A dohányzás évente 28 ezer áldozatot követel hazánkban. Országos átlagban a lakosság 30 százaléka cigarettázik. Idén január elsejétől megemelkedett a hazai piacon árusított cigeratták jövedéki adója, amely egyrészt az Európai Unió dohánytermékek adóztatásával kapcsolatos direktíváiban előírt értékeknek felel meg, másrészt ezzel a dohányzás visszaszorítását szeretnék elérni.
Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) azonban úgy véli, a költségvetési hiány pótlására szolgáló füstadó a szegények különadója, amely növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, fokozza a szegénységet. Alátámasztja mindezt az a hazai dohányzási szokásokat évtizedes távlatban felmérő kutatás, melyet az ODE és a Magyar Gallup Intézet közösen végzett.
A felmérés megállapítja ugyanis, hogy a társadalom legszegényebb rétegét érinti leginkább a dohányadó: a megemelt cigarettaár mellett e családok dohányosai jövedelmük közel felét kénytelenek cigarettára költeni. Az egy főre jutó 40 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők körében 27 százalék, a 20 és 40 ezer forint közötti jövedelemmel rendelkezők körében 32 százalék, a 20 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők között viszont már 43 százalék a dohányosok aránya.
A Gallup monitoringvizsgálata kimutatta azt is, hogy a felnőtt lakosság körében tovább csökkent a dohányzók aránya, akik körében egyébként az erős dohányosok száma is jelentősen kevesebb lett. Az elmúlt öt évben azonban drámaian megnőtt azok száma, akik már gyerekkorban elkezdenek dohányozni. Míg 2000-ben ez az arány csak 25-20 százalékot tett ki, mára már a férfiak 35 és a nők 27 százaléka tizenhat éves kora előtt gyújt rá a cigarettára. Figyelemreméltó adat, hogy a dohányosok 64 százaléka, és a legszegényebb egyharmadba tartozó dohányzók 61 százaléka szeretne felhagyni „rossz szokásával”.
Az ODE szerint a dohányzás elleni küzdelemben nagy segítséget jelentene, ha ezt a hajlandóságot figyelembe vennék. A társadalom a passzív dohányzás – mások dohányfüstjnek kényszerű beszívása – elleni küzdelmet egyre inkább elfogadja, megérti ennek veszélyességét: a felnőtt lakosság több mint kétharmada nagyon károsnak tartja.
Megfigyelhető, hogy a munkahelyeken és a vendéglátóhelyeken mind jobban támogatják a dohányzás korlátozását. A cigarettázás okozta betegségek és halálesetek csökkentése, visszaszorítása mindenekelőtt a leszokást támogató népegészségügyi programok megszervezésével és támogatásával segíthető elő – vélekedik az ODE. A dohányzás elleni küzdelem nem korlátozódhat a dohánytermékek árának növelésére – hangoztatja a szervezet.
Forrás: Gallup
Hiába üzengetett a világbajnok, Littler csattanós választ adott a tábla előtt















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!