Megszűnő adókedvezmények

A Pénzügyminisztérium az adórendszer radikális átalakításán dolgozik. A kamatokat már 2005-ben megadóztatnák. Emellett választani kellene a családi pótlék és gyermekek utáni adókedvezmény között, és új adóalanyként megjelenne az önfoglalkoztató.

Az MSZP-frakcióból származó információk szerint a Pénzügyminisztérium három évre szóló adótanulmányt tett le az asztalra. A dokumentum szerint elviekben már 2005-től elindulhatna a vállalkozások adózásának átalakítása. 2006-ban történne meg a személyi jövedelemadó rendszerének érdemi átalakítása, és az adóbevétel mértékét nem csökkentő lépések bevezetése a társadalombiztosítási járulékokban és az általános forgalmi adóban. 2007-re maradna az áfakulcsok módosítása: a jelenleg 25 százalékos normál kulcs 20 százalékra csökkentése és a most 5 százalékkal adózó termékek átemelése a 10 százalékos első kulcsba.

Személyi jövedelemadó.
A személyi jövedelemadóban továbbra is fenn kell tartani a progresszív adóztatást azzal, hogy az adóprogresszió (azaz hogy a magasabb sávba tartozó jövedelmek magasabb adókulccsal adóznak) teljesítmény-visszatartó hatását tompítani szükséges. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer két sávossá alakulna. A dokumentum kiemeli, hogy ezzel párhuzamosan az elért átlag-adószint fenntartása érdekében törvényben kell rögzíteni az adótábla valorizációjának szabályait.

A dokumentumban ugyan nem szerepel, a Világgazdaság értesülései szerint azonban a Pénzügyminisztériumnál már gondolkodnak rajta, hogy esetleg már 2005-től bevezessék a kamatjövedelmek adóztatását, 5–10 százalékosra emelve a jelenlegi nulla kulcsot. A tanulmányban leírtak szerint érdemi változásra a szakértők a 2006-os évben látnak lehetőséget. A tervek szerint valamennyi jövedelmet összevonnák, függetlenül annak eredetétől, vagy a szerzés formájától. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a tőke- és munkajövedelmek eltérő adóztatása, ezzel együtt pedig a kamatjövedelmek adómentessége is. Az még döntés kérdése – jegyzi meg a dokumentum – hogy a kamat azonnal, 100 százalékban válna adókötelessé, esetleg három lépcsőben úgy, hogy az első évben a kamatjövedelem egyharmada, a második évben kétharmada és csak a harmadik évre képezne a teljes kamatjövedelem adóalapot.

Új kategóriaként jelenne meg az úgynevezett önfoglalkoztatói státus. Idetartoznának azok az egyéni vállalkozók, akik nem foglalkoztatnak alkalmazottat. Ráadásul az egyéni vállalkozók egy újonnan bevezetendő adó, a központi vállalkozási adó alá tartoznának. Azoknak, akik kiegészítő jelleggel, nem a létfenntartás érdekében végeznek vállalkozási tevékenységet, az úgynevezett „hobbitevékenység” besorolást kapnák – ez is új fogalom lenne az adóztatásban.

Adókedvezmények.
Az elképzelés szerint számos adókedvezmény megszűnne. Eltörlésre javasolja a PM a tandíj, a felnőttképzés, a számítógép-vásárlás, a biztosítás, a szellemi tevékenység, valamint az adomány adókedvezményét is. A megmaradó adókedvezményeket pedig csak az alsó adósávban – vagyis legfeljebb az átlagjövedelem szintjéig lehetne igénybe venni. A megmaradó kedvezmények egyébként alapvetően az öngondoskodással összefüggő jövedelem felhasználásához kapcsolódnának. Változna az adójóváírás rendszere is, ami kiterjedne az alkalmazottakon túl az önfoglalkoztatókra és a személyi jövedelemadóban maradó, egyéni vállalkozókra. A dokumentum kitér rá, hogy elképzelhető olyan verzió is, amelyben megmaradna az adókedvezmények döntő része, azzal a céllal, hogy ne kelljen emiatt konfliktusokat vállalni – olvasható.

