Kínvallatások Törökországban

Helybenhagyta a török bíróság korábbi döntését, amely tizenöt év börtönnel sújtott négy kurd parlamenti képviselőt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a vádlottak elleni eljárás nem volt igazságos, ezért újratárgyalták az ügyet. Törökországban még mindig alkalmaznak kínvallatást, leginkább a verés, fenyegetések, szexuális zaklatás eszközével élnek.

A török bíróság szerdán helybenhagyta korábbi döntését, amely 15 év börtönnel sújtott négy kurd parlamenti képviselőt – írja a Le Monde. Leyla Zana-t és három társát még 1994-ben ítélték el „illegális szervezettel – a kurd függetlenségi párttal – való kapcsolattartás” miatt. 2001-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy találta, hogy a vádlottak ellen lefolytatott eljárás nem volt igazságos, ezért a török bíróság újratárgyalta az ügyet. A 13 hónapig tartó per végén azonban újra ugyanazt a súlyos ítéletet hozta – ez egyébként jól jellemzi az egyes államigazgatási szervek ellenállását a reformfolyamatokkal szemben.

A döntés rendkívül hátrányosan érinti a török kormányt, amely reményei szerint ez év végén szeretné megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.

Az EU régóta kifogásolja a török jogrendszer hiányosságait és eljárási módjait, a török bíróság legutóbbi döntését a kurdok ügyében pedig erős rosszallással fogadta. A török kormány közleményben reagált az ítéletre: ez utóbbi „nem végleges”, az elítéltek fellebbezhetnek, vagy újra az európai bírósághoz fordulhatnak; a török kormány pedig a maga részéről elkötelezett a reformok mellett, hogy az európai normák szerinti demokráciát és jogrendet valósítson meg, az emberi jogok terén is.

„Kínvallatás még létezik, de a módszerek változtak: egyre ritkábban alkalmazzák például a rendőrségi kihallgatások során az elektrosokkot (…), inkább a verés, fenyegetések, szexuális zaklatás eszközével élnek” – mondja a török emberi jogi társaság elnöke, Hüsnü Öndül. Nagy eredmény, hogy míg korábban a hatóságok következetesen tagadták a kínzások vádját, ma már emberi jogi szervezetekkel tárgyalnak a témáról. Az emberi jogok védelmére nem elég az igazságszolgáltatás függetlensége, alapvető jelentőségű lenne a bírók és ügyészek pártatlansága is, ez pedig jelenleg nem valósul meg Törökországban. A fejlődés nagyon lassú, és nagymértékben függ a helyi hatóságoktól, akik saját szájuk íze szerint döntenek például a gyülekezési szabadság, a tüntetéshez való jog értelmezése terén; viszont – másfél évvel a törvény elfogadása után ugyan – megkezdődhetett a kurd nyelvű oktatás az iskolákban.

Fontos, hogy az európaiak stratégiailag fontosnak tartsák a török demokrácia fejlődését. Az Európai Unióhoz való csatlakozás célja motivációs tényező Törökország számára. Ha nem kezdődnének meg a csatlakozási tárgyalások, ez azokat erősítené, akik a jelenlegi rendszert akarják fenntartani” – idézi Hüsnü Öndült a Le Monde.