Megnehezíti a vagyonkimentést a csődtörvény nemrég elfogadott módosítása, amely lehetővé teszi úgynevezett biztosítási intézkedések megtételét. Ezt felszámolás közeli helyzetben lévő cégekkel szemben kezdeményezhetik a hitelezők akkor, ha okirattal igazolják a követeléseiket, és a bíróság megállapítja, hogy a tartozás visszafizetése veszélyben van. A bíróság úgynevezett ideiglenes vagyonfelügyelőt rendelhet ki, aki az érintett cég életébe jelentős beleszólási joggal bír.
A felügyelő regnálása addig tart, amíg a bíróság a fizetésképtelenséget meg nem állapítja, vagy meg nem szünteti az eljárást. Általában ugyanis ezen idő alatt tűnik el a cégek maradék vagyona is.
A felügyelő nem korlátozhatja a cég gazdálkodását, működését, s csak abban az esetben tagadhatja meg egy jogügylet esetében a hozzájárulását, ha az egyébként is megtámadható lenne. Az adós cég vezetői kötelesek vele együttműködni, ennek megsértése esetén kötelezően beindul a felszámolás.
A cégvezetők személyes vagyonnal való felelősségének erősítését ugyan a mostani módosítás nem tartalmazza, ugyanakkor a készülőben lévő fizetésképtelenségi törvény koncepciójának kidolgozásánál már felmerült a cégvezetői felelősség növelése. A törvénymódosítás egyelőre – bár ez az Európai Unióban bevett gyakorlat – továbbra sem teszi lehetővé fizetésképtelenségi eljárás indítását természetes személyek ellen.
Jelenleg a jogalkotási folyamat első fázisa zajlik. Az új törvény koncepciójának idén szeptemberre kell elkészülnie, míg a törvénytervezetet 2005 szeptemberére, a hatálybalépést pedig 2006. január elsejére tervezik a törvényalkotást koordináló, Keller-féle közpénzügyi államtitkárságon – írja a Napi Gazdaság.
XIV. Leó pápa fogadta a Nobel-békedíjas venezuelai ellenzéki politikust















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!