Elhunyt a világhírű francia író, Robert Merle

A huszadik század egyik leghíresebb, legolvasottabb francia regényírója, Robert Merle kilencvenöt éves korában vasárnapra virradó éjjel elhunyt. A hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő író minden művében komoly történelmi, politikai és morális kérdéseket feszeget lebilincselő stílusban, regényei nem véletlenül kerültek többször a bestseller-listák élére.

Robert Merle hazánkban az egyik legnépszerűbb francia író, akinek valamennyi könyvét lefordították és összesen 3,5 millió példányban adták el, az Európa Kiadó 81 kiadásban 22 művét jelentette meg. A kiváló író vasárnapra virradóra Párizs környéki otthonában hunyt el, néhány éve betegsége miatt a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra sem tudott már eljönni. Robert Merle életműve igen gazdag és tartalmas. Történelmi, politikai témájú alkotásai, riportregényei mellett az ember és természet kapcsolatáról, az emberiség jövőjéről tudományos jellegű munkákat is készített. Jelentősek drámái és esszéi is. Regényeiben általában a háború, az erőszak és a tömegtéboly okait és hatásait kutatja, könyvei sikerének titka abban rejlik, hogy nagy felelősségtudattal alkalmazott társadalomkritikáját izgalmas, fordulatos meseszövéssel párosítja.

Robert Merle 1908-ban Algériában, Tebesza városában született. Nagyapja auvergne-i parasztember volt, aki a francia betelepítési politika által, a szegénység miatt vándorolt ki Algériába. Merle tízévesen került Párizsba, a Sorbonne egyetemen filozófiát és irodalomtörténetet tanult. A második világháború idején részt vett a dunkerque-i csatában, majd német hadifogságba került. A Két nap az élet című művében a dunkerque-i csata végnapjait örökíti meg. A németek az angol expedíciós hadsereggel jelentős francia egységeket is bekerítettek, amelyeknek csak súlyos veszteségek árán sikerült a La Manche-csatornán átkelniük Angliába. A meg-megújuló bombatámadások, a szétomló egységek katonáinak menekülése, a behajózásra váró angolok pánikhangulata teremti meg a regényben a tehetetlen várakozás és a bénító kiszolgáltatottság atmoszféráját. Az egzisztencialista hatású művéért Goncourt-díjjal tűntették ki, a regényből egyébként Henri Verneuil 1969-ben filmet készített, Jean-Paul Belmondo főszereplésével.

A felszabadulás után Merle francia és algériai egyetemeken tanított angol irodalmat, 1965-től pedig a Párizs-Nanterre-i egyetem professzora lett. A Szovjetunió afganisztáni bevonulását nyilatkozatban gyarmatosításnak nevezte, ezért a kommunista párt kizárta soraiból.

Az egyik legnagyobb hatású műve, a Mesterségem a halál Robert Lange, az auschwitzi haláltábor megszervezőjének fiktív önéletrajza, részben a nürnbergi per főügyésze, Gustave Mark Gilbert könyve nyomán. Lange személyében a precíz hivatalnok és a tömeggyilkos kettősségét, a poroszos nevelés eredményét, a hű parancsvégrehajtót mutatja be, akinek milliók elgázosítása csupán technikai feladat, s mindezt el tudja különíteni magánéletétől. Merle e regényét az elpusztítottak emlékének szentelte, és elmarasztalta benne a fajgyűlölet minden formáját.

Másik híres regénye A sziget, amely a faji előítéletek és az erőszak kérdéseit elemzi, a Bounty matrózai lázadásának kapcsán. Aktuális politikai kérdésekkel foglalkozik a Moncada, Fidel Castro első csatája című riportregénye is, valamint a Ben Belláról, az algériai elnökről írt riportkönyve.

Az 1968-as párizsi diáklázadásokat is megörökítette, Üvegfal mögött című regényében egy napba sűrítette a francia egyetemi ifjúság érzés- és gondolatvilágát. Más műveiben a tudomány felelősségét firtatja s az emberiség jövőjéért aggódik. Az Állati elméket az esztelen fegyverkezéssel szembeszálló humánum ihleti. Vajon megmenti-e az emberiség önmagát, vagy sorsunk csupán a jóindulatú, emberséges delfineken múlik? – teszi fel a kérdést. Állat és ember kapcsolatait elemzi a Majomábécé is, amely egyben az ember által elszabadított, ellenőrizhetetlen erők metaforája.

A Malevil az atomháború túlélőinek küzdelmét ábrázolja, némileg megjósolva a csernobili katasztrófát. A Védett férfiak már a férfi-nő viszonyt elemzi swifti helyzetben: hogyan valósítják meg a nők maguk hatalmát, miután egy járvány miatt a férfiak zöme kipusztul, csak a betegséget kutató orvoscsoport marad életben. E könyvek sajátos műfaja a politikai regény, a szatíra és a sci-fi ötvözete. A vallásháborúk korával Francia história címmel 12 regényből álló történelmi sorozatában foglalkozott.

A regények mellett életművét több dráma és esszé színesíti. Átdolgozta John Webster Erzsébet-kori szerző Fehér ördög című darabját, fő színpadi műve pedig a Sziszifusz és a Halál, amelyben a békét, a haladást szolgáló hős ellopja a Halál tollát, aki így nem tudja könyvébe bejegyezni a halálraítéltek nevét.

litera.hu, europakiado.hu, MTI