165 éve, 1839. április 7-én, Kecskeméten született Ferenczy Ida, Erzsébet királyné későbbi felolvasóhölgye. A kisnemesi família leányának neve ismeretlen személy kézírásával került fel arra a főrangú hölgyeket felsoroló listára, amely magyarul jól beszélő udvarhölgyeket ajánl a császárné számára. Egyszerű neve ellenére, vagy talán épp ezért, a császárné Ferenczy Idát választotta, s a személyes találkozáskor sem csalódott: a vele szinte egykorú (két évvel fiatalabb) teremtés őszinte természete, egyszerűsége már az első alkalommal megnyerte bizalmát, később barátságát is.
Ida nemcsak személyes bizalmasa és magyar társalkodónője lett a későbbi magyar királynénak, hanem kapocs közte és a magyar politikai, s kulturális elit között is. Közvetítette levelezésüket, megszervezte személyes találkozásaikat. Általa talált személyes kapcsolatot a királynéval, s rajta keresztül Ferenc Józseffel többek között Deák Ferenc, Horváth Mihály és gr. Andrássy Gyula. Levelezőpartnerei voltak Falk Miksa, Thallóczy Lajos, a mártírhalált halt mininszterelnök özvegye, Batthyány Lajosné Andrássy Ilona. Személyes barátság fűzte a királyné udvarhölgyei közül Festetich Máriához, Majláth Saroltához, Sztáray Irmához, az udvar tagjai közül Nopcsa Ferenchez, Rónay Jácinthoz. Személyes hangú, bizalmas levelezésben állt Erzsébet királyné kedvenc leányával, Mária Valériával egészen annak haláláig, de jó kapcsolatot ápolt Rudolf trónörökössel, Ferenc Józseffel és az udvar számos tagjával is. Kiterjedt levelezése fontos, de még nem eléggé feltárt történelmi forrás. Közbenjárásáért sokan folyamodtak, de személyes befolyását csak kivételes esetekben használta, leginkább hazája és szűkebb pátriája, Kecskemét javára. Olyan személyiségek kérték tanácsát és segítségét, mint Jókai Mór, Beöthy Zsolt, Hauszmann Alajos, Róna József vagy Wlassics Gyula. Haláláig nagy megbecsülés övezte Magyarországon és Bécsben egyaránt.
Ida az udvari protokoll szerint köznemesi származása miatt nem lehetett udvarhölgy, ezért brünni alapítványi hölggyé nevezték ki, ami az arisztokrata asszonyokhoz hasonló rangot jelentett. Erzsébethez fűződő viszonyát azonban nem a címek és rangok, hanem kezdettől fogva a kettőjük közötti őszinte szimpátia és a feltétlen bizalom határozta meg. Soha nem ment férjhez, királynéját annak haláláig hűségesen szolgálta. A szellemi végrendelet egyik végrehajtója volt, Erzsébet királyné emlékét 1928-ben bekövetkezett haláláig ápolta. Fő szervezője és adományozója volt az 1908-ban nyílt Erzsébet királyné Emlékmúzeumnak, amely 1944-ig volt látogatható a budai várban.
A kiállítás Ferenczy Ida tartalmas és hosszú életét mutatja be szerteágazó levelezése, személyes tárgyai és bútorai, valamint ábrázolások segítségével. Életének a császári, majd királyi udvarban eltöltött időszakát, Magyarország felé irányuló közvetítő szerepét vizsgálják elsősorban a rendezők. Hangsúlyozni kívánják társalkodónőnek a magyarországi Erzsébet királyné kultusz létrejöttében és ápolásában való szervező és adományozó tevékenységét.
A tárgyi anyag és a levelezés egy részét a család ma is élő leszármazottjai adták kölcsön: ritkán látott, sőt soha nem publikált emlékeket. A Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum és a Gödöllői Városi Múzeum szintén kölcsönöz a kiállítás számára, s a kastély egyre gazdagodó saját gyűjteménye is bőséges lehetőséget biztosít a válogatásra.
A kiállításon először lesz látható az az emlékanyag, amelyet tavaly sikerült az örökösöktől a kastélynak megvásárolnia: Ferenczy Ida tulajdonából való bútorok, s az 1867-os koronázással kapcsolatos dokumentumok. A vásárláshoz a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma segítette hozzá a múzeumot, a hiányzó pénzösszeget pedig az Erzsébet-napi jótékonysági aukció bevételéből teremtette elő a Gödöllői Királyi Kastély Kht. a Sisi – Erzsébet Királyné Galéria szervezésében.
Évtizedek óta először lesz látható az a Franz Horst festette egész alakos reprezentatív portré, amelyet utoljára 1937-ben Kecskeméten állítottak ki Ferenczy Ida sok más, azóta elpusztult vagy szétszóródott ábrázolásával, tárgyával együtt.
Soha nem volt még kiállítva – bár nyomtatásban néhány éve megjelent – Hauszmann Alajos gyönyörű kézírással írt önéletrajza, melyben a királyi vár átépítései kapcsán megemlékezik Erzsébet királynéról és Ferenczy Idáról. Ezt az Erzsébet királyné Emlékmúzeum kialakításakor Hauszmann, Szalay Imre és Mária Valéria, valamint Ferenczy Ida között folyt levelezéssel egészítik ki a rendezők. A múzeumnak adományozott számtalan tárgyból is látható lesz néhány, melyekről talán nem is köztudott, hogy Ferenczy Idától származnak.
Az anyagból ismertető füzet készül, mely rövid tanulmányt és a bemutatott anyag listáját tartalmazza, valamint a legszebb, legérdekesebb tárgyak fotóiból közöl válogatást. Formátuma igazodik a kastély kiállítás-ismertető füzeteinek első, tavaly kiadott darabjához, amellyel a múzeum sorozatot szeretne teremteni kiadványai sorában.
A kiállítás 2004. április 7. és május 9. között, a kastély teljes nyitvatartási idejében, díjmentesen látogatható.
origo.hu
Döntött a kormány: rendkívüli változás jön a minisztériumban
