A mókus és a démonok

Esős idő. Sétálsz lefelé a József Attilán az Erzsébet térről, s ahogy a galambok lesik magukat lábad előtt a pocsolyákban, úgy figyeled árnyadat a kirakatokban. Megviccel a tavaszi ősz: évszakok tükröződnek az üveglapokon. Megállsz a Soós kirakata előtt, jó nagy ablak, az egész város visszája rajta.

A Soós öreg fényképezőgépekkel kereskedik, de a kirakatban megfér minden a hetvenéves Leicától a húszéves bádog vetítőgépig. Csúnya jószág az utóbbi, elmerengsz: érzed égett szagát, a pörkölt diakockák füstjét véled látni; már sötét van, s te úgy motyogod a Misi mókus kalandjait az emlékeid között megvillanó képkockák mellé, hogy a jó öreg Tersánszky is mosolyog a sírjában.
Ahogy a hirtelen hideg és a borongás rád szakadt, úgy tolod el magadtól most a keserű poharat. Özönlenek rád a romlás előtti emlékek, Misi mókus az örökké termő fával, persze, meg az Öreg néne a törött lábú őzzel, de már otthon vagy, bújod a netet, csattogtatod a klaviatúrát, hogy minél többet visszaszerezhess az elvesztett Paradicsomból, az álomszín gyermekkorból, az időtlenségből, amikor csak az volt a gondod, ha véget ért a mese, mert szeretted a mesét, szeretted apád hangját, ahogy estéről estére aláfesti a nagyszobában falra vetült képeket; némán böngészel most a világhálón diafilmek után kutatva, hátha maradt fent valami, utolsó mesemondónak.
És igen, maradt.
Nézzük újra kedveinceinket – szólít meg a freeweb diafilmes oldala, a katalógusban kutatsz, s szem nem marad szárazon, rálelsz az nénére, a mókusra, a csillagszeműre, a kicsi dióra. Ott vannak a négyszögletű kerek erdő lakói, a Pincérfrakk utcai cicák, de maga Frakk és Károly bácsi is felbukkan: jobbegérgomb, klikk, és már nézheted is a diafilmet, mint régen. Ha akarod, könnyen visszazökkenhetsz a felnőttlétbe, vannak itt hazugabb mesék is: az Ádáz ellenségünk a kulák című, ötvenhárom kockás agitka olyan pocsolya, amelyben szépen tükröződik a kora ötvenes évek sztálinista fekete komédiája. Retró: a legkedvesebb, majd a legmostohább korról mesél a virtuális vetítőterem fala. Gyermekkorod és démonaid között hullámzol.