Egyre nagyobbak a mélytengeri halálzónák

Az óceánok és tengerek oxigénben szegény, illetve oxigénmentes "halálzónáinak" gyors sokasodása, kiterjedésük növekedése emberek százmillióinak megélhetését veszélyezteti – figyelmeztetett az ENSZ környezetvédelmi programja, a UNEP.

1990 óta megduplázódott és elérte a százötvenet azoknak a mélytengeri övezeteknek a száma, amelyekből a környezetet szennyező anyagok hatására eltűnt az oxigén, és amelyek emiatt valóságos hal- és növénytemetővé váltak – hangzott el hétfőn a UNEP miniszteri és szakértői értekezletén, amelyet a dél-koreai Csedzsuban rendeztek.

A műtrágyázással összefüggő nitrogénszennyezés a fő oka a „halálzónák” kialakulásának. A talaj nitrogéntartalma a csapadék révén a folyókba mosódik, onnan pedig a tengerekbe, óceánokba jut, és ezáltal robbanásszerűen elszaporodnak az algák. Amikor az algák a tengerfenékre süllyednek, és ott bomlásnak indulnak, elvonják a víz oxigéntartalmát, és megfojtanak maguk körül minden életet.

Szakértők elmondták a csedzsui értekezleten, hogy a legnagyobb ismert „halálzónák” elérik a 70 ezer négyzetkilométeres kiterjedést is – vagyis nagyobbak, mint Belgium és Hollandia területe együttvéve. Viszonylag nagy „halálzónák” találhatók a Balti-tengerben, az Adriai-tengerben, a Fekete-tengerben, a Mexikói-öbölben és az Egyesült Államok keleti partjai mentén.

Klaus Töpfer, a UNEP igazgatója felhívta a figyelmet, hogy veszélybe kerülhet az óceánok, tengerek nyújtotta táplálékra ráutalt emberek százmillióinak élelmiszerellátása, ha nem hoznak sürgős intézkedéseket a probléma okainak megszüntetésére. Mindenekelőtt a nitrogéntartalmú műtrágyák használatát kell mérsékelni. Jelenleg évente 160 millió tonnányi ilyen anyag kerül a világtengerekbe.
(mtv.hu)