A szegények fizetik a füstadót

A társadalom legszegényebb egyharmadába tartozókat érinti leginkább a dohányadó: a megemelt cigarettaár mellett e családok dohányosai jövedelmük közel felét kénytelenek cigarettára költeni – derül ki a Magyar Gallup Intézet kutatásából. Jelentősen csökkent az erős dohányosok aránya, drámaian megnőtt azonban azok száma, akik már gyerekkorban elkezdenek dohányozni.

Szilágyi Kata
2004. 05. 30. 8:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A dohányzás évente 28 ezer áldozatot követel hazánkban. Országos átlagban a lakosság 30 százaléka cigarettázik. Idén január elsejétől megemelkedett a hazai piacon árusított cigeratták jövedéki adója, amely egyrészt az Európai Unió dohánytermékek adóztatásával kapcsolatos direktíváiban előírt értékeknek felel meg, másrészt ezzel a dohányzás visszaszorítását szeretnék elérni.

Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) azonban úgy véli, a költségvetési hiány pótlására szolgáló füstadó a szegények különadója, amely növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, fokozza a szegénységet. Alátámasztja mindezt az a hazai dohányzási szokásokat évtizedes távlatban felmérő kutatás, melyet az ODE és a Magyar Gallup Intézet közösen végzett.

A felmérés megállapítja ugyanis, hogy a társadalom legszegényebb rétegét érinti leginkább a dohányadó: a megemelt cigarettaár mellett e családok dohányosai jövedelmük közel felét kénytelenek cigarettára költeni. Az egy főre jutó 40 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők körében 27 százalék, a 20 és 40 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkezők körében 32 százalék, a 20 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők között viszont már 43 százalék a dohányosok aránya.

A Gallup monitoringvizsgálata kimutatta azt is, hogy a felnőtt lakosság körében tovább csökkent a dohányzók aránya, akik körében egyébként az erős dohányosok száma is jelentősen kevesebb lett. Az elmúlt öt évben azonban drámaian megnőtt azok száma, akik már gyerekkorban elkezdenek dohányozni. Míg 2000-ben ez az arány csak 25-20 százalékot tett ki, mára már a férfiak 35 és a nők 27 százaléka tizenhat éves kora előtt gyújt rá a cigarettára. Figyelemreméltó adat, hogy a dohányosok 64 százaléka, és a legszegényebb egyharmadba tartozó dohányzók 61 százaléka szeretne felhagyni „rossz szokásával”.

Az ODE szerint a dohányzás elleni küzdelemben nagy segítséget jelentene, ha ezt a hajlandóságot figyelembe vennék. A társadalom a passzív dohányzás – mások dohányfüstjnek kényszerű beszívása – elleni küzdelmet egyre inkább elfogadja, megérti ennek veszélyességét: a felnőtt lakosság több mint kétharmada nagyon károsnak tartja.

Megfigyelhető, hogy a munkahelyeken és a vendéglátóhelyeken mind jobban támogatják a dohányzás korlátozását. A cigarettázás okozta betegségek és halálesetek csökkentése, visszaszorítása mindenekelőtt a leszokást támogató népegészségügyi programok megszervezésével és támogatásával segíthető elő – vélekedik az ODE. A dohányzás elleni küzdelem nem korlátozódhat a dohánytermékek árának növelésére – hangoztatja a szervezet.

Forrás: Gallup

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.