A valóság ismét szembejött és porrá zúzta a baloldal rémhírterjesztését a választások elhalasztásáról

Újabb baloldali rémhírkeltést zúzott porrá Sulyok Tamás köztársasági elnök keddi bejelentése arról, hogy kitűzte az országgyűlési választások időpontját, méghozzá április 12-re. Az elmúlt hónapokban, sőt még néhány nappal ezelőtt is baloldali politikusok, elemzők, influenszerek és újságírók riogatták a közvéleményt azzal, hogy a Fidesz elhalasztja a 2026-os választásokat. Elhangzottak olyan abszurd jövendölések is, hogy szükségállapotot vagy hadiállapotot hirdet a kormány és ezzel akár évekkel meghosszabbíthatja a mandátumát, mert nem lehet választásokat rendezni. Összeállításunkban felidézzük, milyen gátlástalan, a valóságtól elrugaszkodott elméletekkel álltak elő a baloldali szereplők.

Magyar Péter még 2025 augusztusában egy belső kormánypárti dokumentumra hivatkozta jósolta azt, hogy április második felében lehet az országgyűlési választás. 

Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: „És az a csávó is ott van a miniszterelnök mellett, aki állami pénzből próbálja befolyásolni a választásokat és abban az volt, hogy április második felében lesznek a választások. Ezt csak úgy mondom.” (Videó 1:46:07-től)

Orbán Viktor bukását vizionálta Márki-Zay Péter

Márki-Zay Péter is pedzegette, hogy elmaradhat az országgyűlési választás, de szerinte ezzel a Fidesz csak magának ártana. 

A 2022-ben megbukott miniszterelnök-jelölt tavaly nyáron Rónai Egon műsorában arról beszélt, hogy szerinte a választás legitimitása az egyetlen, ami még vékony szálon tartja Orbán Viktor hatalmát. 

Úgy gondolja, ha valamilyen okból elmaradna a 2026-os választás, akkor a Fidesz abban az esetben is elbukik, ha hatalmon marad, mivel már nem mondhatja, hogy élvezi a magyarok támogatását. (Videó 18:18-tól)

A választás betiltásáról fantáziált Tompos Márton

Ennél is abszurdabb forgatókönyvvel próbálta a kormánypártok ellen hangolni a társadalmat Tompos Márton, aki a Momentum aktivistáinak állítólagos hatósági vegzálására hivatkozva odáig jutott egy Facebook-bejegyzésében, hogy ha nem állnak ellen, akkor a választás betiltása vagy elhalasztása lesz a következő lépés. 

„A hatalom durvulása ellen csak közösen tudunk fellépni. Párthovatartozástól függetlenül kell kiállnunk a szabadságunkért. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a hatalom tovább fog durvulni és a 2026-os választások betiltása vagy halasztása lesz a következő lépés.” 

Fleck szerint hadiállapotot hirdethet a kormány

Hasonló okfejtésbe bocsátkozott szeptember elején Fleck Zoltán jogász, szociológus egy interjúban Friderikusz Sándorral. A műsorvezető felvetése megadta az alaphangot, hiszen Friderikusz a kérdésében azt a lehetőséget vázolta, hogy az alaptörvényben benne van: hadiállapotban és szükségállapot esetén nem tartható országgyűlési választás. – Miután az Országgyűlés fideszes többsége jóvoltából sokféle veszélyhelyzetben élünk öt év óta, mi az akadálya annak, kérdezem én, hogy ezek mellé még egy szükségállapotot vagy hadiállapotot is elrendeljen Orbán Viktor és akkor szintén elhalaszthatja a választást bizonytalan időre – tette fel a kérdést Friderikusz.

Fleck Zoltán a válaszában kiindulópontnak nevezte, hogy „Magyarország nem jogállam elég régóta”, ezért szerinte nincs akadálya ennek, ahogy nem volt akadálya az elmúlt 15 évben semmilyen változtatásnak.

„Ezt nevezzük önkénynek, jó a kérdés abban az értelemben, hogy nem vagyunk teljesen, nem lehetünk biztosak abban, hogy a választások megrendezésre kerülnek, én szerintem a legrosszabb opciókra is érdemes felkészülni” – hangoztatta Fleck.

