La Journada
Első fokon tizenegy év letöltendő börtönbüntetésre, 16 millió 536 pezó pénzbírságra és 5 év közügyektől való eltiltásra ítélték Guillermo Mercado Romero exkormányzót, mert egy 4 millió pezós állami megrendelés alkalmával kedvezett egy a felesége és a lánya tulajdonában álló vállalatnak. Az exkormányzó egyenlőre szabadlábon van, várhatóan felebez az ítéletellen – írja a mexikói La Jornada.
Vicente Fox elnök ígéretével ellentétben nem javulnak Mexikó gazdasági kapcsolatai Kubával. A mexikói Bancomext (Nemzeti Külkereskedelmi Bank) bezárja kubai képviseletét – döntött a napokban a bank vezetőségi tanácsa. A kivonulással függőben marad egy sor fontos kérdés: a kétoldalú adósságok rendezése és több tucat Kubában működő mexikói kis- és középvállalkozás sorsa. A bezárást a bank La Habanaban székelő mexikói kereskedelmi tanácsadója, César Lajud is megerősítette.
Az egyetlen kubai képviselet bezárásával kérdéses, hogyan fogják rendezni a Kubai Központi Bank 380 millió dolláros adósságát. Bár tavaly még mindkét fél kötött üzleteket, a kapcsolat megszakadt, és nincs újabb hitel a további kétoldalú kereskedelmi ügyletekhez.
A bezárásról azután döntött a Bancomext vezetősége, hogy 2002 áprilisában Kuba egyoldalúan visszavonta az adósságaiért adott garanciáit, egy kubai–olasz vállalatban fekvő pénzeit. A Bancomext pert indított, amelynek eredményeképp befagyasztották az Olaszországban székelő vállalat két, összesen 40 millió dolláros számláját.
A döntés első sorban a Kubában működő mexikói kis- és középvállalkozásokat érinti, amelyek a bank kereskedelmi tanácsadó irodájától jelentős üzleti segítséget kaptak, többek között a kubai adósságok rendezéséhez. (Vállalati források szerint a kubaiak eladósodása mexikói vállalatoknak krónikus probléma.)
A Bacomext kivonulása ellentétes Vicente Fox mexikói elnök kormányának bejelentésével, amely szerint a 2002-es válság után megpróbálják szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a szigettel.
Expreso
Az 58. helyre esett vissza Peru abban a rangsorban, amely a világ összes országát gazdasági liberalizmusuk alapján méri össze a The Wall Street Journal és az Egyesült Államokbeli Örökség Alapítvány által kidolgozott mutató segítségével – adja hírül az Expreso című perui napilap.
A visszaesés a kereskedelmi politika magas fokú protekcionizmusának és a növekvő kormányzati intervencionalizmusnak köszönhető. A gazdasági liberalizmust mérő mutatót a kereskedelmi politika, az adópolitika, a kormányzat intervenciója a gazdaságba, a pénzügyi politika, a külföldi befektetések, banki és pénzügyi tevékenységek, a bérek és árak szintje, a magántulajdon adóztatási szintje, valamint a szabályozott és szabályozatlan piacműködés vizsgálata alapján állítják föl.
Tavaly Peru az 56., 2002-ben az 53. helyet foglalta el a rangsorban. A jelenleg az 58. helyen álló ország általános értékelése: gazdaságilag „javarészt liberális”.
Az ukrán külügy győzelmet hirdetett, Magyarország nem hátrál















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!