A júniusi választás eredményeként létrejövő új Európai Parlamentben továbbra is az jobbközép Európai Néppárt – Európai Demokraták (EPP – ED) és az Európai Szocialista Párt (PES) adhatja a két legnagyobb frakciót. Együttes súlyuk a mostani mintegy 65-ről közel 70 százalékra emelkedhet – számítják a Burson–Marsteller megbízásából készített elemzés szerzői, akik Magyarország esetére a következő eredményt jósolják: Fidesz-MPSZ 12, MSZP 11, SZDSZ 1 mandátum.
Simon Mix, az LSE és Michael Marsh, a dublini egyetem kutatója a korábbi nemzeti és EP-választások eredményei, az aktuális közvélemény-kutatási adatok, illetve a kormányzópárt-ellenzéki párt dichotóma figyelembevételével készítették prognózisukat. Ez a módszer 92 százalékos biztonsággal jelezte előre az összes eddigi EP-választás eredményét, és így a szerzők szerint megbízhatóbb, mint a kizárólag közvélemény-kutatási adatokon alapuló modellek.
Az EP-választás hagyományosan az otthoni kormányzati viszonyokkal kapcsolatos elégedetlenség kifejeződésének terepe. Mivel ma a legtöbb tagországban jobbközép koalíció van hatalmon, ez a szocialistáknak kedvezne; ugyanakkor a szakértők szerint három nagy állam – Nagy-Britannia, Német- és Lengyelország – szocialista irányítású, és az ott leadott protestvoksok bőven ellensúlyozni fogják a másutt várható balközép előretörést. (Sőt, a szintén szocialista irányítású Spanyolországban sem várható akkora szocialista fölény a kutatók szerint, mint amekkorát a közvélemény-kutatások jeleznek, mert túl közel volt a márciusi országos választás ahhoz, hogy ismét kellően mozgósítani lehessen a baloldali szavazókat.) Így az EPP messze a legerősebb frakció lehet a 2004–2009 közötti időszakban.
A két nagy párt mellett a liberális erőket tömörítő ELDR is megerősödve kerülhet ki a megméretésből, így az eddiginél is jobb pozícióban lesz ahhoz, hogy a „királycsináló” szerepét játssza. A néppárttal összefogva – az EP történetében most először – többséget alkothat, ám vélhetően nagy árat fog kérni a támogatásért. A választáson várhatóan győztes EPP öröme ugyanakkor azért sem lehet felhőtlen, mert az új tagországokból származó testvérpártok megjelenése miatt egyre nehezebbnek ígérkezik a párt egységének fenntartása. Fennáll a centrista, kereszténydemokrata erők kiválásának veszélye, mivel a jobbközép pártok egy része számára nem lesz könnyű az együttműködés az egyes kelet-közép-európai országokból érkező nacionalista, EU-szkeptikus erőkkel.
A kisebb frakciók közül a szélsőbaloldal és a zöldek súlyuk csökkenésére kénytelenek felkészülni, míg a függetlenek száma nőhet. A jobbszélen – a szlovák HZDS-nek és a Lengyelországban rendkívül erős nacionalista erőknek köszönhetően – esély van a régi Európai Jobboldal újjáéledésére (az egykor idetartozó honatyák, például a francia Nemzeti Front tagjai, jelenleg a függetlenek között foglalnak helyet).
Ebben a bizonytalan helyzetben a nagykoalíció sem tűnik kizártnak. Thorsten Faas duisburgi politológus elemzése szerint az elmúlt öt évben az EPP ugyanolyan gyakran szavazott a szocialistákkal, mint ahányszor a liberálisokkal. A nagykoalíció gondolatát a Financial Times Deutschland szerint a szocialista vezetők sem vetik el, már csak azért sem, mert úgy vélik: az EP akkor tud megerősödni az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott csaták során, ha stabil hatalmi viszonyok jellemzik.
Eddig a frakciók az adott kérdéstől függően alkalmi koalíciókba rendeződve voksoltak, és sokan arra számítanak, hogy a következő öt esztendőben is ez lesz a jellemző – csak az új tagországokat képviselő pártok miatt még kiszámíthatatlanabb lesz az egyes koalíciók összeállása. Általánosságban az várható, hogy a piaci reformok kérdésében a liberálisok a konzervatívokkal fognak szavazni, környezetvédelmi ügyekben a szocialistákkal, míg a szociálpolitikai és munkaügyi témák a jobbközép erőket is megoszthatják.
karácsony
Áldott és kegyelemteljes karácsonyt kívánunk olvasóinknak!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!