Kis János lázálomszerű víziója

Talán nem meglepő, hogy megszólalt a kérdéskörben egy ős-SZDSZ-es, Kis János is. Az egykori rendszerváltó párt filozófusa tavaly nyáron a választás megpuccsolásáról beszélt a HVG-nek adott interjúban. Az újságíró feltette a kérdést, biztosak lehetünk-e abban, hogy 2026 áprilisán megtartják a választásokat? Erre Kis János azt mondta: „ezt ma még senki nem tudja, Orbán Viktor sem”. Ezután azt fejtegette az SZDSZ első elnöke, hogy Magyarország nem demokrácia, „hanem – pillanatnyilag még – választásos autokrácia. Pillanatnyilag, mert ha Orbánon múlik, nem engedi ki a kezéből a hatalmat.”

Ezután az újságíró azt a lehetőséget vázolta, hogy „nem engedik startvonalhoz állni a választáson a Tisza Pártot”. Kis János ezt is reális szcenáriónak tartotta, ekkor szerinte az összes ellenzéki pártnak bojkottálnia kellene a voksolást. 

De a marxista Lukács György tanain nevelkedett filozófus ennél is tovább ment, szerinte van más lehetőség is. „A kormány hadiállapotot vagy szükségállapotot hirdethet. Hadiállapot vagy szükségállapot idején a parlament nem oszlatható fel, választást tartani nem lehet. A rendelet harminc napra szól, de a képviselők kétharmadának szavazatával újabb harminc napra meghosszabbítható. Aztán újabb harminc napra, amíg a Főnök úgy látja jónak” – fejtette ki lázálomszerű vízióját.

A HVG újságírója az alaptörvény módosítását jósolta

A HVG-nél maradva, találtunk egy gyöngyszemet még 2025 elejéről, amikor Magyar Péter éppen az előre hozott választásokat forszírozta. Lengyel Tibor, a lap újságírója egy terjedelmes cikkben felvetette, hogy nem is lesz választás 2026-ban: „az alaptörvény rendelkezik arról, hogy négyévente van országgyűlési választás, de ez a szabály kétharmaddal bármikor, tetszés szerint átírható, éppúgy, ahogy annak idején beleírták, hogy a jövőben ötévente lesznek az önkormányzati választások. Hasonló, a parlamenti választást érintő változtatásnak vélhetően súlyos politikai kockázata lenne, de kétségtelen, hogy jogilag kivitelezhető lenne. Valójában arra is lehet jogi megoldásokat találni, hogy egyáltalán ne kelljen parlamenti választást tartani se 2025-ben, se 2026-ban. Az alaptörvény szerint ugyanis a három különleges jogrendi időszakból a kettő súlyosabb – ez a hadiállapot és a szükségállapot – idején »az országgyűlési képviselők általános választását nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani, ilyen esetben a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított 90 napon belül új Országgyűlést kell választani«.” A HVG zsurnalisztája ezután még hosszasan elemezte, milyen gazdasági és diplomáciai következményei lennének a választás elhalasztásának.

Szabó Andrea szerint jól jönne a Fidesznek egy hónap halasztás

Figyelemre méltó és jól jellemzi a baloldali szakértők lelkiállapotát és a téves valóságérzékelését, hogy még olyan, viszonylag objektív és tényekre alapozó elemzők is lehetséges forgatókönyvnek tekintették a választás elnapolását, mint Szabó Andrea. A politológus, szociológus persze a fent idézetteknél jóval visszafogottabban nyilatkozott és csupán azt vetette fel, hogy a Fidesznek szerinte jól jöhet elhalasztani a választást májusi időpontra. 

Szabó Andrea a Telexnek decemberben arról beszélt, hogy ha a számok nem javulnak, nem biztos, hogy áprilisban lesznek az országgyűlési választások, ahogy azt most várjuk, hiszen törvényileg lehetőség van egy májusi időpontra is. 

Ezzel pedig a Fidesz kap még egy hónapot arra, hogy jóléti intézkedéseket hozzon, azaz osztogasson. „Az időfaktor a legfontosabb. Az idő ebben a pillanatban nagyon vészesen szorítja a Fideszt, most nem a Fidesznek dolgozik. Ezért kezdtem el magamban azon morfondírozni, hogy lehet, még szükségük van egy hónapra” – fogalmazott a szakértő.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!