Mind a hét most belépő állam, az egykori szocialista blokkba tartozott. A prágai állam- és kormányfők értekezletén kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A hét ország belépésével a NATO 26 tagúra bővül. Ezen kívül még három állam jelezte csatlakozási szándékát a NATO kötelékhez: Albánia, Macedónia és Horvátország.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO) 1949-ben tizenkét taggal alakult: Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Kanada, Izland, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Portugália. Eddig négy ütemben bővült a szervezet, 1952-ben Görögország és Törökország, 1955-ben Németország, 1982-ben Spanyolország, 1999-ben a NATO fennállásnak ötvenedik évfordulóján pedig Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozott.
A politikai és katonai szervezet eredetileg azért alakult meg, mert Európában jelentős volt még a szembenállás, a háborús veszély. Az alapítók a közös értékek és egymás területének védelmére kötöttek egymással szövetséget, amelynek leglényegesebb eleme az volt, hogy európai és észak-amerikai országok együttműködésével hozták létre. Bár ebben az időben mindenekelőtt a katonai együttműködés került előtérbe, a NATO kezdettől fogva a politikai együttműködés jelentős fóruma is volt alapítói és a hozzájuk később csatlakozott országok számára.
A hidegháború után, az Európa szerte bekövetkezett demokratikus változásokkal és a háborús
fenyegetés csökkenésével a NATO új feladatot vállalt magára: nem csak tagjai védelmét, hanem Európa biztonságának és békéjének fenntartását, a békét fenyegető fejlemények meggátlását is feladatai közé sorolta.
Az Észak-atlanti Szövetség székhelye Brüsszel. Itt nyernek elhelyezést a tagállamok állandó képviselői, a nemzeti képviseletek, a főtitkár, a nemzetközi titkárság és törzs, a katonai bizottság elnöke, a tagállamok katonai képviselői és törzsük, valamint a nemzetközi katonai törzs. A NATO legfelsőbb szintű politikai és döntéshozó intézménye a Tanács. Ennek a szervezetnek a munkájában minden tagállam egy képviselővel vehet részt. A Tanács választja meg a szervezet főtitkárát, aki jelenleg Lord George Robertson, korábbi brit védelmi miniszter. A Tanács a döntéseket széleskörű konzultáció, véleményegyeztetés után valamennyi tagország egyetértésével, konszenzusos rendszerben fogadják el. Nincs többségi szavazás, illetve döntés. A Tanács által létrehozott bizottságok közül megkülönböztetett státusszal rendelkezik a Katonai Bizottság. Ez a szövetség legmagasabb szintű katonai hatósága, amely a Tanács felügyelete alatt felelősséggel tartozik a katonai ügyek átfogó irányításáért. Feladata továbbá, hogy javaslatokat tegyen a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek.
A Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága (Supreme Headquarters Allied Power Europe, Shape) Belgiumban, Mons városában van, itt valamennyi tagállam fegyveres erői képviseltetik magukat, természetesen a Magyar Honvédség is. Az Szövetséges Erők Európai Főparancsnoka jelenleg James L. Jones amerikai tengerészgyalogos tábornok. A főparancsnokság alárendeltségében, Európában két regionális parancsokság működik: az Északi, a hollandiai Brunssum városban és a Déli, az olaszországi Nápolyban. Magyarország a Déli Főparancsnokság alá tartozik, a nápolyi parancsokságon több magyar tiszt teljesít szolgálatot. Az Egyesült Államokban van a NATO másik stratégiai szintű központja a Szövetséges Erők Atlanti Óceáni Főparancsnoksága.
Forrás: honvedelem.hu; nato.int; mfa.gov.hu
Orbán Viktor
Orbán Viktor: A valóság már kopogtat a brüsszeli ajtókon
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!