Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? – szól a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. A természetvédelmi akció Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére indult útjára 1970. április 22-én, amikor 25 millió ember hívta fel a figyelmet a talajt, vizeket szennyező hulladéklerakók, a levegőt egyre súlyosabban szennyező közúti közlekedés, a fogyasztói társadalom, a fajok kiirtása, a természetes élőhelyek eltűnése ellen. Azóta újabb veszélyforrások jelentek meg világunkban: az éghajlatváltozás, a minket körülvevő százezer mesterséges vegyület, a tengerek beszennyezése. Az 1970-es megmozdulás történelmi jelentőségű eseménnyé vált az Egyesült Államokban, hatására az USA-ban szigorú törvényeket hoztak a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek jöttek létre, és több millió ember választotta korábbi életmódja helyett az ökológiai életvitelt.
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai látva az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét – kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősséget hangsúlyozzák. 1989-ben Kaliforniában ennek érdekében létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, amely havonta a világ minden országába küldött hírlevelet, hogy a városi tömegfelvonulásoktól a szabadegyetemi előadásokig, a faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját. Akkor több mint 125 ország polgárai, civil szervezetei válaszoltak a felhívásra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek saját szervezésű programmal, különféle módokon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.
Hazánkban 1990-ben alapították meg környezetvédők a Föld Napja Alapítványt, majd létrehoztak egy hírközpontot az első magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Azóta Magyarországon évről-évre mind többen gondolják úgy, hogy legalább április 22-én tesznek valamit a természetvédelemért: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek.
A környezet-tudatosság éppúgy fontos, mint a környezetpolitika, nem véletlenül tekinti a Föld Napja Alapítvány kiemelt feladatának, hogy hozzájáruljon a környezeti tudat kialakításához és formálásához. Évről-évre ennek érdekében külföldi művek, és magyar szerzők környezettel kapcsolatos könyveit jelentetik meg. Eddig 28 könyvet, ismertető füzeteket és két társasjátékot adott ki, egyebek között 1990 óta minden év április 22-ére megjelenteti a washingtoni Worldwatch Institute A világ helyzete című jelentését.
Földünk ma is ökológiai és politikai válságokkal küszködik, a hetvenes évektől azonban a nemzetközi környezetpolitika is elkezdte keresni a fenntarthatóság irányába vezető utat. Mára 184 ország 5000 szervezete csatlakozott a mozgalomhoz, és 600 millió ember mozdul meg a Föld Napján, amely sok család számára a cselekvés napjává vált. A mozgalom ugyanis mára elérte, hogy a problémák felvetése mellett az alternatívák is a figyelem központjába kerültek, így a tüntetések családi, közösségi eseménnyé alakultak. A tiltakozások után sok esetben környezettudatos életmódot alakítottak ki. A Föld Napja rámutat, mi a helyes és követendő életmód, és hogy egyénileg mit lehet tenni a természet védelméért.
fna.hu, kertpont.hu, harmonet.hu
Hortay Olivér: Az európai gazdák az életükért küzdenek, Brüsszel mégis cserben hagyja őket















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!