Indul a nyári időszámítás – mennyit nyerünk egy órán?

Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás, így hajnali kettőkor háromra kell ugratnunk az óra kismutatóját. Annak, hogy egy órával később sötétedik, nemcsak kellemes, de hasznos velejárói is vannak. A kimutatások szerint tavaly az átállítást követő hétfőn kétszáz lakás éves villamosenergia felhasználásának megfelelő mennyiséggel fogyasztott kevesebbet Magyarország, mint a téli időszámítás utolsó hétfőjén. A vonatközlekedésben az átállás okoz némi kavarodást.

A kezdetek: átállás helyett káosz

Vasárnaptól egy órával később sötétedik, és később kel a nap – vagyis kezdetét veszi a nyári időszámítás. Ma már megszokott, sőt természetes ez a hosszú nappalokat kihasználó, az energaitakarékosság jegyében bevezetett „időjáték”, ám az ezerkilencszázas évek elején mindennapos gondokat okozott. A nyári időszámítás ugyanis egy angol építész ötletéből született; Willett azonban nem egy órával, hanem húsz percekkel operált. Javaslatát, hogy hogy április minden vasárnapján húzzák előre húsz-húsz perccel az órákat, aztán szeptemberben minden vasárnap húzzák őket vissza szintén húsz-húsz perccel, az angol törvényhozás 1916-ban fogadta el. Csakhogy a gyakorlatban óriási káoszt okozott a nyári időszámítás bevezetése. A Királyi Meteorológiai Intézet továbbra is a greewichi idő szerint adta ki az apály és a dagály időpontját, Skóciában pedig az addig mindig pontosan egy időben megszólaló ágyúk össze-vissza tüzeltek a katonai tiszteletadásnál.

Más források szerint nem Angliában, hanem Amerikában vezették be először a nyári időszámítást – annyi biztos, hogy az első világháborút követően jó húsz évig nem kísérleteztek az óraátállítással – legalábbis Magyarországon. Az asztro.net táblázata szerint 1941 április 7-én állították ismét előre a mutatókat, s a nyári időszámítás december 31-ig (!) tartott. 1950-től 1953-ig csak a téli időszámítás volt érvényben, s az ezt követő négy évben igen változatos – vagy inkább kaotikus – képet mutatott a nyári-téli rend váltakozása: hol márciusban, hol májusban kellett elforgatni a mutatókat. 1957-től huszonhárom évig megint a téli időszámítás szerint jártak az órák nyáron is, majd 1980. árpilis 6-án ismét bevezették a két periódust. (Franciaországban 1976-ban lépett érvénybe a nyári időszámítás, az egész világot megrázó első olajárrobbanás miatt.) 1995-ig a jelenlegihez képest egy hónappal korábban, szeptember végén vette kezdetét a téli időszámítás, s 1996-ban az EU irányvonalának megfelelően tolódott október végére a téli időszámítás kezdete.

Egy nap alatt kétszáz lakás éves energiáját spóroltuk meg

Az óraátállítás szükségességét rendszerint energiatakarékossági okokkal szokták indokolni – arra azonban, hogy mennyi villamosenergiát spórolunk meg a nyári időszámítás hét hónapja alatt, nehéz válaszolni, hiszen nincs „ellenpróba” – nem tudjuk, mennyit fogyasztanánk akkor, ha nem állítánk át az órát. Kapás Mihály, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. országos diszpécserszolgálatának vezetője elmondta: tavaly március 26-án, az óraátállítást megelőző hétfőn 800-900 MWh-val többet fogyasztott Magyarország, mint április 2-án, a nyári időszámítás első hétfőjén. Ez kétszáz lakás éves fogyasztásának felel meg – tájékoztatott a szakember, hozzátéve: ezt a mennyiséget nemcsak a lakosság „spórolta meg”, mivel a mérési adatok az ország összes energiafelhasználásra vonatkoznak (közvilágítás, intézmények stb.).

A Mavir adatai szerint a nyári időszámítás bevezetését követően a reggeli órákban kissé megnő a fogyasztás – hiszen később világosodik -, napközbeni fogyasztás változatlan marad (csak időben eltolódik), majd az esti órákban jelentősen csökken a téli időszámítás utolsó napjaihoz képest. Az esti nagyobb fogyasztási hullám ugyanis később kezdődik el, ám ugyanakkor van vége – magyarázta Kapás Mihály.

Késve indított vonatok

Az óraátállítás nemcsak az emberek menetrendjét, hanem a vonatokét is érinti. A MÁV közleménye szerint két nemzetközi vonat, a Dacia és a Beograd expressz egy órát késik a nyári időszámítás bevezetése miatt. A kettő és három óra között induló személyvonatokat – tekintve, hogy az óraátállítás két órakor történik – az indító állomásokról legkrorábban az új idő szerint hajnali háromkor indítják. Ez szintén két vonatot érint: a Füzesabonyból Budapestre 2 óra 55 perckor indulót már az új idõszámítás bevezetése után, 5 perces késéssel indítják Füzesabonyból. Dombrádról a 2 óra 51 perckor induló vonat 9 perces késéssel, már az új időszámítás szerinti 3 órakor indul. Más korrekcióra nincs szükség március 28-án – szögezi le a közlemény.