Járulékok.
Első közelítésben megalapozottnak tartaná a dokumentum a foglalkoztatottakat terhelő járulékok részarányának növelését, amivel párhuzamosan csökkenthető lenne a munkaadók által fizetendő járulékok csökkentése. A járulékok változtatása csak egy több, minimum 4-5 éves folyamat eredménye lehetne, melynek során évi 0,5–1 százalékpontnyi járulékmódosítással lehetne a kívánt arányt beállítani. Ez a változtatás nem eredményezne többletbevételt, azonban a személyi jövedelemadóztatásban bekövetkező változások hatására bővülne a járulékalap.

Vállalkozások adózása.
A személyi jövedelemadó-rendszer átalakításával párhuzamosan, vagy esetleg már 2005 januárjától indulhatna a változás. Az új adónemként bevezetendő központi vállalkozási adó (köva) valamennyi vállalkozási formára kiterjedne. Kevéssé térne el a jelenlegi társasági adótól, de fizetnie kellene az egyéni vállalkozóknak is, akik a koncepció szerint átkerülnének a személyi jövedelemadó alól. A köva egyéni vállalkozói nem kerülnének be automatikusan a szánviteli törvény alá, vagyis megtarthatnák egyszeres könyvvezetésüket – bizonyos jövedelemhatárig.

Hogy mekkora adókulcsot jelentene a köva, az több tényező függvénye. Amennyiben a megszűnő iparűzési adó helyébe lép – önkormányzati pótadóként –, akkor lehetőség lenne a 16 százalékos társasági adónál alacsonyabb, 12–14 százalékos kulcs bevezetésére. Ha megmarad az iparűzési adó – így a dokumentum –, akkor esetleg az amortizáció elszámolásánál lehetne engedményeket tenni.

Helyi vállalkozási adó (heva). Ez lenne a neve az esetleg már jövőre induló, az önkormányzatok adóit felváltó új köztehernek. Törvény szorítaná sávba az adókulcs mértékét – a dokumentum szerint a PM szakértői 14-16 százalékos sávot javasolnak. Vetítési alapja, a nyújtható kedvezmények elvi rendszere megegyezne a kövával.

A szakértők jelenleg úgy számolnak, hogy az iparűzési adót is a heva váltja fel, a központi vállalkozási adóra kivetett adópótlék formájában. Létezik azonban olyan elképzelés is, hogy a heva az áfára épülne rá, vagyis az áfabevételt osztaná meg a helyi önkormányzatokkal a központi költségvetés. Ez azt eredményezné, hogy körülbelül 1 százalékos áfapótadó az önkormányzatokat illetné meg a 25 százalékos adómértékkel beszedett áfából. A harmadik verzió szűkszavú: az iparűzési adót felváltó új adó egy személyi jövedelemadó típusú helyi adó lenne – így a dokumentum.

Eva.
Jó hír, hogy a PM nem tart indokoltnak változtatást az eva rendszerében – legalábbis a feltételek, a mértékek tekintetében. A vállalkozóknak az szja-ból a köva alá való átkerülésével azonban megnőne ezen adó szerepe, még akkor is, ha bizonyos szakmákban (például az átlagosnál magasabb anyaghányadú tevékenységi területeken) az eva választása hátrányos lenne. Ez az adónem biztosítaná az átjárást az eva feltételeinek megfelelő mezőgazdasági vállalkozók esetében a köva és a szja között.

Áfa.
A stratégia szerint a cél a kétkulcsos rendszerre való átállás lenne egy 10 százalékos kedvezményes és 20 százalékos normál kulccsal. Ezt azonban legkorábban 2007-ben tartják megkezdhetőnek a szakértők. Rövid távú feladatnak jelöli meg a dokumentum az új áfatörvény megalkotását, konstrukciós változások nélkül, alapvetően adminisztrációs egyszerűsítésekkel, az alkalmazhatóságot, egyértelmű értelmezést biztosító elemekkel.

SZJA-TERVEK
(százalékban)
Alsó kulcs Felső kulcs
A változat* 18 36
B változat** 20-22 30-32
* A felső adókulcs kb. 2–2,5 millió forinttól lépne be.
** A felső adókulcs az átlagbér kétszeresétől.

Forrás: Világgazdaság