhoz és benzokainhoz hasonló érzéstelenítőket gyakran adják a hamisított termékekhez, hogy reprodukálják azt a bizsergő érzést az ínyen vagy a nyelven, amelyet a dílerek a kokain minőségének ellenőrzésére használnak. Bár ezek az érzéstelenítők jóváhagyott szerek, helytelen adagolás esetén rohamokat és szívritmuszavarokat okozhatnak. Hasonló módszert alkalmaznak a heroin esetében is. A gyártók gyakran adnak hozzá kinin nevű maláriaellenes gyógyszert, hogy utánozzák a heroin keserű ízét és az adagoláskor jelentkező kezdeti vérnyomásesést. A rossz minőségű heroin előállítása során sok szennyező anyag keletkezik, amelyek súlyos hidegrázást és fájdalmat okozhatnak az injekció beadásának helyén. Ezeknek a mellékhatásoknak az enyhítésére a gyártók gyakran adnak hozzá antihisztaminokat vagy akár a forgalomból kivont fájdalomcsillapítókat. 

Összességében elmondható, hogy 

az adalékanyagok súlyos mellékhatásokat okozhatnak, ám mivel nincsenek feltüntetve, és többségüket már betiltották, az orvosok gyakran nem sejtik, hogy ezek állnak a tünetek mögött.

Bár a fogyasztók által használható tesztek segíthetnek a szennyeződések kimutatásában, messze nem megbízhatóak. A 2010-es évek zenei fesztiváljain önkéntesek MDMA-tesztelést végeztek, de a hamisított minták több mint negyven százalékát így sem sikerült felismerni, és csak laboratóriumi vizsgálatok derítették ki a valós összetételt – ismertette a DKI.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)