A valóság ismét szembejött és porrá zúzta a baloldal rémhírterjesztését a választások elhalasztásáról

Újabb baloldali rémhírkeltést zúzott porrá Sulyok Tamás köztársasági elnök keddi bejelentése arról, hogy kitűzte az országgyűlési választások időpontját, méghozzá április 12-re. Az elmúlt hónapokban, sőt még néhány nappal ezelőtt is baloldali politikusok, elemzők, influenszerek és újságírók riogatták a közvéleményt azzal, hogy a Fidesz elhalasztja a 2026-os választásokat. Elhangzottak olyan abszurd jövendölések is, hogy szükségállapotot vagy hadiállapotot hirdet a kormány és ezzel akár évekkel meghosszabbíthatja a mandátumát, mert nem lehet választásokat rendezni. Összeállításunkban felidézzük, milyen gátlástalan, a valóságtól elrugaszkodott elméletekkel álltak elő a baloldali szereplők.

Kis János lázálomszerű víziója

Talán nem meglepő, hogy megszólalt a kérdéskörben egy ős-SZDSZ-es, Kis János is. Az egykori rendszerváltó párt filozófusa tavaly nyáron a választás megpuccsolásáról beszélt a HVG-nek adott interjúban. Az újságíró feltette a kérdést, biztosak lehetünk-e abban, hogy 2026 áprilisán megtartják a választásokat? Erre Kis János azt mondta: „ezt ma még senki nem tudja, Orbán Viktor sem”. Ezután azt fejtegette az SZDSZ első elnöke, hogy Magyarország nem demokrácia, „hanem – pillanatnyilag még – választásos autokrácia. Pillanatnyilag, mert ha Orbánon múlik, nem engedi ki a kezéből a hatalmat.”

Ezután az újságíró azt a lehetőséget vázolta, hogy „nem engedik startvonalhoz állni a választáson a Tisza Pártot”. Kis János ezt is reális szcenáriónak tartotta, ekkor szerinte az összes ellenzéki pártnak bojkottálnia kellene a voksolást. 

De a marxista Lukács György tanain nevelkedett filozófus ennél is tovább ment, szerinte van más lehetőség is. „A kormány hadiállapotot vagy szükségállapotot hirdethet. Hadiállapot vagy szükségállapot idején a parlament nem oszlatható fel, választást tartani nem lehet. A rendelet harminc napra szól, de a képviselők kétharmadának szavazatával újabb harminc napra meghosszabbítható. Aztán újabb harminc napra, amíg a Főnök úgy látja jónak” – fejtette ki lázálomszerű vízióját.

A HVG újságírója az alaptörvény módosítását jósolta

A HVG-nél maradva, találtunk egy gyöngyszemet még 2025 elejéről, amikor Magyar Péter éppen az előre hozott választásokat forszírozta. Lengyel Tibor, a lap újságírója egy terjedelmes cikkben felvetette, hogy nem is lesz választás 2026-ban: „az alaptörvény rendelkezik arról, hogy négyévente van országgyűlési választás, de ez a szabály kétharmaddal bármikor, tetszés szerint átírható, éppúgy, ahogy annak idején beleírták, hogy a jövőben ötévente lesznek az önkormányzati választások. Hasonló, a parlamenti választást érintő változtatásnak vélhetően súlyos politikai kockázata lenne, de kétségtelen, hogy jogilag kivitelezhető lenne. Valójában arra is lehet jogi megoldásokat találni, hogy egyáltalán ne kelljen parlamenti választást tartani se 2025-ben, se 2026-ban. Az alaptörvény szerint ugyanis a három különleges jogrendi időszakból a kettő súlyosabb – ez a hadiállapot és a szükségállapot – idején »az országgyűlési képviselők általános választását nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani, ilyen esetben a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított 90 napon belül új Országgyűlést kell választani«.” A HVG zsurnalisztája ezután még hosszasan elemezte, milyen gazdasági és diplomáciai következményei lennének a választás elhalasztásának.

Szabó Andrea szerint jól jönne a Fidesznek egy hónap halasztás

Figyelemre méltó és jól jellemzi a baloldali szakértők lelkiállapotát és a téves valóságérzékelését, hogy még olyan, viszonylag objektív és tényekre alapozó elemzők is lehetséges forgatókönyvnek tekintették a választás elnapolását, mint Szabó Andrea. A politológus, szociológus persze a fent idézetteknél jóval visszafogottabban nyilatkozott és csupán azt vetette fel, hogy a Fidesznek szerinte jól jöhet elhalasztani a választást májusi időpontra. 

Szabó Andrea a Telexnek decemberben arról beszélt, hogy ha a számok nem javulnak, nem biztos, hogy áprilisban lesznek az országgyűlési választások, ahogy azt most várjuk, hiszen törvényileg lehetőség van egy májusi időpontra is. 

Ezzel pedig a Fidesz kap még egy hónapot arra, hogy jóléti intézkedéseket hozzon, azaz osztogasson. „Az időfaktor a legfontosabb. Az idő ebben a pillanatban nagyon vészesen szorítja a Fideszt, most nem a Fidesznek dolgozik. Ezért kezdtem el magamban azon morfondírozni, hogy lehet, még szükségük van egy hónapra” – fogalmazott a szakértő.

               

       

       
       

            További játékainkhoz kattintson ide!