Magyarországon kifizetődőbbek a klinikai kísérletek

Olcsóbban és gyorsabban végezhetik el klinikai kísérleteiket a csatlakozó országokban a nyugati gyógyszercégek, ezért várhatóan még inkább áttelepítik egységeiket. Az Egis szakértője azonban nem vár áttörést - értesült a Világgazdaság.

A nyugat-európai gyógyszergyártók a kiszervezés mellett dönthetnek, mivel Magyarországon, Lengyelországban vagy a balti államokban az otthon megszokottnál jóval kedvezőbb feltételek mellett végezhetik el kísérleti szakaszban lévő készítményeik klinikai tesztelését.

Elsősorban az olcsóság és a gyorsaság szembeszökő – állítja a Cap Gemini Ernst & Young tegnap megjelent tanulmánya. Az uniós csatlakozás várhatóan nem okoz észrevehető változást a klinikai gyógyszerkísérletek volumenében – reagált Blaskó Gábor akadémikus, az Egis Gyógyszergyár Rt. kutatási igazgatója. A szakértő az előnyöket nem vitatja, ám tapasztalatai szerint a nagy külföldi gyógyszercégek már 4-5 éve jelen vannak a magyar piacon.

A tanulmány szerint az EU-ba belépő országokban egyrészt kevesebbet kell fizetni a kísérletet végző orvosoknak – ez a teljes klinikai kísérleti költségvetés 25–60 százalékát teszi ki –, másrészt az etikai jóváhagyás is könnyebben megszerezhető, mint a hagyományosan szigorúbb követelményeket támasztó nyugat-európai országokban. A volt szocialista országokban a kórházi hálózat meglehetősen széles, így a betegek könnyen és koncentráltan érhetőek el.

Az orvoslás magas szellemi színvonala miatt már a rendszerváltás után néhány évvel érezhető volt az érdeklődés a magyarországi kísérleteket illetően, így májustól – mivel az adminisztratív előírások nem módosulnak, és a klinikai tesztelési eljárások is teljes mértékben megfelelnek az uniós előírásoknak – a szakember nem vár drámai változást.

Azzal sem ért egyet, hogy a vizsgálatok esetleges magyarországi kiszervezése jelentős árelőnyt jelentene a külföldi gyógyszergyárak számára: a kísérleteknél ugyanis a minőség számít, az ár pedig csak másodlagos szempont. Magyarországon a klinikai kísérleteket eddig is magas szintű minőségbiztosítás mellett végezték, így a vizsgálat költsége sem marad el lényegesen a Nyugat-Európában megszokott mértéktől.

A versenyképesség javítása ugyanakkor létfontosságú az európai gyógyszeripar számára, az innovációt tekintve az uniós cégek lemaradása egyre szembeszökőbb. Míg az Egyesült Államokban 1990 és 2002 között az iparágban eszközölt kutatás-fejlesztési befektetések az ötszörösére nőttek, addig Európában mindössze két és félszeres a bővülés. Hoszszabb távon az EU kibővítése az európai gyógyszergyártók számára alacsony költségű gyógyszergyártó bázist jelenthet, ám a szigorodó reguláció miatt a cégek csak lassan döntenek majd tevékenységük áthelyezéséről.

Amennyiben a magyar kormány betartja a jogszabályokat, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének tagvállalatai számára előnyös lesz hazánk EU-csatlakozása – mondta lapunknak Székely Krisztina elnök. Az originális készítmények multinacionális gyártóinak hazai vállalatai nagyobb jogbiztonságra számítanak azzal, hogy 10 évre kiterjesztik a törzskönyvi adatkizárólagosságot, amit várhatóan másfél éves átmenet után alkalmazni kell. Könynyebbséget jelent a központi törzskönyvezés is, aminek eredményeként az EU-ban már regisztrált 220 készítmény nálunk is forgalomba kerülhet.

Előnyös lesz a transzparen-ciaderekítva alkalmazása a gyógyszerár-támogatási rendszerben, ám az elnök – az áprilistól egyoldalúan bevezetett hatósági ár miatt – tart attól, hogy a kormány a csatlakozás után sem tartja majd be a törvényeket. Az ezt lehetővé tevő kormányrendelet felerősítheti a paralel exportot, érdemes lesz nálunk megvásárolni a tagállamok kereskedőinek az áprilistól 15 százalékkal csökkentett gyógyszereket – fogalmaz a Világgazdaság.